Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

A frissített adatok szerint is az Európai Néppárt áll az élen

Németországban és Romániában többen szavaztak, mint öt éve, másutt alacsony volt a részvétel.

Nagy-Britanniában győzött az EU-ellenes UKIP

A legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és győzelmét hozták a brit európai parlamenti választások hétfő délutánra egyértelművé vált, bár továbbra sem végleges eredményei.

Nagy-Britanniában az EP-választásokon - tekintettel a többi EU-tagállamnál korábbi voksolási időpontra - tilos az exit poll készítése, így a csütörtökön megtartott brit EP-választás után nem voltak ilyen felmérésekre alapuló becslések, de már az előzetes közvélemény-kutatások sem zárták ki a UKIP győzelmét.

A hagyományos brit szavazatszámlálási gyakorlatnak megfelelően lassan szivárgó hivatalos részeredmények alapján hétfő délutánra megváltoztathatatlanná vált a sorrend: a UKIP az eddig összeszámolt voksok alapján 27,4 százalékkal az első helyre került, és várhatóan 24 képviselői helyet szerez meg a 73 brit EP-mandátumból.

A UKIP elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása.

Első ízben fordult elő 1910 óta - vagyis 104 éve -, hogy nem a két hagyományos nagy parlamenti erő, a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt nyert meg egy országos brit népképviseleti választást. Az akkori brit parlamenti választásokon a Liberálisok szereztek többséget.

A mostani brit EP-választásokon kései utódaikat, a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat - a leginkább EU-párti brit parlamenti erőt - érte a legsúlyosabb vereség. A párt mindössze 6,87 százalékot kapott, és egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, ahol eddig 11 képviselője volt.

A liberálisokat még a brit nagypolitikában egyébként szinte észrevehetetlen Zöldek is megelőzték, ők 7,87 százalékot szereztek.

A Liberális Demokraták vezetője, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes mindazonáltal visszautasította hétfőn azokat a saját pártjából érkező felszólításokat, hogy mondjon le. A BBC-nek kijelentette: a politikában "és néha az életben is" az a legkönnyebb megoldás, hogy nehéz időkben "az ember elvonul és mossa kezeit".

A Liberális Demokraták "óriási többsége" nem gondolja, hogy "éppen most kell elveszítenünk a lélekjelenlétünket" - tette hozzá.

A kormánykoalíciót vezető Konzervatív Párt a harmadik helyre szorult a legnagyobb ellenzéki erő, a baloldali Munkáspárt mögött. A toryk 23,93 százalékot kaptak és 19 EP-képviselőjük lesz, héttel kevesebb, mint eddig.

A Labour húszra növelte EP-mandátumai számát, a voksok 25,4 százalékát begyűjtve.

Az előző, 2009-es brit EP-választásokat a konzervatívok 27,7 százalékos szavazataránnyal megnyerték, az akkori második helyezett UKIP 16,5 százalékot, a Munkáspárt 15,7 százalékot kapott.

A Liberális Demokraták 2009-ben a szavazatok 13,7 százalékát szerezték meg, vagyis azóta gyakorlatilag megfeleződött szavazótáboruk.

Az idei választások nyomán EP-képviselet nélkül maradt a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő, a Brit Nemzeti Párt, amely öt éve két EP-mandátumot szerzett.

A UKIP a kelet-európai EU-társállamokból érkező bevándorlók tömegére helyezte idei EP-választási kampányának fő hangsúlyát. A párt vezetője, Nigel Farage a minap az egyik londoni kereskedelmi rádió interjúműsorában kijelentette: "teljes joggal aggódhatna bárki" Nagy-Britanniában, ha a szomszédságába "hirtelen románok egy csoportja költözne".

Farage, akinek nyilatkozatát több kormánypárti és ellenzéki politikus rasszistának bélyegezte, később igyekezett pontosítani kijelentését, mondván: nem a román munkavállalókat akarta megsérteni, hanem elsősorban a bevándorlással járó bűnözési hullámra kívánta felhívni a figyelmet. A BBC televízió Newsnight című esti politikai magazinműsorában, az EP-választások előtt közvetlenül azonban ismét annak a véleményének adott hangot, hogy a bevándorláshoz kapcsolható legnagyobb bűnözési probléma "Romániából ered".

Német SPD: a Fidesznek és a Hajrá Olaszországnak nincs helye az Európai Néppártban

A német szociáldemokraták nem működnek együtt szélsőséges erőkkel az Európai Parlamentben (EP), és ezt elvárják a német konzervatívoktól is - mondta hétfőn Berlinben Sigmar Gabriel alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, aki szerint a konzervatívoknak világossá kell tenniük, hogy az Európai Néppártban nincs helye Európa-ellenes és jobboldali populista pártoknak, mint a Fidesz és a Hajrá Olaszország.

A konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó SPD elnöke hangsúlyozta: a szociáldemokraták nem hajlandók együttműködni szélsőségesekkel, "csak azért, hogy többséget szerezzenek" az EP-ben.

Ugyanakkor azt sem lehet megengedni, hogy "végül olyan pártok döntsenek Európa jövőjéről, mint a Slivio Berlusconi-féle Hajrá Olaszország, vagy az Orbán Viktor-féle Fidesz" - tette hozzá a német alkancellár.

Hangsúlyozta, hogy "a politikai akarat- és többségképzés nem függhet populistáktól és szélsőségesektől, és ez a CDU/CSU felelőssége is".

Juncker reagált Orbán Viktor megjegyzésére

A Fidesz és az Európai Néppárt közötti problémának tekinti Jean-Claude Juncker, hogy Orbán Viktor nem támogatja, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke - így nyilatkozott a néppárt csúcsjelöltje hétfőn a Euronewsnak.

A hírtelevízió - a honlapján található tájékoztatás szerint - arról kérdezte Junckert, hogy mit szól ahhoz, hogy a magyar kormányfő nem támogatja, hogy ő legyen a bizottság elnöke, miután korábban a magyar kormány konfliktusba került az általa vezetett kormány és pártjának tagjaival.

"Ez a Fidesz és a Néppárt közötti probléma. Nem fogadom el, hogy az, hogy egy korábbi luxemburgi miniszter valamilyen módon vitába szállt a magyar kormánnyal, érvnek tűnhessen amellett, hogy egy másik luxemburgit ki lehessen zárni a bizottsági elnöki posztból. Ez nem igazán elegáns érv" - válaszolta Juncker a Euronews kérdésére.

2010-ben Juncker kormányának külügyminisztere, ám a koalíció kisebbik pártjához, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárthoz tartozó Jean Asselborn a médiatörvény elfogadását követően bírálta a jogszabályt, majd a Junckerrel egy párthoz tartozó, szintén néppárti Viviane Reding - a Juncker-kormány által az Európai Bizottságba delegált igazságügyi és alapjogi biztos - a magyar igazságügy függetlenségének alakulásával kapcsolatban fogalmazott meg több ízben kifogásokat.

A balti államokban az eddigi legnagyobb pártok

Észtországban és Lettországban a kormánypártok kerekedtek felül az európai parlamenti (EP) választásokon, míg Litvániában az ellenzék fő ereje győzedelmeskedett. Az euroszkeptikus tömörülések egyik balti államban sem örvendhettek nagy támogatottságnak - derült ki a hétfőn közzétett eredményekből.

Észtországban a megszerezhető 6 mandátumból a kormányzó liberális Reformpárt kettőt, szociáldemokrata koalíciós partnere pedig egyet nyert el. A két vezető ellenzéki párt egy-egy képviselőt küldhet Strasbourgba, míg a hatodik mandátum egy független jelöltnek jutott.

Lettországban a szavazás nagy nyertese a liberális-konzervatív Egység Blokkja nevű tömörülés lett, amely a megszerezhető 8 mandátum felét szerezte meg. Az EP-ben egy helyhez jutott egy oroszpárti lett formáció is. Egy-egy mandátumot nyert a Harmónia Központ nevű erő és a két másik jobbközép kormánypárt.

Litvániában, ahol 11 európai parlamenti képviselői hely sorsáról döntöttek, az ellenzéki kereszténydemokraták a kormányzó szociáldemokraták előtt végeztek. A harmadik helyezett a liberális párt lett a három másik koalíciós párt előtt. Ezenkívül a földműves- és zöldszövetségnek is sikerült átlépnie az ötszázalékos küszöböt.

A választási részvétel Észtországban és Lettországban is alacsonyabb volt a 2009-ben mértnél, előbbiben 36,44 százalékos, utóbbiban pedig 30,03 százalékos. Litvániában ennél jóval nagyobb - 47,28 százalékos - volt a választási kedv annak köszönhetően, hogy az EP-voksolással egy időben zajlott az elnökválasztás második fordulója.

