Kisalföld logö

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 11°C | 21°C Még több cikk.

Amerikai elnökválasztás: szuperkedden minden eldőlhet

Noha az előválasztások még hónapokig zajlanak, és hátra vannak a republikánusok és a demokraták jelölőgyűlései is, "Szuperkedden" minden bizonyára kiderül, ki az a két jelölt, aki a Fehér Házért küzdhet. Nagy valószínűséggel megjósolható az is, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.
Az ország hangulata alapján ugyanis aligha várható, hogy a Bush-kormányzat nyolc éve után az amerikaiak republikánus elnököt választanak.Február 5-én, az úgynevezett Szuperkedden, a republikánusok 21, a demokraták 23 államban tartanak egyszerre előválasztást. A republikánusoknál szinte biztosra vehető John McCain arizonai szenátor diadala. Az egykori vietnámi veterán az iraki háború folytatását, győzelmet ígér. Mivel azonban a felmérések szerint az amerikaiak többségének elege van a republikánusok nyolc éve tartó kormányzásából, sokkal nagyobb figyelem kíséri a demokraták, Hillary Clinton és Barack Obama párharcát.

A New York-i szenátor, Hillary Clinton folyamatosan veszít abból az előnyéből, amit azzal szerzett, hogy férje Bill népszerű elnök volt. Barack Obama olyan gyorsasággal hozta be hátrányát, hogy ma már sokan őt tartják az elsőszámú esélyesnek. Csak januárban 170 ezer új támogatót szerzett és 32 millió dollár támogatást gyűjtött. Mellette szól, hogy a statisztikák szerint szenátorok ritkán nyernek elnökválasztást, volt kormányzók viszont igen. Obama ma szintén szenátor, de korábban kormányzó volt Illinois-ban. 2004-ben Kerry szenátor, 2000-ben Al Gore szenátor vesztett, korábban Carter, Reagan, Bush és Clinton kormányzók viszont elnökként folytathatták.

A mostani kampányban hatalmas fordulatot jelentett, amikor a Kennedy-klán két tagja: Edward Kennedy szenátor és a meggyilkolt elnök, John Fitzerald Kennedy nagy tiszteletnek örvendő lánya, Caroline elfordult Hillary Clintontól és Obama mellé állt, miután Clintonék ingerülten és durván reagáltak a dél-karolinai előválasztás előtt a színesbőrű szenátor előretörésére. Obamát egyébként is gyakran hasonlítják a néhai Kennedy elnökhöz, mint aki új szellemet képes vinni az amerikai politikába.

Egyre öntudatosabban állnak Obama mögé a feketék is, ez azonban akár gondot is okozhat az illinois-i szenátornak, ugyanis elbizonytalaníthatja a fehér szavazókat. Őt erősítheti ugyanakkor John Edwards múlt heti visszalépése, mert az észak-karolinai szenátorra eleve azok szavaztak, akik nem akarták Clintont. A végső győzelem szempontjából a "szuperkedden" szavazó államok közül Kaliforniának és New Yorknak van döntő szerepe. Kaliforniában a Hollywood-i sztárok többsége Obama mellé állt, New Yorkban viszont Hillary Clinton hazai pályán versenyez. A New York-i szenátor számára a legnagyobb kihívás az, hogy úgy győzze le színesbőrű ellenfelét, hogy közben nem riasztja el a fekete szavazókat. Ha Hillary ugyanis elidegeníti maga mellől a feketéket - ahogy Obama elleni támadásaival talán már meg is tette -, de mégis ő lesz a párt jelöltje, ez a későbbiekben akár győzelmébe is kerülhet. (A feketék 92 %-a hagyományosan a demokratákra szavaz.)

Hillary Clinton győzelme egyébként még néhány hónappal ezelőtt is teljesen egyértelműnek tűnt. Az egykori elnökné férje sikeres éveire emlékezteti a szavazókat, és aki rá szavaz, az férjére is, hiszen várhatóan Bill Clinton tanácsadói jönnek vissza a kormányzatba, és - akár hivatalosan, akár nem - maga a volt elnök is. Obama egy alkalommal meg is jegyezte: nem is tudja igazán, hogy Bill vagy Hill az ellenfele.

A demokrata párt hívei közül sokan egyébként azon aggódnak, hogy készen áll-e az Egyesült Államok arra, hogy nő vagy színesbőrű legyen az elnöke. Attól tartanak, ha nő lesz a jelöltjük, akkor azért veszíthetnek, ha pedig fekete, akkor azért. A republikánusok hívei pedig érzik, hogy Bush kormányzása alatt pártjuk sokat veszített népszerűségéből, és attól tartanak, hogy a demokrata ötletek (teljes és ingyenes egészségügyi ellátás, azonnali kivonulás Irakból) vonzó kampányígéretek lesznek. Sokan úgy gondolják, hogy csak egy mérsékelt, a demokratákkal együttdolgozni képes jelölt nyerhet. Ezt John McCain személyében vélik megtalálni. Az igazán konzervatívok, azonban nem mennek el szavazni egy liberális republikánusra. McCain jelöltsége tehát az ellenkező hatást érheti el: hozzájárulhat a demokraták győzelméhez. Az előválasztásokon az egyes államok lakosságuk szerinti nagyságukkal arányos számú delegáltat küldhetnek a republikánus, illetve demokrata elnökjelölő gyűlésekre, amelyet ezúttal a nyári olimpia után tart mindkét párt. A delegáltak akkor majd az előválasztások eredményei szerint szavaznak.

A demokratáknál 2025, a republikánusoknál 1191 voksra van szükség a győzelemhez. Kedden a demokraták 2084, a republikánusok 1081 küldöttről döntenek. Szuperkedden szavazó államok: Mindkét párt: Alabama, Alaska, Arizona, Arkansas, California, Colorado, Connecticut, Delaware, Georgia, Illinois, Massachusetts, Minnesota, Missouri, New Jersey, New York, North Dakota, Oklahoma, Tennessee, Utah Csak demokraták: Amerikai Szamoa, Idaho, Kansas, New Mexico Csak republikánusok: Montana, West Virginia
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Berúgott a teherszállító repülőgép személyzete

Egyelőre nem szállhat fel egy teherszállító repülőgép a svédországi Malmöből, miután a nyolctagú… Tovább olvasom