Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

A náciknak fizetett váltságdíjakért perelik Németországot a görög zsidók

A szaloniki zsidó közösség a náci megszállás alatt óriási összeget fizetett a kényszermunkára kötelezett zsidók ezreinek elengedéséért, most ezt akarják visszakapni.
A legnagyobb görög zsidó közösség vezetője hétfőn bejelentette, hogy eljárást indítottak Németország ellen a strasbourgi emberi jogi bíróságon, mivel vissza akarják kapni a náci megszállóknak egykor kifizetett váltságdíj összegét.

A szaloniki zsidó közösség a második világháborús náci megszállás alatt óriási összeget fizetett a németeknek a kényszermunkára kötelezett zsidók ezreinek elengedéséért. Őket azonban később - a váltságdíjra való tekintet nélkül - a Németországban működtetett haláltáborokba deportáltak.

A sajtóközlemény szerint a felperesek "erkölcsi igazolást" is szeretnének nyerni az előző héten indított perben az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

A Görögországot megszálló nácik 1942-ben 18 és 45 év közötti szaloniki zsidók ezreit kényszerítették munkaszolgálatra, akaratukon kívül építkezéseken kellett dolgozniuk, utakat építettek, vasútvonalakat javítottak.

David Saltiel, a közösség jelenlegi vezetője elmondta, hogy mintegy tízezer embert kényszerítettek rabszolgamunkára, a brutális munkakörülmények következtében azonban a munkások 12,5 százaléka már az első két és fél hónapban életét vesztette.

A közösség akkori vezetőinek sikerült megállapodniuk a helyi náci parancsnokkal, aki 1,9 milliárd drachmáért (mai értéken 15,5 milliárd forintért) elengedte a munkásokat. Az összeg kifizetése után nem sokkal a város teljes zsidó lakosságát haláltáborokba küldték, ahonnan csak kevesen térhettek vissza.

"Ami történt, az egészen elképesztő. Ki gondolta volna, hogy (a németek) munkára kényszerítenek embereket, majd váltságdíj fejében szabadon bocsátják őket, végül vonatra pakolják és Auschwitzba szállítják őket?" - tette fel a kérdést Saltiel.

A haláltáborokban a város 50 ezres zsidó lakosságának 96 százalékát megsemmisítették.

A közösség képviselői 1997-ben indítottak eljárást a görög bíróságon, minden lehetséges jogi fórumot végigjártak, mielőtt a legfelsőbb bíróság tizenhat évvel később elutasította a keresetet, mondván, hogy nincsen az ügyben joghatósága.

A hatalmas összeg előteremtéséhez a közösség tagjainak el kellett adniuk vagyontárgyaikat, valamint adományokat kellett gyűjteniük a belföldi és a külföldi zsidó szervezetektől - olvasható a közleményben. "Volt egy terv, a zsidók fizikai megsemmisítése mellett anyagilag is el akarták őket pusztítani" - mondta Saltiel.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szigorították a vámellenőrzést a kárpátaljai határátkelőkön

Az Ukrajnából kifelé irányuló forgalom szigorított ellenőrzését azért rendelte el a megyei ügyészség, hogy megakadályozza történelmi, művészeti és kulturális értékek külföldre csempészését. Tovább olvasom