Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Barroso: Az én pártom Európa!

Az Európai Parlament döntött: az Európai Bizottság elnöke újabb öt évre José Manuel Durao Barroso.

EP matek

A szavazási arány azt jelzi, hogy Barroso az összes EP-képviselő valamivel több mint a felének a támogatását megkapta.

Morvai Krisztina a választásról: "Szomorúnak tartom, hogy a Parlament végsősoron megadta a támogatását Barrosonak.

Én természetesen nemmel szavaztam, nem támogattam Barroso újraválasztását, mivel azoknak a magyar embereknek, akiket én képviselek, nem egy Barroso-vezette Európai Bizottságra van szükségük!

Egyrészt, mert nem egy neoliberális-globalista Bizottságot szeretnénk, mert a mi választóink se nem bankárok, se nem spekulánsok, hanem gazdák, alkalmazottak, és munkás emberek, akik épp a Bizottság neoliberális gazdaságpolitikája következtében vannak olyan tragikus helyzetben ma, amilyenben vannak.

Másrészt meg ne felejtsük el, hogy a 2006-os súlyos emberi jogi jogsértések idején a Barroso-Bizottság, hiába kértük a segítségét, hallgatott.  Erre a bűnpártoló hallgatásra felelet a nemleges szavazatom."



A mostani szavazáson ennyi voksra nem volt szüksége, mert az EU egyelőre érvényes nizzai alapszerződése értelmében csak a leadott szavazatok többségét kellett megszereznie. Ha azonban érvénybe lép az unió lisszaboni reformszerződése, akkor már az összes EP-képviselő többsége kell a győzelemhez.

Az MSZP EP delegáció  tartózkodott Barroso bizottsági elnökjelölt szavazásán

Az MSZP európai parlamenti delegációja egységesen tartózkodott az Európai Parlament mai plenáris ülésén, José Manuel Barroso, bizottsági elnökjelöltről tartott szavazáson. Nem értünk egyet azzal, hogy az Európai Bizottság elnökéről az október 2-i írországi népszavazás előtt szavazzon az EP, így ugyanis sajátos jogi helyzet állhat elő. A Bizottság elnökjelöltjéről még a jelenlegi nizzai szerződés értelmében szavazott a parlament, míg a teljes Európai Bizottságról már a lisszaboni szerződés értelmében dönthetünk. A két szerződés vonatkozó szabályozásainak eltérése miatt előállhat az az abszurd helyzet, hogy a bizottsági elnökjelölt kisebb támogatottságot élvez, mint az általa vezetett testület, ezáltal saját legitimitása kérdőjeleződik meg egy olyan időszakban, amikor határozott vezetésre van szükség az Európai Bizottság élén.



Tekintettel arra, hogy az új összetételű Európa Bizottság tagjait még nem választották ki, és az október 2-i írországi népszavazás esetleges sikere nyomán gyorsan megnyílhat az út a lisszaboni szerződés ratifikálása előtt, uniós körökben sokan úgy vélekednek: célszerű lenne majd a "lisszaboni szabályok" szerint újra szavazni Barrosóról, illetve szavazni a bizottsági tagokról. Egy ilyen feltételezett esetben tehát - a mostani szavazási arányból kiindulva - Barroso meglehetősen csekély többségre számíthatna.

José Manuel BARROSO beszél, miután az Európai Unió törvényhozásának képviselői újraválasztották az Európai Bizottság elnökévé az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2009. szeptember 16-án. (MTI
José Manuel BARROSO beszél, miután az Európai Unió törvényhozásának képviselői újraválasztották az Európai Bizottság elnökévé az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2009. szeptember 16-án. (MTI/EPA/Európai Parlament)


