Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

Brit és japán tudós kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat

A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.
11:38 - A brit John B. Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a svéd Karolinska Intézetben Stockholmban.

Az illetékes bizottság indoklása szerint a két tudós azzal a felfedezésével érdemelte ki a díjat, hogy az érett sejteket vissza lehet programozni pluripotens sejtekké, amelyekből a test valamennyi szövete kialakítható. Eredményeik forradalmasították a sejtek és szervezetek fejlődéséről szóló ismereteket.

John B. Gurdon 1962-ben fedezte fel, hogy a sejtek specializálódása visszafordítható. Klasszikus kísérletében egy békapetesejt éretlen sejtmagját egy érett testi sejt magjával helyettesítette. Ebből a módosított petesejtből normális ebihal fejlődött ki, az érett sejt DNS-e minden olyan információval rendelkezett, amelyre a béka valamennyi sejtjének kifejlődéséhez szükség volt.

Jamanaka Sinja több mint 40 évvel később, 2006-ban fedezte fel, hogy az egér érett sejtjeit miként lehet visszaprogramozni éretlen őssejtekké. Meglepő módon csupán néhány gén bejuttatásával sikerült érett sejtekből úgynevezett indukált pluripotens őssejteket (iPS sejteket) létrehoznia, olyan éretlen sejteket, amelyek képesek a test valamennyi sejttípusává fejlődni.

Ezek az áttörést jelentő felfedezések teljes mértékben megváltoztatták a sejtek specializálódásáról alkotott képet. Ma már tudott, hogy az érett sejtnek nem kell feltétlenül örökre az elért specializálódott állapotban maradnia. Újraírták a tankönyveket és új kutatási területek nyíltak meg. Az emberi sejtek újraprogramozásával a kutatók új lehetőségeket hoztak létre a betegségek tanulmányozására, valamint a diagnosztikai és terápiás módszerek fejlesztésére.

Valamennyien a megtermékenyített petesejtből fejlődünk ki. A fogamzást követő első napokban az embrió éretlen sejtekből áll, amelyek mindegyike képes még a felnőtt szervezet bármilyen sejttípusává fejlődni, ezek a sejtek az embrionális őssejtek.

Az embrió továbbfejlődésekor ezek a sejtek specializálódnak, hogy a felnőtt testben különböző feladatok ellátására legyenek képesek. Így lesz belőlük idegsejt, izomsejt, bőrsejt vagy májsejt. Az éretlen sejtből érett sejtté válás folyamatát korábban véglegesnek, visszafordíthatatlannak gondolták - olvasható az indoklásban (www.nobelprize.org).

Gurdon és Jamanaka felfedezései megmutatták, hogy bizonyos körülmények között a specializálódott sejtekben megfordítható a "fejlődési óra", bár kialakulásuk közben genomjuk változásokon esik át, ezek a változások visszafordíthatók.

Gurdon 1933-ban született Nagy-Britanniában, doktorátusát Oxfordban szerezte 1960-ban, utána az amerikai Caltech-en (Kaliforniai Műszaki Egyetem) kutatott, majd a Cambridge-i Egyetemre tért vissza. Jelenleg a cambridge-i Gurdon Intézetnél tevékenykedik.

Jamanaka Sinja 1962-ben született Oszakában, orvosi diplomáját a Kobei Egyetemen 1987-ben szerezte meg, doktorátusát pedig 1993-ban az Oszakai Egyetemen. Jelenleg a Kiotói Egyetem professzora.

2009-ben a két kutató együtt kapott Lasker-díjat az őssejtkutatás területén elért eredményeiért, Jamanaka 2011-ben elnyerte az amerikai Albany Orvosi Egyetem díját, majd idén ő kapta a rangos finn elismerést, a Millenniumi Technológiai Díjat is.

A legmagasabb orvostudományi elismeréssel, a Nobel-díjjal összesen 8 millió svéd korona (263 millió forint) jár.

07:02 - Hétfőn délelőtt 11 óra 30 perckor Stockholmban bejelentik, ki kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat.

A fizikai és a kémiai Nobel-díj kitüntetettjének nevét kedden, valamint szerdán közlik Stockholmban.

Hagyományaihoz híven a Svéd Akadémia egyelőre nem jelölte meg, mely napon hirdeti ki az irodalmi kategória nyertesét, de minden valószínűség szerint csütörtökön a déli órákban lehet számítani a bejelentésre.

