Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Ég Önnel, Zabhegyező! - Meghalt Salinger

Salinger az egyik legelismertebb és leghatásosabb amerikai író volt, aki az 1951-ben írt Zabhegyezővel, illetve annak hősével, az ifjú Holden Caulfield figurájával valamint műve nyelvezetével iskolát és kultuszt teremtett.

91 éves korában elhunyt Jerome David Salinger amerikai író, a világhírű regény, a Zabhegyező, (The Catcher in the Rye) alkotója - közölte csütörtökön irodalmi ügynöke, New Yorkban. Salinger az egyik legelismertebb és leghatásosabb amerikai író volt, aki az 1951-ben írt Zabhegyezővel, illetve annak hősével, az ifjú Holden Caulfield figurájával valamint műve nyelvezetével iskolát és kultuszt teremtett.

Salinger New Yorkban született 1919. január 1-én. Salinger fiatalon a Pennsylvania állambeli Wayne Valley Forge Military Academy nevű katonai iskolájában járt. Itteni élményei alapján írta meg később a Zabhegyezőt, ami világhírűvé tette. A New York University-n is megfordult, de otthagyta az egyetemet, hogy beálljon tengerésznek 1938-ban.

Az áttörés éve: 1951

A szülei unszolására ment Bécsbe, hogy az apja cégénél tanuljon és fejlessze német és francia tudását. Egy hónappal a hitleri német hadsereg bevonulása, az Anschluss előtt hagyta el Ausztriát, és hazament, ahol a collegevillei Ursinus Collegeba iratkozott be. Ott egy félévet végzett el, majd 1939-ben a Columbia University-re ment, hogy irodalmat tanuljon Whit Burnetnél, aki először közölte lapjában Salinger egyik írását.



1942-ben behívták a hadseregbe, és ismét harcoló katonaként visszatért Európába, majd részt vett a normandiai partraszállásban, valamint a koncentrációs táborok felszabadításában. A katonaság idején ismerte meg Ernest Hemingwayt. A háború idején feleségül vett egy német nőt, akit magával vitt Amerikába. Kapcsolatuk néhány hónap után megromlott, elváltak, és az asszony visszatért Németországba.

1948-tól a New Yorker című magazinban publikált. Az áttörés éve 1951 lett. Ekkor jelent meg a Zabhegyező, amit azonnal betiltottak több országban és egyes amerikai államokban szabadszájúsága miatt. Mindez azonban nem akadályozhatta meg a regény világsikerét, amely Salinger további műveinek is rangot adott. 1961-ben adta ki a Franny and Zooeyt, 1963-ban a Magasabbra a tetőt, ácsok és Seymour: Bemutatás című kisregényeit.

Elvonult a világtól

1955-ben feleségül vette Claire Douglas-t, egy egyetemistát, aki a rajongója volt, és a kedvéért abbahagyta tanulmányait. Két gyermekük született, Margaret és Matthew. 1965-ben azonban elváltak. Ez az év, amely határkő Salinger életében, Azóta ugyanis semmit nem publikált, noha személye továbbra is fontos maradt. Nem véletlen, hogy 1978-ban a Newsweek azt közölte, hogy Salinger egy nagyobb, második világháborús, romantikus regény kiadására készül, a hír azonban tévesnek bizonyult. 1965 óta nem jelent meg semmilyen írás tőle.

Máig nem tudni, mi okozta a befelé fordulását, és elvonulását a világtól. A rejtélyt fokozta, hogy Salinger 1980-tól kerülte a sajtót, és éktelen haragra gerjedt, ha fényképezték vagy filmezték. Utolsó, harmadik felesége a nála negyven évvel fiatalabb Colleen O'Neill volt. Salinger otthonában halt meg, Cornish-ban, New Hampshire-ben. Halálának okát, irodalmi ügynöke, a Harold Ober Associates nem közölte.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Christopher Reid költő kapta az idei Costa Book díjat

A Scattering című alkotást öt jelölt közül nagy többséggel választotta az év legjobbjának a díjról… Tovább olvasom