A Magyar Demokrata Fórum üdvözli José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnöki tisztére történő újraválasztását, melyet Bokros Lajos és az Európai Parlament Európai Konzervatívok és  Reformerek (EKR) csoportja is megszavazott. Bízunk abban, hogy az új bizottság az eddigieknél is komolyabban veszi majd Európa gazdasági és társadalmi problémáit és hozzáfog az elengedhetetlenül szükséges reformokhoz. Ezek elmaradása esetén ugyanis az EU globális versenyhátránya tovább növekszik, Európa polgárainak ügyeit pedig egy kevéssé átlátható és nem túl hatékony intézményrendszer irányítja továbbra is. Az MDF mindent megtesz annak érdekében, hogy az EKR csoportjában előre mozdítsa a reformok ügyét, és ennek érdekében az EP többi  frakcióját is szövetségesnek tekintjük.
A szavazás titkos volt, de azt előre lehetett tudni, hogy szilárdan Barroso mögött áll jelölője, a kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt frakciója, 265 képviselővel. Szintén támogatta őt az 54 fős konzervatív-reformer frakció, valamint - jóval kevésbé egyértelműen - a 84 tagú liberális frakció. Ez összesen 403 képviselő, vagyis több, mint ahány igen szavazatot Barroso végül kapott. A 184 képviselői hellyel rendelkező szocialisták előre megmondták, hogy a nem gombot nyomják meg, vagy tartózkodnak. Nem nyerte el Barroso az 55 fős zöld frakció támogatását sem. A kisebb frakcióknak Barroso vagy túlságosan jobboldalinak, vagy túlságosan uniópártinak számít.

A baloldaliak jórészt azért bírálták Barrosót, mert szerintük túl keveset tett a gazdasági válság szociális következményeinek enyhítése, a munkahelyek tömeges elvesztésének feltartóztatása érdekében. A liberálisok az egységesebb és átláthatóbb piac megteremtését célzó határozott lépéseket várnának tőle, az euroszkeptikusok viszont a túlzott hatalmú brüsszeli apparátus vezetőjét és erősítőjét látják személyében. Emellett számos tagországtól kapott bírálatot amiatt, hogy a legnagyobb, legerősebb tagállamok akaratának rendeli alá az uniós döntéshozatalt.

A szocialisták és a liberálisok azonban nem találtak vele szemben alkalmas ellenjelöltet, és a júniusi EP-választás is a jobbközép megerősödését eredményezte. Barroso megválasztása mellett szólt az az érv, hogy a gazdasági válság idején az unió nem nélkülözheti a cselekvőképes, az ügyekkel tisztában levő vezetőt az Európai Bizottság élén.

Újraválasztotta szerdán Strasbourgban az Európai Parlament José  Manuel Barrosót az Európai Bizottság elnökévé.  

12.21 - Barroso:
"Az én pártom Európa lesz!"

12.20 - Barroso: "Köszönetet mondok a bizalomért. Megtiszteltetés számomra, átérzem a felelősséget. Az eredmény jelzés, annak a programnak amelyet az következő öt évre készítettem. Valamennyi frakcióval együtt szeretnék dolgozni, aki támogatja programom."

12.19 - A parlament elnöke gratulált Barrosonak, miután a frakcióvezetők is kezet ráztak a régi-új elnökkel.

12.17 - Barroson a parlamentben, bevonulását taps kísérte.

12.15 - Szavazás - Végeredmény

718 képviselő szavazott: 382 igen, 219 nem, 117 tartózkodás (18-an nem voltak jelen/vagy nem szavaztak). Órási taps a Parlamentben. Barroso öt évre ismét elnök

Ki Barroso?

"Nem éppen látnok, de jó az állóképessége" - jellemezte egy uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli újságíró José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság szerdán öt évre újraválasztott elnökét.

Az 53 éves portugál jobbközép politikus elérte azt, ami előtte csak két embernek sikerült: másodszor is mandátumot kapott az Európai Unió legfőbb végrehajtó testületének az irányítására. Az 1958 és 1967 között elnökösködő német Walter Hallstein, a brüsszeli bizottság első vezetője hatékony igazgatási apparátust hívott életre az európai intézmények élén, az 1985-től 1995-ig "uralkodó" francia Jacques Delors pedig lerakta a közösség egységes piacának az alapjait. Barroso 2004 óta nyújtott eddigi teljesítményének értékelése saját pártcsaládján belül is enyhén szólva vegyes.