A frissített adatok szerint is az Európai Néppárt áll az élen

A hétfőn frissített és a vasárnap éjjeli számokhoz képest valamelyest módosított - de még mindig nem végleges - adatok szerint is a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választásokat.

A néppártiak a voksok 28,23 százalékával 212 mandátumot szerezhetnek a 751 tagú Európai Parlamentben.

Az európai szocialistákat ezen legfrissebb részeredmény szerint a szavazók 24,9 százaléka választotta, ami 187 képviselői helyre lehet elég.

A harmadik helyen a liberálisok végeztek a voksok 9,59 százalékával, amivel 72 mandátumhoz juthatnak.

Az erőteljesen jobboldali, populista pártok egyes összegzések szerint a voksok 18 százalékát kaphatták meg európai szinten, de egyelőre nem világos, hogy ebből milyen összetételű frakció vagy frakciók alakítása következhet.

A néppártiak listavezetője Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, a szocialistáké pedig a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke volt. A szóban forgó pártcsaládok ezeket a politikusokat csúcsjelöltjüknek választották, vagyis az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az élére szánják. Az EP-hez eljuttatandó (és ott egyszerű többséggel megerősítendő) személyi jelölést azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell megtenniük - elvben és hivatalosan úgy, hogy a jelölt minősített többséget kapjon a részükről.

Diplomáciai forrásból származó értesülések szerint azonban a csúcsvezetők teljes konszenzusra törekednek, és Juncker néppárti jelölését nem csupán Orbán Viktor magyar néppárti, hanem David Cameron brit konzervatív miniszterelnök is ellenzi - nem beszélve a liberális pártállású Xavier Bettelről, aki Junckert ütötte ki tavaly a luxemburgi kormányfői székből.

A Renzi vezette olasz balközép történelmi sikert aratott

Olaszországban húszszázalékos előnyre tett szert a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) előtt az európai parlamenti (EP-) szavazatok hétfő reggeli, majdnem száz százalékos feldolgozottsága szerint.
A nem végleges adatok szerint a Matteo Renzi vezette PD a szavazatok több mint 41 százalékát szerezte meg. A tavalyi olasz parlamenti választásokon a balközép párt 25,4 százalékkal teljesített.

A 2013-as olasz voksoláson a 25,5 százalékkal legnagyobb párttá lett M5S most 21 százalékot kapott.
Harmadik a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország (FI) lett 16 százalékkal, 5 százalékot veszítve a tavalyi olasz parlamenti választásokhoz képest. Ez a Berlusconi vezette olasz jobbközép mindenkori legrosszabb eredménye.

A választási eredmények minden korábbi előrejelzést felborítottak. A PD története legjobb eredményét érte el. A 2007-ben alapított balközép párt eddigi legjobb eredménye 2008-ban, Walter Veltroni főtitkár idején 33,1 százalék volt. Az olasz baloldal történetében még a néhai Enrico Berlinguer vezette volt Olasz Kommunista Párt (PCI) sem volt soha ennyire erős, legjobb eredménye 34,3 százalék volt 1972-ben. Az olasz balközép Matteo Renzivel ismét egy a pártba kívülről érkezett, nem baloldali politikussal diadalmaskodott. Hasonlóan történt a kereszténydemokrata Romano Prodival.

Matteo Renzi Twitter-fiókján azt írta, meghatódott és folytatja miniszterelnöki munkáját. Beppe Grillo blogján keserűségét fejezte ki a vereség miatt.
Elemzők szerint az EP-választások - elsősorban belpolitikai megmérettetésnek számító - itáliai fordulóján az olaszok az országot február 22-től vezető Matteo Renzit, az általa megkezdett gazdasági-intézményes reformokat és mindenekelőtt a belpolitikai stabilitást választották. Háttérbe utasították a szélsőséges és Európa-ellenes jelszavakkal, valamint kormánybuktató szándékkal kampányoló M5S vezérét, Beppe Grillót. A 2009-ben alapított civil mozgalom tavaly vált parlamenti párttá, és valamivel több mint egy év alatt mostanra támogatottságát veszítette.

A konzervatív napilap Corriere della Sera címe szerint Renzi nyert, a PD még sohasem volt ennyire erős, Grillo megbukott. A balközép La Repubblica azt emelte ki, hogy Renzi negyven százalék fölé vitte a PD-t. A jobbközép Il Giornale úgy fogalmazott, Matteo Renzi "beaszfaltozta" Beppe Grillót. A La Stampa hangsúlyozta, hogy a vasárnapi választásokkal Renzi "egyedüli vezetőként került Itália élére".

A 39 éves Renzi teljesítette sokszor ismételt ígéretét, leváltotta a 69 éves Grilló és a 77 éves Berlusconi képviselte "idejét múlta, régi olasz politikát".
Matteo Renzi már a választási kampányban hangoztatta, hogy győzelem esetén nagyobb teret követelnek maguknak az Európai Szocialista Pártban (PSE), amelynek a PD idén lett a tagja.

A választási részvétel 58,6 százalékos volt a 2009-es 65 százalékhoz képest. Ez a mindenkori legalacsonyabb az 1979 óta ismétlődő olaszországi európai választások sorában.

Az Európai Néppárt tagjai közül a Fidesz-KDNP kapta a legnagyobb arányú szavazatot

Az európai parlamenti választáson az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládján belül, mind a 28 uniós tagországot figyelembe véve, a Fidesz-KDNP szerezte a legnagyobb arányú, 51,49 százaléknyi szavazatot - derül ki a hétfő hajnalban hozzáférhetővé vált választási eredményekből.

Orbán Viktor miniszterelnök már a magyar eredmények közzététele után elmondott beszédében megemlítette, hogy az EP legnagyobb frakcióját adó pártcsoport tagjai közül a Fidesz-KDNP érte el a legjobb eredményt, arányaiban ez a pártszövetség járult hozzá a legjobban a néppárt győzelméhez.

A sok EU-tagállamban már végeredménynek tekinthető összesítés szerint az EPP-n belül egyetlen más pártnak sem sikerült abszolút többséget szereznie hazájában.

Lettországban egy liberális-konzervatív pártszövetség, az Egység (Vienotiba) a szavazatok 46,19 százalékát szerezte meg.

A 28 tagországban - nem végleges eredmények szerint - egyetlen párt mondhat magáénak a Fidesz-KDNP-énél jobb eredményt, a szocialista frakcióhoz tartozó Máltai Munkáspárt, amely 53,3 százaléknyi szavazatot szerzett.

Számos tagországban a győztes párt még a 30 százalékot sem érte el. Szlovákiában például az Irány-Szociáldemokrácia az érvényes voksok 24,09 százalékával már nyerni tudott. Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával győzött. Spanyolországban az elsőként befutó Néppárt alig több mint 26 százalékot szerzett. Belgiumban - ahol országrészek szerint más pártokra szavaznak - a flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) 18,4 százalékkal nyert.

Nagy-Britanniában az EU-ellenes UKIP valószínű győzelmét jelzik az eredmények


A legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és valószínű győzelmét jelezték a brit európai parlamenti választások hétfő hajnalig ismertté vált eredményei.

Nagy-Britanniában az EP-választásokon - tekintettel a többi EU-tagállamnál korábbi voksolási időpontra - tilos az exit poll készítése, így a csütörtökön megtartott brit EP-választás után nem voltak ilyen felmérésekre alapuló becslések, de az előzetes közvélemény-kutatások nem zárták ki akár a UKIP győzelmét sem.

A hagyományos brit szavazatszámlálási gyakorlatnak megfelelően meglehetősen lassan szivárgó hivatalos részeredményekből is az látszott hétfő hajnalban, hogy a UKIP jelentősen növelte támogatottságát, és 29-30 százalék körüli szavazataránnyal vezeti a mezőnyt. Hivatalos végeredményre hétfő délután előtt nem lehet számítani, mivel több körzetben csak hétfőn kezdik számolni a szavazatokat.

A UKIP elsődleges politikai célkitűzése Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból, és ezzel együtt az EU-ból érkezők szabad nagy-britanniai bevándorlásának és munkavállalásának felszámolása.

A legsúlyosabb vereség a leginkább EU-párti brit parlamenti erőt, a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat érte a brit EP-választásokon. Tim Farron, a párt elnöke hétfőn a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: a eredményekből úgy tűnik, hogy a párt az ötödik helyre került, és akár az előző európai parlamenti választásokon megszerzett mind a 11 EP-képviselői mandátumát elveszítheti.

A hétfő hajnali adatok alapján a liberálisokat még a brit nagypolitikában egyébként szinte észrevehetetlen Zöldek is megelőzték.

