Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

4 év börtönte ítélték a 94 éves auschwitzi lágerőrt

Oskar Gröning a bíróság szerint bűnrészes az Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában. Ő a haláltábor egyik utolsó élő őre.
Háromszázezer rendbeli gyilkosságban bűnrészesség miatt négy év szabadságvesztésre ítélte szerdán Németországban a lüneburgi tartományi bíróság Oskar Gröninget, az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó élő őrét.

A 94 éves férfira az ügyészségi indítványhoz képest szigorúbb büntetést mértek. A vádhatóság három és fél év szabadságvesztés kiszabását kérte, míg a védő a vádlott felmentését. Az ítélet nem jogerős. Az ítélet jogerőre emelkedése után az ügyészség megvizsgálja, hogy a rossz egészségi állapotban lévő elítélt alkalmas-e a büntetés letöltésére.

Oskar Gröning az SS tagjaként 1944-ben az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az ügyészség és a bíróság megítélése szerint ezzel a tevékenységgel az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr bűnrészessé vált a tevékenysége idején Auschwitz-Birkenauba hurcolt foglyok legyilkolásában.

Oskar Göring perének ítélethirdetésén. Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
Oskar Göring perének ítélethirdetésén. Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber


A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által áprilisban indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. Német hírportálok beszámolói szerint a mellékvádlók elfogadják az ítéletet. Egyik képviselőjük nyilatkozatot adott ki, amelyben kiemelte: először fordult elő, hogy náci háborús bűnök miatt indított perben a vádlott elismerte bűnösségét és bocsánatot kért.

Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy "erkölcsileg bűnrészes" a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon, kedden pedig azt mondta, hogy "nem lett volna szabad közreműködni" mindabban, ami Auschwitzban történt. "Őszintén sajnálom, hogy ezt a felismerést nem korábban és nem következetesebben fordítottam tettekké" - mondta Gröning.

Védője arra hivatkozva kért felmentést, hogy Gröning tevékenysége a haláltáborban nem járult hozzá a holokauszthoz "büntetőjogilag releváns mértékben".

Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber


A Gröning elleni második eljárás a nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) által rögzített adatok alapján indult el. A ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban. A ZSt időközben valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Így szökött meg a börtönből a mexikói drogfőbáró - videó

Joaquín Guzmán, a Sinaloa kartell vezetője egy kivilágított, szellőzéssel felszerelt alagúton… Tovább olvasom