Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

26 éve történt a csernobili katasztrófa

Pontosan huszonhat évvel a csernobili atomerőmű-katasztrófa után megkezdődött az 1986. április 26-án felrobbant 4. energiablokk fölé építendő új védőburok szerelése.
A boltív formájú óriási acélburok szerelésének ünnepélyes megkezdésénél jelen volt Viktor Janukovics ukrán elnök, valamint a 21 adományozó ország nagykövete is. A 105 méter magas, 150 méter hosszú, 20 ezer tonna súlyú acélszerkezet, amelyben elférne a New York-i Szabadságszobor is, a tervek szerint 2015-ben készül el, ezután kezdődhet meg a reaktor lebontásának és a nagy mennyiségű – 200 tonna - radioaktív hulladék eltávolításának veszélyes munkája.

1986. április 26-án a 4. reaktorban tervezési és/vagy üzemeltetési hibák következtében robbanás történt, aminek következtében radioaktív stroncium-, cézium- és plutóniumfelhő borította be az északi félteke jelentős részét, egészen a brit szigetekig. Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország nyugati részének súlyosan sugárszennyezett területein több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

A világ legsúlyosabb atomerőmű-balesete közvetlen és közvetett áldozatainak számára különböző adatok kerültek nyilvánosságra. A baleset közvetlenül 64 ember halálát okozta, de a nyolc ENSZ-ügynökséget, valamint az ukrán, fehérorosz és orosz kormányt tömörítő Csernobil Fórum szerint a robbanás hatásai néhány ezer ember halálát okozták. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint legalább 100 ezer haláleset tudható be a sugárszennyezésnek.

Az atomerőmű harminc kilométeres körzetét – közismert nevén a Zónát - tiltott övezetté nyilvánították. A területet visszahódította a vadvilág, több mint 60 emlősfaj él itt. Mikola Azarov kormányfő a héten bejelentette: kormányprogram készül a zóna rehabilitációjára, miután szakértői vizsgálatok szerint jelentősen csökkent a sugárzás mértéke.

A baleset következményeinek felszámolásában – a tűz oltásában és felrobbant reaktor betemetésében - több ezer "likvidátor" vett részt. A megrongálódott reaktor fölé sebtében vasbeton szarkofágot építettek, amely azonban az utóbbi években repedezni kezdett, kiszökött belőle a sugárzás, és új védőburok építésére volt szükség.

Az atomerőmű utolsó, még működő energiablokkját, a 3-ast 2000. december 15-én állították le végleg. Ekkor határozták el az új, biztonságos védőburok megépítését – emlékeztetett a Korrespondent.net hírportál.

A csernobili atomkatasztrófára emlékeztek Kijevben

Janukovics beszédében többek között köszönetet mondott a nemzetközi adományozóknak a 740 millió euróért, amelyből az új szarkofágot és egy elhasznált fűtőanyag-tárolót építenek.

A tervet menedzselő és társfinanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nukleáris biztonsági főosztályának igazgatója, Vince Novak nagyra értékelte Ukrajnának a terv iránti elkötelezettségét. Novak elmondta, hogy mintegy 1000 munkás kezdte meg a francia gyártmányú acélból készülő óriási ív összeszerelését a felrobbant reaktortól mintegy 200 méternyire az erre a célra kialakított téren. A szerelés nagyrészt automatizált, de így is 2500-3000 ember dolgozik majd rajta. Összeszerelése után a szerkezetet felemelik, és régi szarkofág fölé csúsztatják.

A "boltív" tervkoncepcióját 2003-ban dolgozta ki a Bechtel-Batelle-EDF konzorcium a KSZK ukrán alvállalkozóval közösen. A tervet 2004 júniusában fogadta el az ukrán kormány – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

2008 óta tartanak az előkészítő munkák, így a szerelési terület megtisztítása, a szennyezett talaj cseréje, lebetonozása, ahol a munkások speciális sugárvédelmi öltözék nélkül dolgozhatnak.

Csernobil: új védőburkot kap a 4. energiablokk

Az építkezés fővállalkozója a Bouygues és Vinci francia cégek alkotta Novarka konszern, amely versenytárgyaláson nyerte el a megbízatást, amelyben több tucatnyi ukrán alvállalkozót foglalkoztat. A munkálatok eddigi költségét több mint 1 milliárd euróra becsülik. A nemzetközi közösség 550 millió eurót utalt át a katasztrófa 25. évfordulóján, 2011 áprilisában Kijevben tartott nemzetközi donorkonferencián, Ukrajna a költségek 6 százalékát (104 millió euró) állja, a fennmaradó részt az EBRD fizeti.

Ma is 2,4 millióan élnek Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban a cézium szennyezte 150 ezer négyzetkilométeres területen. Mintegy 2,4 millió ukrán – közöttük 428 ezer gyermek – szenved a katasztrófával kapcsolatos egészségkárosodásban az ukrán egészségügy-minisztérium adatai szerint.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálos helikopterbaleset Romániában

Lezuhant csütörtökön egy utasokat szállító helikopter Romániában, a Tulcea megyei Ostrov… Tovább olvasom