A kormányzó Konzervatív Párt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyaránt 24 százalék körüli eredményt ért el; ez a toryk számára érzékeny veszteséget, a Labour esetében nyereséget jelent.

Az előző, 2009-es brit EP-választásokat a konzervatívok 27,7 százalékos szavazataránnyal megnyerték, az akkori második helyezett UKIP 16,5 százalékot, a Munkáspárt 15,7 százalékot kapott. A Labour a II. világháború óta nem szerepelt olyan rosszul országos népképviseleti megmérettetésen, mint az öt évvel ezelőtti brit EP-választáson.

A Liberális Demokraták 2009-ben a szavazatok 13,7 százalékát szerezték meg; az idén a hétfő hajnali részadatok alapján valószínűleg 7 százalékot sem kapnak, vagyis gyakorlatilag megfeleződött szavazótáboruk.
Várhatóan EP-képviselet nélkül marad a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő, a Brit Nemzeti Párt is.

A UKIP a kelet-európai EU-társállamokból érkező bevándorlók tömegére helyezte idei EP-választási kampányának fő hangsúlyát. A párt vezetője, Nigel Farage a minap az egyik londoni kereskedelmi rádió interjúműsorában kijelentette: "teljes joggal aggódhatna bárki" Nagy-Britanniában, ha a szomszédságába "hirtelen románok egy csoportja költözne". Farage, akinek nyilatkozatát több kormánypárti és ellenzéki politikus rasszistának bélyegezte, később igyekezett pontosítani kijelentését, mondván: nem a román munkavállalókat akarta megsérteni, hanem elsősorban a bevándorlással járó bűnözési hullámra kívánta felhívni a figyelmet. A BBC televízió Newsnight című esti politikai magazinműsorában, az EP-választások előtt közvetlenül azonban ismét annak a véleményének adott hangot, hogy a bevándorláshoz kapcsolható legnagyobb bűnözési probléma "Romániából ered".

William Hague konzervatív párti brit külügyminiszter a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn hajnalban utalt arra, hogy a UKIP sikere nem feltétlenül tükröződik majd a jövő májusban esedékes brit parlamenti választásokon. Hague kijelentette: a brit választók "a különböző választásokat különböző üzenetek megfogalmazására használják", mostani üzenetükben pedig az EU-val szembeni kiábrándultságuknak adtak hangot. Hozzátette: a választók tudják, hogy csak a Konzervatív Párttól remélhetnek népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságának jövőjéről.

David Cameron brit miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015-ben esedékes választásokon, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A brit választók ennek eredménye alapján döntenének arról, hogy az unión belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

A London által tervezett tárgyalások egyik központi eleme az Európai Unión belüli munkaerőmozgás jelentős szigorításának igénye.

Hivatalos francia eredmény: a szélsőjobboldali Nemzeti Front győzött

Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,8 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP).

A kormányzó szocialisták 13,97 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után kiadott hivatalos eredmények szerint.

A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsőbaloldali formációkat tömörítő Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.

A harminc évvel ezelőtt Jean-Marie Le Pen által alapított, s jelenleg a lánya, Marine Le Pen vezette euroszkeptikus FN először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben. A részvételi arány öt évvel ezelőtt 40 százalékos volt, vasárnap pedig szinte ugyanakkora: 43 százalékos. Az FN-nek ennek ellenére sikerült megnégyszereznie a 2009-es 6,34 százalékos eredményét.

A párt kimondott célja volt, hogy vasárnap este Franciaország "első számú" pártjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen. Marine Le Pen és apja, akik eddig is európai képviselők voltak, az osztrák FPÖ-vel, a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang) és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárttal (PVV) kívánnak Brüsszelben euroszkeptikus koalíciót létrehozni.

Elemzők szerint nem annyira az FN győzelme az érdekes, arra ugyanis számítani lehetett, hanem a különbség, amellyel a szélsőjobboldali párt maga mögé utasította a hagyományos politikai pártokat. A jobboldal az eddigi 29 helyett csak 18-21 képviselőt küldhet az európai parlamentbe. A baloldal csak egy képviselői helyet vesztett, az eddigi 14 helyett 13 képviselője lesz Brüsszelben, a kormánypárt számára a két hónappal ezelőtti helyhatósági választások veresége után a kormánypolitika újabb választói megbüntetését jelenti a szavazás.

Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől.

"Mi mást tehet (Francois Hollande államfő), mint hogy a néphez fordul, bevezeti az arányos rendszert azért, hogy minden franciának legyen képviselete (a nemzetgyűlésben) és új választásokat ír ki?" - hangsúlyozta Le Pen. (A parlamenti választásokon jelenleg csak egyéni képviselőkre lehet szavazni.) Hozzátette: "Mi más tehet a köztársasági elnök egy ilyen súlyos vereség után?"

Franciaországban 2017-ben lesznek legközelebb választások, az FN-nek jelenleg csak két képviselője van a nemzetgyűlésben.

A francia elnöki hivatal jelezte, hogy Francois Hollande államfő le fogja vonni az eredmény tanulságait. Ennek érdekében hétfő reggelre megbeszélésre hivatalába rendelte a miniszterelnököt és kormányának több tagját, köztük Laurent Fabius külügyminisztert, aki Stéphane Le Foll kormányszóvivőhöz hasonlóan elismerte, hogy Franciaország imázsa és befolyása az egyik legfőbb vesztese a vasárnapi voksolásnak.

"Ez a választás, meggyőződésem szerint, több mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás, amely minden olyan politikai vezetőnek szól, akinek feladata a cselekvés. Senki nem mentesül a felelősség alól ... Ma este a távolmaradással, amely jelentős, és a szélsőjobboldal előretörésével, amely egyértelműen az élen áll, önök mély szkepticizmust fejeztek ki" - mondta Manuel Valls miniszterelnök rövid, súlyos hangvételű televíziós beszédében. Ugyanakkor hozzátette: "Bátorságról kell tanúbizonyságot tennünk, mert Franciaországnak folytatnia kell a reformokat".

A viszonylag rövid kampányban az FN sikeresen ragadta meg az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga malmára hajtani. Az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP), Nicolas Sarkozy előző államfő pártja, pedig a politikus visszavonulása óta belső csatározásoktól hangos, nem tud igazán alternatívával szolgálni a népszerűtlen baloldallal szemben, ezt is sikeresen használta ki a szélsőjobboldal.

Franciaországban továbbra is stagnál a gazdaság, a munkanélküliség 10 százalékos, több mint 3,3 millió embert érint.

A 46 millió választásra jogosult Franciaországban élő uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról döntött. A választópolgárok 31 listára szavazhattak.

Sikerként értékelik eredményeiket a magyar választók voksaira számító pártok Szlovákiában


A Berényi József vezette felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt is sikerként értékeli a Szlovákiában szombaton tartott európai parlamenti (EP-) választáson elért eredményét, azt, hogy egy-egy EP képviselői mandátumot sikerült szerezniük.

A rekord alacsony, 13,05 százalékos választási részvétel mellett zajlott voksoláson a magyar választók voksaira számító két szlovákiai párt közül Berényi József pártja, az MKP érte el a jobb eredményt, a voksok 6,53 százalékát szerezte meg, míg a Most-Hídra a választók 5,83 százaléka voksolt. Az MKP mostani támogatottsági aránya a legjobb eredmény, amelyet a felvidéki magyar párt az elmúlt egy évben választáson elért, valamint az első olyan, amikor támogatottságának aránya magasabb volt a Most-Hídénál, amelyhez a felmérések szerint folyamatosan közeledett az elmúlt időszakban.

Berényi József MKP-elnök az MTI-nek nyilatkozva "nagyon jónak" nevezte az általuk elért eredményt és fontosnak, hogy a felvidéki magyar pártnak sikerült megőriznie brüsszeli képviseletét. "A 6,53 százalék nagyon jó eredmény, megőriztük európai parlamenti képviseletünket, ez is jó hír, az Európai Néppárt tagpártjai pedig győztek Szlovákiában" - jelentette ki Berényi József. Úgy vélekedett, hogy ezen eredmények az alapján az EP-n belül "komoly befolyása" lesz az Európai Néppártnak.

A mostani, valamint a szlovákiai államfőválasztáson és a tavaly őszi megyei választáson elért eredményük Berényi József szerint azt igazolja, hogy pártjuk helyzete stabilizálódott és az MKP-val minden szinten számolni kell. "Három olyan választás van mögöttünk, amelyben jobb eredményt értünk el, mint a Most-Híd vagy annak jelöltje, ez biztos, hogy jelent valamit" - mutatott rá.

