Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 22°C Még több cikk.

2008 legfontosabb eseményei Szerbiában

Koszovó függetlensége és a háborús bűnökkel vádolt, volt boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics letartóztatása teszi emlékezetessé a 2008-as esztendőt Szerbiában. Vajdasági szinten pedig a tartomány alaptörvényének újvidéki megszavazása. A vajdasági magyarság szempontjából a nemzeti tanácsokról szóló törvény elkészítése számít jelentős eseménynek. Belgrádi jóváhagyása azonban - akárcsak a vajdasági alaptörvény esetében - valószínűleg átcsúszik a következő év elejére.
Választásokkal kezdődött az év Szerbiában. A szavazópolgároknak nem is egyszer, hanem ötször kellett néhány hónap leforgása alatt voksolniuk. Az elnökválasztások két fordulójában, a szerbiai és a vajdasági parlamenti, valamint a helyhatósági választásokon.


Elnökválasztások

A január 20-i elnökválasztásokat, mint annyiszor, történelminek kiáltották ki Szerbiában. Az első menetben Tomiszlav Nikolics vezető radikális politikus diadalmaskodott, valamennyi jelöltet, köztük a másik esélyesnek tartott demokrata párti Borisz Tadicsot is maga mögé utasította, és ezzel emelte a választások tétjét.

Szerbia Európa felé veszi az irányt, vagy elszigetelődik- tették föl a kérdést a politikusok is. A jelöltek között volt Pásztor István is, aki mögött felsorakozott valamennyi délvidéki magyar párt. Az összefogásnak meg is volt a eredménye, Pásztort több mint kilencvenezer polgár támogatta, ami a korábbi választási eredményeket figyelembe véve ragyogó eredménynek számít. A választások második menetében - amikor is már csak a két legjobban szereplő jelölt versengett - fölényes győzelmet aratott a Borisz Tadics nevével fémjelzett Európa-barát demokratikus irányzat.


Koszovó függetlenségének kikiáltása

A választási kampányra rányomta bélyegét a koszovói kérdés. Ám szinte az egész év a koszovói válság jegyében telt, s nemcsak a belpolitikai fejleményekre, hanem Szerbia nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással volt. Koszovó február 17-én egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét. Azóta több mint félszáz ország - köztük a nyugati hatalmak, és Magyarország is - ismerte el a volt szerb tartomány függetlenségét. Ám Szerbia nem hagyta abba a diplomáciai és politikai küzdelmet "az ország területi egységének" megőrzéséért. A diplomáciai utóvédharc azóta is tart. Belgrád igyekszik Koszovó északi részeit saját ellenőrzése alatt tartani. Szerbia semmin szín alatt sem ismeri el a tartományt független országnak.


Parlamenti és helyhatósági választások

Május 11-én ismét az urnákhoz járultak a szerbiai polgárok. Megválasztották a szerb szkupstinát, a vajdasági képviselőházat és a helyi hatóságokat. Minden szinten jelentős demokrata siker született, ám a Magyar Koalíció már nem tudta megismételni az elnökválasztáson elért eredményét. Sem a köztársaság, sem a tartomány, sem pedig az önkormányzatok szintjén. Elvesztette a szabadkai polgármesteri posztot (Pásztor István volt a jelölt), de a tisztségekről zajló alkuk keretében ehelyett megkapta a vajdasági házelnöki tisztséget (amelyet Egeresi Sándor tölt be). Tartományi és helyi szinten azonban mégis jobb eredményeket könyvelhet el, mint országosan.


Karadzsics letartóztatása

A nyár sem hozta meg a szokásos "uborkaszezont". Július 21-én teljesen váratlanul letartóztatták Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezetőt, aki 13 éves rejtőzködés után került rendőrkézre, majd a scheveningeni fogdába. Háborús bűncselekményekkel, köztük népirtásban való részvétellel (srebrenicai vérengzés) vádolják. Filmbe illő történetek láttak akkor tájt napvilágot a szerbiai sajtóban, hogy a rejtőzködő vádlott hogyan vezette orránál fogva a szerb hatóságokat. A körözöttet ugyanis Belgrád belvárosban fogták el. A szerb fővárosban élt, s olyan jól megváltoztatta külsejét, hogy nem kellett kerülnie a nyilvánosságot sem. Természetgyógyászként dolgozott, és szerzett magának álnéven hírnevet. Dragan Dabics névre szóltak személyi okmányai, amelyekkel még külföldre is ellátogatott.

Karadzsics amellett, hogy nem tartja magát bűnösnek, azt is elvitatja, hogy bíróság elé állíthatnák, hiszen - mint állítja - Washington Richard Holbrooke közvetítő diplomata révén mentességet ígért neki, ha visszavonul a közéletből, amit ő meg is tett. Holbrooke cáfolja, hogy ilyen ígéret létezett volna. A bíróság szerint pedig ha létezett is, nem érvényes.
Szerbiának még két hágai vádlottal kell elszámolnia, az egyik Ratko Mladics, a boszniai szerbek háborús parancsnoka, akit ugyancsak háborús bűnökkel vádolnak. Szintén körözik Goran Hadzsics volt horvátországi szerb vezetőt. Kiadatásukkal tehetne pontot Belgrád a hágai törvényszékkel való együttműködésére, amely az uniós integráció legfontosabb feltétele.


Vajdaság alaptörvénye

A vajdasági képviselőház október 14-én fogadta el több mint kétharmados többséggel a tartomány új statútumát (mivel alkotmánya nem lehet), amely okmány jóval nagyobb autonómiát szavatol a többnemzetiségű történelmi régiónak, ám a régi státusát, amikor is szinte államnak kijáró felhatalmazásokkal rendelkezett, nem adja vissza. A dokumentum tervezete mégis kemény vitákat váltott ki mind Szerbiában, mind Vajdaságban. A nacionalisták szerint ez a bevezetője Vajdaság kiválásának Szerbiából, pedig ilyen vádakra az okmányban foglaltak nem szolgáltatnak a legcsekélyebb okot sem. A szerb szkupstinának is jóvá kell hagynia az alaptörvényt, és a menetrend szerint ennek még ez év folyamán meg kell történnie, ám erre vajmi kevés esély van. Vajdaságban már attól tartanak, hogy politikai okok húzódnak meg a halogatás mögött. Belgrád szerint azonban erről szó sincs, az okok technikai jellegűek.


A nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezete

A vajdasági magyarok többsége általában véve elégedett a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetével, amelynek elfogadását a jövő év elejére várják. Főleg ami a testület megválasztásának módját illeti. A testület tagjait ugyanis a korábbiakkal ellentétben nem elektorok útján, hanem közvetlenül választják majd meg, mégpedig a szerb állam által létrehozott kisebbségi választói névjegyzék szerint. Az új Magyar Nemzeti tanács összetétele - ha minden úgy történik, ahogyan a törvény lehetővé teszi - már a vajdasági magyarok akaratának megfelelő lesz, hiszen többpárti demokratikus választások útján jön létre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Medvegyev aláírására vár az orosz alkotmánymódosítás

Az orosz regionális törvényhozások egyhangúlag elfogadták azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely… Tovább olvasom