Politikai pályafutásának kezdetén még maoista volt. A "szekfűk forradalma" előtt, 1974-ben csatlakozott egy szélsőbalos csoportosuláshoz, igaz, a következő évben már szakított is ezzel az iránnyal, és jó diák vált belőle. Lisszabonban 1978-ban jogi diplomát, majd Genfben 1981-ben politikatudományi diplomát szerzett. Politikai gondolkodásának igazi fordulata 1980-ban következett be, amikor belépett a portugál liberális konzervatívok táborába, igaz, az a párt (PSD) paradox módon szociáldemokratának nevezi magát.

José Manuel Barroso 29 évesen már a belügyminisztérium államtitkára, 36 évesen külügyminiszter lett. Ügyes tárgyalónak bizonyult, 1990-ben sikerült tető alá hoznia az angolai polgárháborút lezáró békemegállapodást. Hazájának miniszterelnöki tisztségét - a PSD vezetőjeként - 2002-ben foglalhatta el. Ebbéli minőségében nem sokkal az iraki háború előtt az Azori-szigeteken tartott találkozó házigazdájaként látványosan a háborúpárti George Bush amerikai elnök mellett sorakozott fel, a brit Tony Blairrel és a spanyol José María Aznarral együtt.

Az Európai Bizottságot 2004 óta vezeti. Számos bíráló elemző azt veti a szemére, hogy ennek a testületnek az élén - ahelyett, hogy az egyes tagállami szempontokkal szemben a közösségi szempontokat igyekezne érvényesíteni - úgy cselekszik, mintha a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanács "titkárságvezetője" lenne. Hiányolják belőle az "európai víziót", túlságosan a nagy tagállamok érdekeinek szolgálójaként jellemzik.

Ezekkel a bíráló megállapításokkal ugyanakkor minden elemző szembeállítja azt, hogy hatalmas a munkabírása, kiváló menedzser, nagyon ügyesen lavíroz az eltérő érdekű és nézetű felek között, és ezzel a képességével valamilyen szintű egyetértést szinte mindig ki tud munkálni a sokszor 27 felé húzó unióban. Erre a legutóbbi nagy példa a klímavédelmi kötelezettségvállalások ügyében mutatkozott.

Bizottsági elnöki ténykedésének első ciklusában


12.14 - Barrosót a Európai Tanács javasolta, a szavazás titkos.

12.11 - Szinte telt ház Strasbourgban, az előző napirendi pontnál még üresek voltak a széksorok.

12.07 - "Fontos választásnak nézünk elébe" - emelte ki az elnök. Az elnök próbaszavazást rendelt el, ellenőrizte működik-e a rendszer. Az egyik spanyol képviselő hibát jelzett, még a mikrofonja is rossz.

12.05 - Strasbourg

"Fontos szavazásnak nézünk elébe" - mondta a levezető elnök.

A néppárt támogat

Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselői támogatják José Manuel Barroso újraválasztását az Európai Bizottság elnökévé - közölte a Szájer József vezette delegáció az MTI-vel, percekkel a  plenáris ülésen sorra került szavazás előtt.

A magyar néppárti delegáció Barroso eddigi bizottsági elnöki tevékenységével gyakran nem volt elégedett, ám "az elmúlt évek  többszöri, rossz tapasztalata ellenére is esélyt lát arra, hogy az  új kormány Magyarország érdekeinek megfelelő, jó kapcsolatot  alakítson ki az Európai Bizottsággal és annak megválasztandó  elnökével, José Manuel Barrosóval".

Döntés szerdán

Barroso a szavazást megelőző napon, a strasbourgi plenáris ülésen kedden elmondott szenvedélyes hangvételű programbeszédében széles körű támogatást kért a testülettől, azt hangsúlyozva, hogy a jelentős többség megkönnyítheti az uniós intézmények tevékenységét a nemzetközi gazdasági válság leküzdésében és a szociális következmények elhárításában. Bejelentette, hogy a következő testületben új biztosi posztokat tervez létrehozni, és ezek egyike külön foglalkozik majd az alapvető emberi és szabadságjogokkal.

José Manuel Durao Barroso
José Manuel Durao Barroso


Barroso és a bizottság jelenlegi megbízatása október végén jár le. A portugál politikus kinevezését az EP a várakozások szerint bizonyosan jóváhagyja. A tagállamok kormányai már korábban döntöttek arról, hogy ő álljon a következő testület élén is. Ha Barroso elnyeri az EP támogatását is, megkezdődhet az új bizottság összeállítása.