Az MKP listájáról Csáky Pál a felvidéki magyar párt listavezetője, a párt korábbi elnöke jutott Brüsszelbe. "Felemelő érzés megtapasztalni, hogy a várakozáson felül kaptunk támogatást" - mondta az eredményre reagálva az MKP megválasztott EP-képviselője. Rámutatott: elsődleges feladatának tartja, Brüsszelben a felvidéki magyarokat ért jogsértések, egyebek mellett a kettős állampolgárság és a Benes dekrétumok kérdésének rendezését. Hozzátette: az új összetételű EP-ben ismét fel kell vetni az őshonos európai kisebbségek jogállását rendező keretegyezmény kérdését.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke sikernek értékelte az általuk elért eredményt, azt, hogy a szlovák-magyar pártra a választók 5,83 százaléka voksolt, s így egy mandátummal képviselethez jutottak az EP-ben. "Korábban is azt mondtuk, hogy szeretnénk legalább egy képviselőt bejuttatni az Európai Parlamentbe (...) kollegám Nagy József bejutott, örülünk neki, ez siker" - mondta az MTI-nek Bugár Béla. Azzal összefüggésben, hogy pártja gyengébb eredményt szerzett, mint konkurensük, az MKP, azt mondta: az alacsonyabb részvételi arány a "régi" pártoknak kedvezett, azoknak, amelyeknek "a törzsválasztói már megvannak."

A Most-Híd választási listájáról a szlovák-magyar párt annak második helyezettjét, Nagy Józsefet küldheti Brüsszelbe, mivel a volt környezetvédelmi miniszter a rá leadott preferenciaszavazatoknak köszönhetően megelőzte a listavezető Simon Zsoltot. Nagy József az MTI-nek nyilatkozva, Brüsszelben megvalósítandó terveit vázolva három prioritást említett: a környezetvédelem, azon belül a "zöld energetika" kérdéseit, a közös európai szociális politika megteremtését, valamint a kisebbségvédelmet. Ez utóbbi kapcsán és az őshonos európai kisebbségek jogállását rendező keretegyezménnyel kapcsolatos kezdeményezéssel összefüggésben rámutatott: a polgári kezdeményezés helyett inkább egy parlamenti kezdeményezést tartana célravezetőnek.

Konzervatív győzelem Németországban


Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség a bajor CSU vártnál gyengébb szereplése miatt ugyan szavazatokat veszített a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest, de így is nagy előnnyel az első helyen végzett a hétfő hajnalban közölt hivatalos előzetes eredménye szerint.

Az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerzett képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében.

A részvételi arány 48,1 százalékos volt Németországban, jelentősen emelkedett a 2009-ben regisztrált 43,3 százalékhoz képest, és jóval felülmúlta a 43,11 százalékos uniós átlagot.

A CDU/CSU a szavazatok 35,3 százalékát érte el, így várhatóan 36 mandátumot szerez az EP-ben Németországra jutó 96-ból.

A CDU kampányát vezető David McAllister volt alsó-szászországi miniszterelnök elégedetten nyilatkozott az urnazárás után, kiemelte, hogy elérték céljukat, hiszen a konzervatívok ismét győzelmet arattak.
A csak Bajorországban induló CSU 1,56 millió szavazatot szerzett, 300 ezer szavazót elveszített 2009-hez képest, eredménye szövetségi szintre átszámítva 5,3 százalékra csökkent az előző EP-választáson elért 7,6 százalékról.

Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök súlyos csalódásnak nevezte az eredményt, rámutatva, hogy elemezni kell az okokat.

Az első elemzői értékelések szerint nem vált be az uniós integrációval szemben erősen kritikus kampány. Ez a hangvétel nem mozgósította eléggé a bázist, és új szavazókat sem igen hozott, mert az euroszkeptikus nézeteket hitelesebben képviselték mások, elsősorban az újonc Alternatíva Németországnak (AfD).

A tavaly alakult AfD - amely a szeptemberi választáson nem jutott be a német parlament alsóházába (Bundestag) - az EP-választáson stabilizálta kétmilliós bázisát és helyét a német politika első vonalában, a CSU-t legyőzve 7 százalékos eredményt ért el, amivel 7 helyet szerezhet az EP-ben.

Bernd Lucke, a párt társelnöke hangsúlyozta, hogy pártja higgadt, szakszerű politizálásra készül az EP-ben, és nem hajlandó együttműködni radikálisokkal, köztük a francia Nemzeti Fronttal, az osztrák vagy a holland Szabadságpárttal.

A konzervatív CDU/CSU után a második helyet a szociáldemokraták (SPD) szerezték meg, éppen úgy, mint az előző nyolc közvetlen EP-választáson. Az SPD a 2009-es 20,8 százalékhoz, eddig legrosszabb eredményéhez képest jelentősen előrelépett, 27,3 százalékot értek el, ami 28 mandátumot jelenthet.

Sigmar Gabriel pártelnök rendkívüli sikerként értékelte az eredményt, kiemelte, hogy a második világháború vége óta egyetlen országos választáson sem növelték támogatottságukat ekkora mértékben. A sikerben nagy szerepe volt Martin Schulz listavezetőnek, az európai szocialista pártcsalád csúcsjelöltjének - tette hozzá.

A Zöldek eredménye gyengült a 2009-es 11,8 százalék után, de az ökopárt még a lélektani határként számon tartott 10 százalék felett végzett, csaknem 3 millió választó támogatása révén a szavazatok 10,4 százalékát szerezte meg, ami várhatóan 11 mandátumot jelent.

A Baloldal is gyengült kismértékben, az öt évvel ezelőtti 7,2 százalék után 7 százalékot szerzett, és így 7 képviselői helyhez juthat.

A Bundestagból tavaly kiesett liberális FDP zuhanórepülése folytatódott, a támogatottsága a 2009-es - minden korábbinál magasabb - 11,1 százalékról 3,4 százalékra gyengült, a mandátumainak száma így 12-ről várhatóan 3-ra csökken.

A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így 7 kisebb, 1 százalék körüli támogatottságú párt is szerezhet egy-egy mandátumot, köztük a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), és az ironikus felvetéseiről ismert - például Németország és Berlin megosztottságának visszaállítását és Svájc körbefalazását követelő - A PÁRT (Die PARTEI) nevű "viccpárt", amelyre több mint 180 ezren szavaztak.


Juncker kész kompromisszumokat kötni

Az Európai Néppárt a jelek szerint megnyerte az európai parlamenti (EP-) választást, és így jogos az az igénye, hogy elnököt állítson az Európai Bizottság élére - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppártiak listavezetője hétfőn kora hajnalban Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, az előzetes választási eredmények ismeretében.

A volt luxemburgi kormányfő kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a lehető legszélesebb támogatást igyekszik szerezni az EP-ben, amelynek szavaznia kell majd az uniós országok állam-, illetve kormányfői által az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt személyről.

Jean-Claude Juncker megfogalmazása szerint a nyertes párt vezetője "nem fog térdre borulni mások támogatásáért", ami azonban nem jelenti azt, hogy nem áll készen kompromisszumok megkötésére az Európa-párti erőkkel.
A néppárti listavezető külön említette a zöldeket, mint akiknek a támogatását szándékában áll elnyerni.

Juncker emlékeztetett arra, hogy amikor az európai bizottsági elnök személyére jelöltet állítanak, figyelembe kell venni az EP-választások eredményét. A néppárti politikus elvetette annak a gondolatát, hogy háttéralkuk nyomán mást emeljenek ebbe a tisztségbe, mint aki a pártcsalád támogatását korábban megszerezte. Tömören nemmel válaszolt arra az újságírói kérdésre, amely - utalva arra, hogy a magyar kormányfő elzárkózott Juncker európai bizottsági elnöki ambícióinak támogatásától - azt firtatta, elképzelhetőnek tart-e más néppárti jelöltet a tisztségre.

Luxemburgban Juncker pártja nyert

Luxemburgban Jean-Claude Juncker egykori miniszterelnök, az Európai Néppárt csúcsjelöltjének pártja, a Keresztényszociális Néppárt (CSV) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson.

Az éjfél után közzétett adatok tanúsága szerint a CSV-re a választók 37,65 százaléka szavazott, amivel a párt 3 mandátumot szerez majd a strasbourgi uniós parlamentben. A tavalyi előre hozott választáson győzni tudó, ám a kisebb pártok összefogása miatt a hatalomból távozni kénytelen CSV mellett még a Zöldek, a Demokrata Párt és a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt szerzett egy-egy mandátumot.

A részvétel kötelező volt, a választópolgárok 90 százaléka ment el szavazni.

