Kisalföld logö

2017. 04. 29. szombat - Péter 4°C | 14°C Még több cikk.

A külpolitika és a gazdaság uralta az amerikai alelnökjelölti vitát

A külpolitika és a gazdaság kérdései uralták a csütörtök esti amerikai elnökjelölti vitát, amelyet a Kentucky állambeli Danville-ben rendeztek meg.
A külpolitika és a gazdaság kérdései uralták a csütörtök esti amerikai elnökjelölti vitát, amelyet a Kentucky állambeli Danville-ben rendeztek meg. A tisztséget jelenleg betöltő, demokrata párti Joe Biden a republikánus Paul Ryannel szemben igyekezett visszaszerezni azt a támogatottságot, amelyet Barack Obama elnök elveszített a múlt heti elnökjelölti vita hatására.

Az első gyorsértékelések szerint az összecsapás kiegyenlített volt, de a felek teljesítményét a különböző médiumok eltérően értékelték. A CNN felmérése 48:44 arányban Bident, a CBS-é pedig 56:36 arányban Ryant találta győztesnek.

Az Obamával ellentétben mosolygós és magabiztos Biden felemlegette egyebek között, hogy Mitt Romney republikánus elnökjelölt támogatásfüggőnek nevezte az amerikaiak 47 százalékát, és nem tett volna semmit az amerikai autóipar megmentéséért. Az alelnök kijelentette, hogy "frusztrálja" a Romney-Ryan párosnak az amerikai középosztályhoz való hozzáállása, és hangoztatta, hogy ő Obamával együtt mindenki számára meg akarja teremteni az esélyegyenlőséget.

A mindvégig higgadtan és felkészülten érvelő Paul Ryan alapállása az volt: Amerika nem engedheti meg magának, hogy kölcsönpénzből tovább költekezzen, és határozott vezetői stílust, gyors gazdasági felemelkedést ígért a következő négy évre. Hangsúlyozta, hogy miközben a munkahelyek száma csak lassan nő, külföldön egyre több gondja van az Egyesült Államoknak.

A bengázi incidens ügyében Ryan bírálta a kormányt, amiért csak két hét elteltével ismerte el, hogy terrortámadás történt, és hangoztatta, hogy a konzulátust jobban kellett volna védeni. Biden azt állította, hogy a hivatalos álláspont mindig megfelelt a hírszerzés aktuális információinak, és hogy éppen a Ryan vezette képviselőházi költségvetési bizottság szavazta meg a külföldi külképviseletek védelmére fordítható összegeket. (A líbiai támadásban négy amerikai meghalt, köztük Christopher Stevens nagykövet is.)

Iránnal kapcsolatban mindkét alelnökjelölt kijelentette, hogy Washington megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását. Ryan szerint ugyanakkor az Obama-kormány szankciói nem elég szigorúak, és ezért az Iszlám Köztársaság négy évvel közelebb került a katonai nukleáris képesség eléréséhez. Biden viszont arról beszélt, hogy aligha lehetett volna szigorúbb büntetőintézkedéseket hozni, és amerikai, valamint izraeli hírszerzési adatokra hivatkozva az állította: Iránnak nemcsak nukleáris fegyvere nincs, de ahhoz sincs elegendő hasadóanyaga, hogy egy atom-robbanótöltetet összeállítson.

Afganisztánnal kapcsolatban mindkét vitapartner megfelelőnek tartotta a csapatkivonás 2014-es határidejét, de míg Ryan az eddig elért katonai eredményeket féltette a "túlozottan gyors ütemű" kivonulástól, addig azt Biden hangsúlyozta, hogy a távozó amerikaiak helyébe felkészített afgán csapatok lépnek.

A szíriai konfliktus kérdésében Ryan azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy az ENSZ-re hagyta az ezzel kapcsolatos politikáját, és így lehetővé tette az orosz vétót. Biden azzal érvelt, hogy Washington az ügyben mindent megtett, amit tehetett, és felszólította a Romney-Ryan párost, hogy ha háborút akar, akkor azt nyíltan jelentse be. "Senki nem akarja, hogy amerikai csapatokat küldjenek Szíriába" - válaszolta erre Ryan.

A gazdaságról folytatott vitában Biden kifogásolta, hogy Romney és a republikánusok úgy viselkednek, mintha a gazdasági válság az "égből pottyant volna ide", mintha nem ők indították volna el párhuzamosan, hitelből az iraki és az afganisztáni háborút, és nem ők vezették volna be a gazdagok adókedvezményeit. Ryan elismerte, hogy a demokraták nehéz helyzetet örököltek, de megítélése szerint rossz módszerrel próbáltak meg kilábalni belőle. A republikánus politikus bírálta a gazdaságélénkítő csomagokat, amire Biden azzal vágott vissza, hogy Ryan pontosan ilyen segítséget kért a kormányzattól a saját hátországa, Wisconsin állam számára.

Ryan egyebek mellett hangoztatta, hogy sürgősen szükség van a nyugdíjrendszer reformjára, Biden viszont azt állította, hogy az legalább 2033-ig fizetőképes marad, és a kamerába nézve, az idősebb nézőkhöz fordulva feltette a szónoki kérdést: vajon érzik-e, hogy javult a helyzetük a kormány tevékenysége hatására? Romney adócsökkentési tervével kapcsolatban az alelnök amellett érvelt, hogy az matematikailag megvalósíthatatlan anélkül, hogy ne terhelnék meg a középosztályt. Ryan viszont bizonygatta, hogy igenis végre lehet hajtani.

Amikor a vitában felkérték a két politikust - mindketten katolikusok -, hogy fejtse ki álláspontját az abortusszal kapcsolatban, Ryan leszögezte: Romney és ő ellenzi a művi terhességmegszakítást, kivéve, ha a fogantatás bűncselekmény következménye. Biden kijelentette, hogy a maga számára kötelezőnek tartja egyházának azt az álláspontját, hogy az emberi élet a fogantatástól számítandó, de hangsúlyozta, hogy ezt nem akarja ráerőltetni másokra.

A moderátor, Martha Raddatz, ezúttal nem hagyta parttalanná válni az érvek háborúját - szemben azzal, ahogy a múlt héten Jim Lehrer tette -, így nem alakult ki nagyobb különbség a két politikus által felhasznált idő között: Biden 41 perc 32 másodpercig, Ryan 40 perc 12 másodpercig beszélt.

Barack Obama és Mitt Ryan elnökjelölti vitájának második fordulója jövő kedden lesz.

Olvasóink írták

  • 1. ATXadmin 2012. október 12. 07:40
    „lesz*rom mi van ott”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kínai író kapta az irodalmi Nobel-díjat

Mo Jen (Mo Yan) kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia… Tovább olvasom