Barroso széles támogatást kért

Széles körű támogatást kért az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso az Európai Parlamenttől az újabb ötéves megbízatásáról tartandó voksoláson.

A szerdai szavazást megelőző napon, a strasbourgi plenáris ülésen tartott programbeszédében Barroso kiemelte, a jelentős többség megkönnyítheti az uniós intézmények tevékenységét a nemzetközi gazdasági válság leküzdésében és a szociális következmények elhárításában.

Barroso - akinek kinevezését az EP a várakozások szerint bizonyosan jóváhagyja - bejelentette, hogy a következő testületben új biztosi posztokat tervez létrehozni, és ezek egyike külön foglalkozik majd az alapvető emberi és szabadságjogokkal.

Terveit részletezve Barroso elmondta, hogy a nemzetközi gazdasági válság tapasztalataiból tanulva szorosabb együttműködést igyekszik majd elérni a tagországok között újabb krízisek elkerülése érdekében.

Jelezte: fel fog lépni a bizottság a szociális dömping, vagyis azon jelenség ellen, hogy a munkahelyeket és a munkaerőt olyan országokba vagy területekre telepítsék át, ahol kisebbek a költségek.

Ígéretet tett Barroso az uniós költségvetés szerkezetének átvizsgálásáról tervezett munka segítésére, a klímavédelem támogatására, valamint a bevándorlás-politikai együttműködés javítására is. Az utóbb említett két feladattal szintén új biztos foglalkozik majd a jövendő bizottságban.

A jelenlegi Barroso-bizottság megbízatása október végén jár le. A tagállamok kormányai már döntöttek arról, hogy a portugál politikust nevezik ki a következő testület élére is. Ha ehhez Barroso most elnyeri az EP támogatását is, megkezdődhet az új bizottság összeállítása. A testület tagjait a tagországok mindenkori kormányai delegálják, de köztük a posztokat a bizottság elnöke osztja el.

A Barroso-beszéd utáni felszólalásokból kiderült, hogy a parlament továbbra sem egységes az új elnök támogatásában. Míg ahhoz nem férhet kétség, hogy Barroso elnyeri a szükséges egyszerű többséget a voksoláson, csak az utolsó pillanatokban dőlhet el, mennyire széles támogatást kap.

A keddi legfontosabb fejleménynek az tűnik, hogy a nyilatkozatok szerint a liberális frakció tagjainak többsége felsorakozott Barroso mögé, aki így a néppárti és a konzervatív képviselőcsoport mellett a szabadelvűek többségének voksára is számíthat. A zöldek viszont nem támogatják, míg a szocialista frakcióban várhatóan egyaránt lesznek igennel és nemmel szavazók, de tartózkodók is.

Felszólalt a bizottsági elnöki vitában Tabajdi Csaba (MSZP), aki egyebek között arról érdeklődött, hogy az új alapvető jogi biztos felelős lesz-e a kisebbségek ügyéért is.

Hiányolta a magyar képviselő az élelmiszerláncok dominanciája elleni brüsszeli fellépést, a pénzügyi piacokat ellenőrző uniós intézmény létrehozását, és kifogásolta a "neoliberális" tejpiaci politikát is.
Morvai Krisztina (Jobbik) úgy vélte, hogy "tisztességes munkából élő emberek milliói alapvető változást szeretnének", és szembe kívánnak szállni "a neoliberalizmus és a globális nagytőke égbekiáltó igazságtalanságaival". Ahhoz, hogy ezt megtehessék, szükség van az emberi jogok védelmére - tette hozzá.

Olvasóink írták

  • 2. Kodak 2009. szeptember 16. 22:25
    „A fenének sem kell ez az EU. Az írektől vehetnénk át egy két dolgot.”
  • 1. tornacipő 2009. szeptember 16. 14:51
    „éljen
    ha viszomt az írek nem szavazzák meg a lisszaboni szerződést a hajunkra kenhetjük az eu-t”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A lányokkal a szegénység, a fiúkkal az erőszak végez a fejlődő országokban

A lányokkal a szegénység, a fiúkkal az erőszak végez a legnagyobb arányban a fejlődő világ… Tovább olvasom