Néppárti győzelem született Spanyolországban, a szocialista ellenzék nyert Portugáliában


A kormányzó Néppárt (PP) nyerte az európai parlamenti választást Spanyolországban, de eredményei a másik hagyományosan nagy erőhöz, a szocialista párthoz (PSOE) hasonlóan jelentős mértékben elmaradnak a legutóbbi EP-választásokétól. Portugáliában a szocialista ellenzék győzött, mert a jelek szerint a választók elégedetlenek a kormány gazdasági megszorító intézkedésekre épülő politikájával.

Spanyolországban a csaknem végleges (98 százalékos feldolgozottságú) eredmények szerint a PP 26,03, a PSOE 23,04 százalékot szerzett, és 16, illetve 14 képviselőt küldhet az uniós parlamentbe, ahol az ország összesen 54 hellyel rendelkezik. Öt évvel ezelőtt a Néppárt 24, a szocialisták 23 mandátumhoz jutottak.

A mostani voksoláson számos kisebb erő jelentősen előrelépett, és közülük is kiemelkedően szerepelt az idén januárban tanárok által létrehozott, baloldali Podemos párt, amely 7,9 százalékkal 5 képviselői helyhez jutott. A környezetvédőket és szélsőbaloldali erőket is magában foglaló Egyesült Baloldal hat mandátumot nyert, és egyről négyre növelte képviselőinek számát a centrista Haladás és Demokrácia (UPyD) párt is.

A választási részvétel valamelyest nőtt az előző, 2009-es EP-választáshoz képest: akkor a jogosultak 44,89, most 45,7 százaléka járult az urnákhoz.
Portugáliában - szintén csaknem végleges eredmények szerint - az ellenzéki szocialisták öt százalékponttal több szavazatot kaptak, mint öt évvel ezelőtt: a voksok 31,6 százalékát nyerték el. A kétpárti kormánykoalíció (a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ) a szavazatok 28,54 százalékát szerezte meg, szemben a 2009-es 40,08 százalékkal. Harmadik helyre a kommunisták kerültek 12 százalékkal, a negyedik befutó pedig egy meglepetéspárt, a Föld Pártja (MPT) lett, 7,11 százaléknyi vokssal.

Portugália 21 képviselőt választott az Európai Parlementbe.
Az országban a tervek szerint jövő ősszel általános választásokat tartanak, és a mostani eredmények nem számítanak kedvező előjelnek Pedro Passos Coelho miniszterelnök számára. A kommunisták már bejelentették, hogy hamarosan bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a kormánnyal szemben.

Portugáliában vasárnap a jogosultak 34,5 százaléka élt szavazati jogával.

Schulz: tárgyalniuk kell a pártoknak a programról

Egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, a pártoknak előbb egyeztetniük kell arról, hogy milyen programban tudnak megállapodni - hangsúlyozta Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője vasárnap éjjel Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján.

Az európai parlamenti (EP-) választások nem végleges és hivatalos eredményei szerint az új összetételű testületben is a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Néppártnak lesz a legtöbb mandátuma, a szocialisták továbbra is a második helyet foglalják el.

Schulz, az EP eddigi német szociáldemokrata elnöke szerint azonban ezekből az előzetes adatokból még nem következik, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök néppárti listavezetőnek kell vezetnie az uniós végrehajtó testületet.

Schulz szerint az Európa-párti erőknek tárgyalniuk kell egymással nem csupán a személyekről, hanem a programról is. Schulz három fontos szempontot emelt ki, amelyhez szerinte a szocialisták ragaszkodni fognak, amikor meghatározzák az Európai Bizottság tevékenységének prioritásait. Az első a fiatalok munkanélküliségének a visszaszorítása, a második az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem, a harmadik pedig a bankok működésének szigorúbb szabályozása és ellenőrzése.


Hollandia: a korábbi exit pollt megcáfolva mégsem szerepelt olyan rosszul Wilders idegengyűlölő pártja

Az előrejelzettnél jobban szerepelt Hollandiában Geert Wilders euroszkeptikus, idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) az európai parlamenti választásokon: míg a voksolás után, csütörtök éjjel közzétett exit poll eredmények szerint a párt csak a negyedik helyen szerepelt, az ANP holland hírügynökség vasárnap éjszakai, immár az előzetes eredményeken alapuló összegzése szerint a PVV holtversenyben a második helyen végzett.

A vasárnap éjszakai adatok szerint a kereszténydemokraták végeztek az első helyen, s nekik 5 mandátumuk lesz az Európai Parlamentben. A második helyre viszont Wilders pártja és a baloldali liberális (a kereszténydemokratákhoz hasonlóan szintén Európa-párti) Demokraták 66 kerültek: mindkét szervezetnek 4-4 helye lesz Strasbourgban.
A holland választási bizottság a végleges adatokat csak később ismerteti.

A kormánypárt az élen Olaszországban


A Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) végzett az élen a vasárnapi európai parlamenti választáson Olaszországban az urnák lezárása után közölt exit poll előrejelzések szerint.

Az európai uniós országok közül Olaszországban zártak be utoljára, vasárnap este tizenegy órakor a szavazóhelyiségek, így itt egyelőre csak a szavazókörökből kilépők megkérdezésén alapuló felméréseket tettek közzé, részeredmények később várhatóak.

Az előrejelzések harminc százalék feletti eredményt tulajdonítanak a kormánykoalíciót vezető PD-nek. Az exit poll adatok szerint a balközép mögött a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) áll. Az M5S a tavalyi olasz parlamenti választásokon 25,5 százalékkal a legnagyobb pártnak bizonyult.

Egyes előrejelzések szerint a PD és az M5S között tíz százalékos vagy ennél is magasabb a különbség a Matteo Renzi vezette párt javára. A győzelem a február 22-én megalakult római kormány iránti bizalom jele lenne a Matteo Renzi miniszterelnök elindította gazdasági-intézményes reformok folytatása érdekében.

Harmadikként a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszországot (FI) tüntetik fel, melynek eredménye jelentősen elmaradna az előző két pártétól.
A szélsőséges Északi Liga az előrejelzések szerint bejutott az Európai Parlamentbe. Az exit poll adatokat Olaszországban a pártok óvatosan fogadták, miután a 2013-as olasz parlamenti választásokon valótlannak bizonyultak. Elsőként Deborah Serracchiani, a PD főtitkár-helyettese nyilatkozott azt hangoztatva, hogy ha a felmérések igaznak bizonyulnak, az olasz balközép párt lehet "a legnagyobb szocialista és demokrata párt az Európai Unióban".

Az olasz elemzők kiemelték, hogy a nyugati tagállamokban Matteo Renzi és Angela Merkel német kancellár az egyetlen, aki a kormányerőt vezetve győzelmet szerzett az európai választásokon. Hozzátették: ha a Matteo Renzi vezette PD erőteljes előnyre tett szert és hátra szorította az M5S-t, ez azt mutatja, hogy az olasz választók elutasították Beppe Grillo szélsőséges politikai nézeteit.

"Ha a PD jóval harminc százalék felett teljesített, akkor mindenkori legjobb teljesítményét érte el, de még várjuk a végleges eredményeket" - hangoztatta Maria Elena Boschi a kormány reformügyi minisztere.
Olaszországban 23 órakor zárták le az urnákat annak ellenére, hogy számos körzetben még szavazásra váró sorok álltak. Rómában káoszt okozott, hogy több mint hatvanezer választó vasárnap vette észre, hogy választási könyvében már nincs több hely a szavazást igazoló pecséteknek, ezért számukra az önkormányzatoknak újakat kellett kibocsátani.

A kormánykoalíciós Igen (ANO) nyert Csehországban

A kormánykoalícióhoz tartozó Igen (ANO) mozgalom nyerte az EP-választást Csehországban 16,13 százalékkal, ami négy mandátumot jelent - közölte a cseh statisztikai hivatal.

Ugyancsak négy EP-képviselői mandátumot szerzett az ellenzéki TOP 09 (15,95) és a kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD-14,17 százalék). Az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM-10,98) és a kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL-9,95) három-három, a Polgári Demokratikus Párt (ODS-7,67) két, míg a Szabad Polgárok Pártja (SSO-5,24) egy mandátumot szerzett. A választási részvétel 18,2 százalékos volt, az eddigi három csehországi EP-választás közül a legalacsonyabb. A két korábbi választás alkalmával a választási részvétel mérsékelten 28 százalék felett volt.

Az Európai Parlamentben Csehországnak eddig 22 képviselője volt: ODS (9 mandátum), CSSD (7), KSCM (4), KDU-CSL (2). Ez a szám a következő időszakban 21-re csökkent.

Szlovákiában Fico pártja nyert, az MKP és a Most-Híd egy-egy mandátumot szerzett

A Robert Fico vezette kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia nyerte az európai parlamenti (EP-) választásokat Szlovákiában, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt egy-egy mandátumot szerzett - derült ki a voksolás vasárnap nyilvánosságra hozott hivatalos végeredményeiből.

