Kisalföld logö

2017. 11. 24. péntek - Emma 3°C | 8°C Még több cikk.

Az egyiptomi elnök rendeletben írja le, ki számít terroristának

Tág kereteket biztosít az egyiptomi hatóságoknak az a kedden hatályba lépett rendelet, amely azt határozza meg, hogy mely csoportosulás, szervezet, illetve személy kerüljön terrorlistára.
Az ellenzéki erők által hevesen bírált törvénytervezetet Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök működő parlament ellensúlya nélkül léptette életbe, ugyanis a törvényhozást a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta.

Az új definíció szerint terroristának számít, aki vagy amely csoport veszélyezteti a nemzeti egységet, a társadalom békéjét, érdekeit és biztonságát, bántalmazza, vagy megfélemlíti az embereket, illetve korlátozza szabadságukat, jogaikat és biztonságukat. Már az említett cselekményeket mérlegelő terv és szándék is elegendő ahhoz, hogy a hatóságok az érintetteket a "terrorista entitás", illetve a "terroristák" jogi kategóriába sorolják.

Az érintett szervezeteket és embereket tartalmazó lista elkészítése a főügyészség hatáskörébe tartozik, s az előterjesztett nevek a kairói fellebbviteli bíróság bűnügyi részlegén erre a célra alakuló szakcsoportok jóváhagyásával kerülhetnek fel a terrorlistákra, legfeljebb három évre.

A hivatalos közlönyben megjelent jogszabály vonatkozik többek között azokra is, akik megzavarják a tömegközlekedést, vagy elfoglalják, megrongálják a köztereket és az állami létesítményeket. Az utóbbi kitételek emberjogi szervezetek szerint a tüntetések elleni rendőri fellépés jogi alapjának megszilárdítását, és az ellenzéki hangok elhallgattatását szolgálják.

Egyiptomban az elmúlt másfél évben jelentősen korlátozták a tüntetések jogszerű megtartásának lehetőségét, és nem ritka, hogy demonstrálók halnak meg a tiltakozó akciókat feloszlató rendvédelmi erők fellépése során. Az iszlamisták uralta kormány 2013. júliusi megdöntésével nyeregbe került jelenlegi hatalom ádáz terrorellenes harcot folytat az országban, amely az ellenzék szerint gyakran az emberi jogok, és a politikai pluralizmus rovására történik.

Az iszlamista Mohamed Murszi elnök elmozdítását 2013 nyarán levezénylő - akkor még hadsereg-főparancsnokként szolgáló - Szíszit gyakran érik olyan vádak, hogy a prioritási listáján az emberi jogokat háttérbe szorítják a nemzetbiztonság és a gyengélkedő gazdaság fellendítésével kapcsolatos szempontok.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ideiglenesen visszaállítanák a sorkötelezettséget Litvániában

A kötelező sorkatonai szolgálat ideiglenes visszaállítását tervezik Litvániában a megnövekedett … Tovább olvasom