A várományosok között emlegetik Murakami Haruki japán regényírót, Adonis szíriai költőt, a kanadai Margaret Atwoodot és Alice Munrót, de az amerikai Philip Roth vagy Joyce Carol Oates neve is elhangozhat. Az Egyesült Államok már hosszú évek óta vár arra, hogy újra Nobel-díjas írója legyen. Nádas Péter magyar író neve szintén évek óta szerepel az esélyesek között.

Pénteken a norvég fővárosban, Oslóban hozzák nyilvánosságra, hogy ki kapja a Nobel-békedíjat.

A közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjének kilétét október 15-én ismertetik.

A díjazottak a korábbi tízmillió svéd korona helyett idén - tekintettel az elhúzódó gazdasági válságra - "csak" nyolcmillióval gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én rendezik.

A Nobel-díjakról

A hétfőn kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak kitüntetettjeinek nevét. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának ismertetése a világ legrangosabb tudományos kitüntetéséről.

Inventas vitam iuvat excoluisse per artes - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a latin nyelvű mondat olvasható a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A díj alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki mesés vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel azon kevesek közé tartozik, akik még életükben elolvashatták nekrológjukat, de ez nem szolgált örömére. Több lap ugyanis 1889-ben bátyja halálakor őt búcsúztatta, igen kevésé hízelgő szavakkal. Nobel átgondolta életét és úgy döntött, vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja.

1895. november 27-én kelt, svéd nyelven írt végrendeletében így rendelkezett: "A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. ...egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében." (Érdekesség, hogy Nobel a közhiedelemmel ellentétben nem volt békeharcos, egyszer azt mondta: "dinamitgyáraim hamarabb véget vetnek a háborúknak, mint a békekonferenciák".)

A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállásának 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.
A fizikai, a kémiai és a közgazdasági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a Nobel-békedíjat a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda (A díj alapítása idején Norvégia és Svédország uniót alkotott). Ezen intézményekhez február 1-jéig kell a jelöléseknek befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra.

A díjakat 1901 óta osztják ki Nobel halálának évfordulóján, december 10-én (több év is akadt, amikor erre nem került sor, ezek nagy része az első és a második világháború idejére esett). A kitüntetettek egy 18 karátos aranyból készül és 24 karátos arannyal bevont érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy csekket kapnak. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem.

A kitüntetettek fél évszázadig egyre kisebb pénzösszeggel gazdagodtak, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett befektetni. Erre 1953 óta van lehetőség, az összeg nagysága azóta a Nobel-alapítvány bevételeinek arányában változik, idén nyolcmillió (adómentes) svéd korona, átszámítva mintegy 263 millió forint lesz.

A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: az irodalmi díjnál Erik Karlfeldt svéd költő, a Nobel-békedíjnál a szintén svéd Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében. A tavalyi évben a kanadai Ralph Steinman, aki megosztva kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat, a kitüntetés bejelentése előtt három nappal meghalt, de a díjat nem vonták vissza.

A Nobel-díjnak 1901 és 2011 között összesen 853 kitüntetettje volt, közülük 44 a nő és 23 a szervezet. A kitüntetettek átlag életkora 59 év, a díjazottak közül a legfiatalabb a brit Lawrence Bragg volt, aki a fizikai Nobel-díjat 1915-ben 25 évesen kapta meg, a legidősebb pedig az amerikai Leonid Hurwicz, aki 2007-ben 90 évesen nyerte el a közgazdasági Nobel-díjat.

A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 103 éves olasz Rita Levi-Montalcini, aki 1986-ban kapott orvosi Nobel-díjat. Háromszor (a Nobel-békedíjjal) csak a Nemzetközi Vöröskeresztet tüntették ki. Öten vannak, akiket két Nobel-díjjal tüntettek ki, közülük az amerikai Linus Pauling az egyetlen, aki mindkettőt mással meg nem osztva kapta (a kémiai Nobel-díjat 1954-ben, a Nobel-békedíjat 1962-ben).

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hugo Chávez nyerte az elnökválasztást Venezuelában

Az 1999 óta hatalmon lévő államfő a szavazatok 54 százalékát szerezte meg, így 2019-ig ő marad az… Tovább olvasom