A szombaton rekordalacsony, 13,05 százalékos részvétel mellett tartott választáson az Irány-Szociáldemokrácia az érvényes voksok 24,09 százalékát szerezte meg, ami Robert Fico pártjának 4 EP-mandátum megszerzésére volt elég. Ez eggyel kevesebb, mint amennyivel a párt jelenleg rendelkezik.

Túllépte az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt Berényi József pártja, az MKP, amely a voksok 6,53 százalékát megszerezve jobb eredményt ért el, mint a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, amelyre a választók 5,83 százaléka voksolt.
Az eredmény mindkét párt számára egy-e
gy mandátumot jelent, az MKP listájáról Csáky Pál a felvidéki magyar párt listavezetője, a Most-Híd részéről Nagy József a pártlista második helyezettje jutott Brüsszelbe.

Szlovákia az országra eső kvóta alapján 13 képviselőt juttat Brüsszelbe, ahová a szombati voksolás alapján 8 párt és politikai mozgalom jelöltjei jutottak ki. A szlovák EP választáson a vártnál jobban szerepeltek a jobboldali pártok, az Európai Néppárt (EPP) frakciójában politizáló szlovákiai EP képviselők száma nem változik, a következő választási ciklusban is 6 lesz. A baloldal, amely Szlovákiában gyakorlatilag csak Robert Fico kormánypártját jelenti, helyzete egy képviselői mandátummal gyengült.

A második legjobb eredményt elérő Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a voksok 13,21 százalékát szerezte meg, így az eddigihez hasonlóan ismét két képviselőjük lesz Brüsszelben. Ennél gyengébb eredményt ért el, de ugyancsak 2 képviselői mandátumot szerzett a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) amely a voksok 7,75 százalékát megszerezve a harmadik legjobb eredményt produkálta.
Az EP-be való bekerüléshez választási küszöböt túllépte még a negyedik
legjobb eredményt (a voksok 7,46 százaléka) szerzett, populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő, a szlovák politikai palettán a 2012-es parlamenti választások előtt megjelent mozgalom, amelynek egy képviselője lesz Brüsszelben. Hasonlóképpen mint a KDH-ból kilépett Daniel Lipsic által alapított Nova pártnak, amely a voksok 6,83 százalékát kapta meg. Egy képviselője lesz az EP-ben a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártnak is, amely a szavazatok 6,66 százalékát kapta meg.

Szlovákiában az EP-be kerülésért rekordszámú, 29 politikai párt és mozgalom 333 jelöltje küzdött. Az EP választás részvételi aránya ugyanakkor még a várakozásoknál is alacsonyabb szinten alakult, 13,05 százalékos volt.

Átlagosan 43,11 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti választásokon - jelentették be vasárnap este Brüsszelben.


Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának bevezetése, 1979 óta minimális mértékben ugyan, de növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtt tartott EP-választáson 43 százalékos volt a részvételi arány.

Az első, 1979-es közvetlen választáson még 61,99 százalékos volt a részvételi arány, ez süllyedt az évek során fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között következett be, amikor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant a részvételi arány.

A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány csak Belgiumban, Luxemburgban és Olaszországban volt. Az első két országban azonban kötelező a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választásokat is tartottak. Húsz százalék alatti volt a részvétel Csehországban és Szlovákiában.

Az első előrejelzések szerint az új, 751 fős EP-ben is a jobbközép, illetve balközép Európa-párti erők dominálnak majd, annak ellenére, hogy az euroszkeptikusnak mondott képviselők száma mintegy megduplázódik.

Az első előrejelzések szerint az új, 751 fős EP-ben is a jobbközép, illetve balközép Európa-párti erők dominálnak majd, annak ellenére, hogy az euroszkeptikusnak mondott képviselők száma mintegy megduplázódik.

Az Európai Néppárt a legerősebb frakció


A konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárté (EPP) lesz a legerősebb frakció az Európai Parlamentben ez utóbbi testület vasárnap késő esti előrejelzése szerint.

Az EPP - mint az előrejelzésből kitűnt - a választások nyomán 211 mandátummal rendelkezik majd, megelőzve az európai szocialistákat.

A szocialisták pártcsaládja az előrejelzés szerint az új parlamentben 193 mandátummal rendelkezik majd.

22.37 - Szociáldemokrata, ellenzéki győzelem született Svédországban a prognózisok szerint


Az ellenzék vezető ereje, a szociáldemokrata párt szerezte a legtöbb szavazatot Svédországban a vasárnap tartott európai parlamenti választáson - derül ki az urnák bezárása után kiadott előrejelzésekből.

Az állami televízió közlése szerint ez a párt kapta a voksok 23,7 százalékát az országban, amely összesen 20 képviselői hely fölött rendelkezhet.

A kormányzó konzervatív Mérsékelt Párt közel hat százalékot visszaesett, és csak 13 százalékot kapott. Második helyen a Zöld Környezetvédő Párt végzett 17 százalékkal.

Első ízben jutott az Európai Parlamentbe a nők és a kisebbségek jogainak javításával kampányoló feminista párt, valamint az Új Demokrácia nevű erő, amelyet a jobboldal szélére sorolnak. A Kalózpárt, amely eddig jelen volt az EP-ben, most a prognózis szerint nem érte el a 4 százalékos küszöböt.

A liberális párt 9,5, a kormánykoalíció másik két tagja, a centristák és a kereszténydemokraták pedig 6, illetve 5 százalékot kaptak. Az ellenzéki Baloldali Párt 8 százalékot szerzett, így szintén küldhet képviselőt az uniós testületbe.

21.47 - Az ellenzéki szocialisták győztek Portugáliában az előrejelzések szerint

Az ellenzéki szocialisták győzelmét hozták az európai parlamenti választások Portugáliában vasárnap az urnazárás után nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint.

A Szocialista Párt a becslések szerint 30-36 százalékhoz jutott az ibériai országban, amely Magyarországhoz hasonlóan 21 képviselőt küldhet az EP-be. Az ellenzéki pártot ez az eredmény 6-9 mandátum betöltésére jogosítja fel.

A kormányzó koalíció, a Szociáldemokrata Párt és a konzervatív Demokratikus és Szociális Központ (CDS-PP) 25-29 százalékot szerzett, ez 6-8 képviselői pozíciót jelent.

Két képviselői helyet nyerhet egy új erő, a Föld Pártja (MPT), amely 7 százalék körüli voksot kapott. A kommunisták és Zöldek koalíciója 12-15 százalékkal 3-4 mandátumra számíthat. Legalább egy képviselői helyet elnyert a Baloldali Blokk is 5-7 százaléknyi szavazatmennyiséggel.

Ha a tényleges eredmények megerősítik a prognózisokat, az jelentős visszalépést jelenthet Pedro Passos Coelho miniszterelnök kormánya számára másfél évvel a jövő őszre tervezett általános választás előtt.

21.43 - Ausztriában és Cipruson is a konzervatívok nyertek


Ausztriában a jobbközép irányzatú Osztrák Néppárt győzött az európai parlamenti választásokon, de a szélsőjobb komoly előretörést ért el, s a harmadik helyre került a már kiszivárgott végleges eredmények szerint. Cipruson szintén ismert már a végeredmény: eszerint az uniópárti konzervatív párt, a Demokratikus Tömörülés (DISY) lett az első, 37,78 százalékkal.

Ausztriában az Osztrák Néppárt (ÖVP) 27,3 százalékot szerzett (2,7 százalékkal kevesebbet, mint 2009-ben), s mögötte a második helyen az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett 24,2 százalékkal, azaz szavazatait az öt évvel ezelőttihez képest 0,5 százalékkal bővítve. Ez a két párt jelenleg kormánykoalícióban irányítja Ausztriát. A populista, euroszkeptikus (sokak által szélsőjobboldalinak mondott) Osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, 20,5 százalékkal - jelentősen bővítve szavazatarányát, hiszen 2009-ben még csak 12,7 százalékot ért el. Ugyanakkor a szélsőjobb sikerét egy kicsit árnyalja, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, az FPÖ-ből korábban kivált BZÖ ezúttal mindössze 0,5 százalékot ért el.

A Zöldek több mint 4 százalékot erősödtek, s 14 százalékot értek el. A liberális NEOS 8,5 százalékot szerzett, s ezzel 1 képviselői helye lesz az Európai Parlamentben. Az Ausztriának jutó 18 mandátumból egyébként az ÖVP 5-öt vagy 6-ot szerzett, az SPÖ 5-öt, az FPÖ 4-et, a Zöldek pedig 2-t vagy 3-at.

Cipruson a Demokratikus Tömörülés (DISY) 37,78 százaléka 2 mandátumot ér, míg a második helyre került kommunista Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) 26,87 százalékot kapott, s szintén 2 képviselőt küldhet Strasbourgba. A jobbközép Demokrata Párt (DIKO) 10,85 százalékot, a szocialista Egyesült Demokraták pedig 8 százalékot kapott: mindkét párt egy-egy képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

21.09 - Euroszkeptikus győzelem született Dániában is exit pollok szerint


Az euroszkeptikus Dán Néppárt nyerte az európai parlamenti választást vasárnap Dániában - derül ki a szavazóurnák lezárását követően kiadott előrejelzésekből.

Az országban - amely 13 hellyel rendelkezik az uniós képviselőtestületben - a populista erő a voksok több mint 23 százalékát kapta meg, és várhatóan 3 képviselője lehet.

A köztelevízióban ismertetett prognózis szerint a második legtöbb szavazatot (20,5 százaléknyit) a kormányzó szociáldemokraták kapták, ami számukra is három mandátumot jelenthet. A liberális párt 17, a Szocialista Néppárt 12 százalékot szerzett, ez mindkettejüknek 2-2 képviselői posztot jelenthet. Küldhet még képviselőt a prognózis szerint a Konzervatív Néppárt, amely 8,6 százaléknyi voksot gyűjtött, a Dán Népi Mozgalom az Európai Unió Ellen nevű párt (8,2 százalék) és a radikális Szociálliberálisok (7 százalék).

20.21 - Exit poll: Romániában a kormányzó szociáldemokraták győztek


Romániában a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) magabiztosan győzött a vasárnap lebonyolított európai parlamenti (EP-) választáson: két kisebb kormányzati szövetségesével alkotott választási szövetsége az érvényes voksok mintegy 41-43 százalékát szerezte meg - derült ki a szavazóhelyiségek zárásakor közzétett exit pollokból.

A bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az urnáktól távozók nyilatkozatai alapján készült felmérések szerint a voksok 6-7 százalékát kapta és így várhatóan legalább két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi EP-képviselők személyében.

Ha a hivatalos eredmények megerősítik az exit poll adatokat, akkor Románia 16 szociáldemokrata, 10 néppárti (az RMDSZ-t is beleértve), 5 liberális, és egy független képviselőt küld az EP-be. Euroszkeptikusnak, vagy szélsőségesnek minősített párt nem szerez mandátumot Romániában.

20.13 - A szélsőjobboldali euroszkeptikus Nemzeti Front (FN) végzett az élen Franciaországban

A párt 25 százalékkal nyert a vasárnapi európai parlamenti választáson  az első előrejelzések szerint. A Marine Le Pen vezette párt először nyert választást.

Öt évvel ezelőtt 6,3 százalékot ért el az FN az EP-választáson, legsikeresebb pedig eddig 1989-ban volt, 11 százalékos eredménnyel.

A France 2 közszolgálati televízióban ismertetett exit poll adatok szerint a 2009-ben 28 százalékot elért és akkor győzelmet aratott jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) ezúttal a szavazatok 20,3 százalékával a második helyre szorult, a kormányzó szocialisták pedig 14,7 százalékos eredménnyel a harmadik helyen végeztek.

19.44 - Szlovén exit poll: a konzervatív pártok taroltak


A jobbközép pártok nyerték meg az európai parlamenti választásokat Szlovéniában, és a nyolc mandátumból ötöt szereztek meg, míg a szétforgácsolódott baloldalnak három strasbourgi hely jutott - legalábbis ezt mutatja a szlovén Mediana közvélemény-kutató által elvégzett exit poll, amelyet a TV Slovenija közölt a vasárnap 19 órai urnazárást követően.

A választást megelőző közvélemény-kutatások eredményei váltak valóra vasárnap. Az ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) előreláthatóan három mandátumot szerzett, míg az ugyancsak két ellenzéki pártot, a kereszténydemokrata Új Szlovéniát (NSi) és a Szlovén Néppártot (SLS) tömörítő lista két helyre számíthat az uniós parlamentben.

A baloldalon egy hely jutott az Igor Soltes egykori szlovén számvevőszéki elnök Hiszek nevű listájának, egy a Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártjának (DeSUS) és egy a Szociáldemokratáknak (SD). Az említett exit poll szerint a legismertebb szlovén EP-képviselőnek, Jelko Kacinnak nem sikerült újra parlamenti székhez jutnia.

19.39 - Bulgáriában az ellenzéki konzervatívok győztek a felmérések szerint


Bulgáriában az Európai Parlament legnagyobb frakcióját, az Európai Néppártot erősítő, ellenzéki Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nyerte a vasárnap tartott EP-választást az urnazárás után kiadott előrejelzések szerint.

A választás egyik meglepetésének bizonyulhat a nacionalista Ataka párt gyenge szereplése. Ez az erő a felmérések szerint csak 3,6 százaléknyi voksot kapott, ami azt jelentené, hogy kikerül az EP-ből.

A GERB a szavazatok 28-28,5 százalékát szerezhette meg, jóval megelőzve a kormányzó szocialistákat (BSZP), akik 20-21,5 százaléknyi voksot kaptak, ha az exit pollok becslései helyesek.

Harmadik helyre a török kisebbség képviseletében fellépő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) futott be 14,5 százalékkal, míg negyedikként egy újonnan alakult párt, a Bulgária Cenzúra Nélkül (BBC) végzett közel 10 százalékos eredménnyel.

Előzmények, részvétel


19.35 - Magas a részvétel Franciaországban is, a Nemzeti Front a kormányt bírálja

Franciaországban a választásra jogosult közel 46 millió állampolgár 35,07 százaléka járult az urnákhoz vasárnap késő délutánig az európai parlamenti (EP) választáson.

Ez majdnem két százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt, amikor a választók 33,2 százaléka szavazott 5 óráig - közölte a francia belügyminisztérium.

A választás egyik tétje, hogy a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak (FN) sikerül-e az élen végeznie. Az első helyért az euroszkeptikus FN és az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) várható szoros küzdelem, mindkét pártnak sokáig 22-23 százalékos eredményt jeleztek előre a felmérések, a Marine Le Pen vezette FN az utolsó héten viszont már minden közvélemény-kutatás szerint az élen állt csaknem 25 százalékkal.

19.26 - Rémhírrel riogatták a hadköteles kárpátaljai magyarokat

Ismeretlenek olyan álhíreket terjesztettek az interneten Kárpátalján, amely szerint a vasárnapi ukrán elnökválasztáson a hadköteles magyar választókat a szavazóhelyiségekből egyenesen a hadseregbe viszik.


19.01 - A szavazóurnát elhagyók megkérdezésével készített előrejelzések szerint a szélsőbaloldali Sziriza párt nyerte a vasárnap tartott európai parlamenti választást Görögországban.

A kampányát a gazdasági szigort elítélő jelmondatokra építő párt a voksok 26-30 százalékát szerezhette meg, és ezzel megelőzte a második helyen befutó kormánypártot, az Új Demokráciát (ND), amely 23-27 százalékot szerzett.

A felmérés szerint - amelyet több közvélemény-kutató intézet közösen készített - a harmadik legnagyobb európai parlamenti görög erő a szélsőjobboldali Arany Hajnal lehet 8-10 százalékkal.

A kormánykoalícióhoz tartozó szocialisták (PASZOK) 7-9 százaléknyi szavazatot szerezhettek.

Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője még a választási kampány végén arról beszélt, hogy az EP-szavazáson az emberek voksa meg fogja változtatni az országot, mert a nép valójában a megszorítási programról nyilvánít majd véleményt. "Ha a következő vasárnap eredménye a kormányzati politika megtagadása lesz, annak politikai következményei lesznek" - szögezte le.

18.55 - Németországban konzervatív győzelmet jeleznek a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás után megjelent első nem hivatalos becslések. Az előrejelzések alapján az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerez képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében.

18.12 - Németországban és Romániában a késő délutáni adatok szerint várhatóan többen vesznek részt a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, mint a legutóbbi, 2009-es választáson, az első hivatalos adatok a részvételi arány emelkedését mutatták. Más uniós tagállamokból alacsony részvételt jelentettek.

A német szövetségi választási bizottság délután közölt adatai szerint Németországban 14 óráig a választásra jogosultak 25,6 százaléka voksolt.

A legutóbbi EP-választáson ugyanebben az időpontban csak 20,2 százalékos volt a részvételi arány, és urnazárásig 43,3 százalékra emelkedett.

Németország küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, a vasárnapi választáson 96 mandátum sorsáról döntenek, ami a 751 tagú parlament több mint 10 százaléka.

A képviselői helyekre 25 párt és egyesület 1053 jelöltje pályázik.

Romániában a 2009-es voksoláshoz képest nőtt az érdeklődés az európai parlamenti (EP-) választások iránt: vasárnap délután 16 óráig a névjegyzékben szereplő több mint 18 millió állampolgár 18,4 százaléka adta le voksát. A legutóbbi választáson ugyanebben az órában az országos részvétel még nem érte el a 15 százalékot.

Romániában helyi idő szerint 7-21 (magyar idő szerint 6-20) óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek. Az országos részvétel sem a 2009-es, sem a (csatlakozása évében rendezett) 2007-es EP-választáson nem érte el a 30 százalékot: az idei részvétel várhatóan meghaladja ezt az értéket.

A romániai szavazók megnövekedett érdeklődése közepette idén már nem lehet arra számítani, hogy az erdélyi magyar részvétel meghaladja az országos átlagot és a magyar közösség így számarányánál magasabb képviselethez jut az EP-ben. Míg 2009-ben hat magyarlakta megyében volt átlagon felüli részvétel délután négykor, most csak háromban: Hargita (21%), Bihar (19%) és Szatmár (18,6%).

Olaszországban rendben zajlott a szavazás. Kora délután még csak a délelőtti részvételi adatok láttak napvilágot, eszerint a szavazók mindössze 16,7 százaléka adta le voksát 12 óráig. Az adatokból kitűnt, hogy délen rendkívül gyér volt a részvétel, az északi tartományokban viszont magasabb.

A 16 órás adatok szerint Horvátországban a 3,8 millió szavazásra jogosult polgár 16,45 %-a élt a szavazati jogával, és szavazott a 25 lista valamelyikére az európai parlamenti választásokon.

Ivo Josipovic államfő vasárnap kijelentette; a jövendő 11 európai parlamenti képviselőtől aktív részvételt vár az európai döntéshozatalban és persze a legjobb döntések meghozatalát Horvátország számára.
A választópolgárok 6258 helyen adhatják le a szavazataikat Horvátországban, míg 79 helyen külföldön.

Az árvíz sújtotta területekre még sokan nem térhettek vissza, ezért számukra lehetővé tették a választást azokon a településeken, ahol épp tartózkodnak. 

Horvátországban 2013 áprilisában tartottak EP-választást, mivel az ország 2013. július 1-én lett az Európai Unió tagja. Ekkor a horvát választópolgárok 12 mandátumról dönthettek, eggyel többről, mi a mostani választáson.

A tavalyi választáson a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette szövetség 6 mandátumot szerzett, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által vezetett koalíció 5 képviselőt küldhetett az EP-be, míg a Horvát Munkapárt egy képviselői helyet szerzett. Ekkor a választásra jogosultak 21 százaléka élt szavazati jogával.

Rendben folyik a szavazás Szlovéniában, habár péntek éjfél óta 30 kampánycsend sértési esetet jelentettek be a hatóságoknak.

Vasárnap 11 óráig a több mint 1,7 millió választásra jogosult állampolgár 8,29 százaléka járult az urnák - közölte a szlovén nemzeti választási bizottság. A legtöbben Ljubljanában, és a fővárostól 20 kilométerre északra fekvő Kranjban voksoltak. Az előrejelzések a 2004-es és a 2009-es voksoláshoz hasonlóan alacsony, 28 százalék körüli részvételi arányt jósolnak.

A szlovének egyébként 118 jelölt közül választhatják ki azt a nyolcat, aki a következő öt évben az uniós parlamentben az országot képviselheti. Elemzők szerint viszont az EP-választást a politikusok inkább az előre hozott választások főpróbájának tekintik, és az eredmények tükrébe lesz még idejük arra, hogy a júliusra tervezett parlamenti választásokra felkészüljenek.

17.47 - Ausztriában ismét a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) kapta a legtöbb szavazatot a szavazatszámlálás részeredményei alapján végzett becslések szerint.

A SORA közvélemény-kutató intézet és az osztrák közszolgálati televízió (ORF) által készített becslés szerint az ÖVP-re a választáson részt vevők 27,1 százaléka szavazott.

A második helyen - akárcsak 2009-ben - az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) végzett a becslés szerint, 23,8 százalékkal.

Az előző európai parlamenti választáson az ÖVP-t a szavazók 29,98 százaléka támogatta, az SPÖ-re 23,74 százalék adta a voksát.

Erősödött 2009-hez képest a két legnagyobb ellenzéki párt, a populista, euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a baloldali Zöldek támogatottsága. Az FPÖ-re 20,1 százalék adta a szavazatát, 7,4 százalékkal többen, mint 2009-ben. A Zöldek 14,6 százalékot kaptak, mintegy négy és fél százalékkal többen, mint a legutóbbi EP-választáson.

Először küldhet az EP-be képviselőt a 2013-ban alakult liberális konzervatív párt, a NEOS, amely 8,3 százalékos támogatottságot ért el.

A 2009-es választással ellentétben ezúttal nem indított listát a Hans-Peter Martin Listája nevű - legutóbb 17,67 százalékkal a 3. helyen végző - euroszkeptikus tömörülés.

10.51 - Becslések szerint Szlovákiában Fico pártja nyert, az MKP és a Most-Híd is az EP-ben

Rekordalacsony részvétel mellett Robert Fico kormánypártja a baloldali Irány-Szociáldemokrácia szerezte meg a voksok legnagyobb hányadát a Szlovákiában szombaton zajlott európai parlamenti választáson, amely során a Magyar Közösség Párja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt is túllépte az EP-be való bekerüléshez 5 százalékos választási küszöböt.

Erről a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség számolt be a szlovák választáson jelöltlistákat állító pártok és politikai mozgalmak első becsléseire hivatkozva vasárnap. A becslések szerint a választási részvétel a várakozásoknak megfelelen ismét rekordalacsony volt, 15 százalék körül alakult.

A becslések a szlovák EP választáson jelöltlistákat állító pártok és politikai mozgalmak által a választási bizotságokba delegált bizotsági tagok információra alapoznak.

A szlovák állami hírügynökség információi szerint a szombati voksoláson - a legutóbbi EP választás eredményéhez hasonlóan - ismét Robert Fico kormánypártja az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szerezte meg a voksok legnagyobb hányadát, megközelítőleg 24-25 százalékát. Ez 4 EP képviselői mandátumot jelnthet Ficóék pártjának, azaz egyel kevesebbet, mint amennyivel jelenleg Brüsszelben rendelkeznek.

A választáson a második legjobb eredményt a jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érte el, a becslés szerint a voksok 13 százalékát szerezték meg, ami két vagy három képviselői mandátumot jelenthet. Hasonló eredményt ért el a KDH-hoz hasonlóan az Európai Néppárt (EPP)frakciójához tartozó a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) amely a voksok 7-8 százalékát szerezte meg a becslés szerint, ez két mandtumot jelenthet.

Az EP-be való bekerüléshez 5 százalékos választási küszöböt a becslés szerint túllépte még a Berényi József vezette MKP és a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt, valamint a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) és a KDH-ból kilépett Daniel Lipsic által alapított új jobbközép párt a Nova is. Ezek a pártok egyaránt egy-egy mandátumra számíthatnak.

A szlovákiai EP választás hivatalos eredményeit este 11 óra után teszik közzé, miután az utolsó uniós tagországban is lezárult a voksolás.

07.08 - Magyarország mellett több uniós tagállamban kezdődtek meg az európai parlamenti választások vasárnap reggel.

Miután csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában, pénteken Írországban, pénteken és szombaton a Cseh Köztársaságban, szombaton pedig Lettországban, Máltán és Szlovákiában adhatták le szavazatukat a polgárok, vasárnap - Magyarországgal együtt - 21 tagállamban kezdődött meg a szavazás.

Így a többi között Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Belgiumban, Lengyelországban, Horvátországban és Romániában járulnak az urnák elé a szavazók, hogy megválasszák az európai parlamenti képviselőket.

A szavazóhelyiségek a legtöbb országban reggel 6, illetve 7 órakor nyíltak meg, és a legkorábban Belgiumban és Luxemburgban zárnak, mégpedig 14 órakor. Kötelező a szavazás Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.

Az első teljes részvételi adatokat közép-európai idő szerint 21 órakor, az exit poll mérések eredményeit egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órakor teszik majd közzé. Ennek a viszonylag késői időpontnak az az oka, hogy Olaszországban este 11-ig lehet voksolni, és ameddig a szavazás bármely tagországban tart, addig tilos eredményközléssel befolyásolni a még szavazókat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Betiltották az ukrán bankok működését a Krím félszigeten

Hétfn be kell szüntetni a munkát, mert a bankok nem teljesítették hitelezőikkel szembeni… Tovább olvasom