Kisalföld logö

2017. 04. 29. szombat - Péter 4°C | 13°C Még több cikk.

Varga Zoltán magyar expedíciót szervezne Ecuadorba, titkok után kutatna

Varga Zoltán, a 44 éves tatai geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke Móricz János születésének 100. évfordulóján méltó módon szeretne megemlékezni a kutató emlékhelyénél. Többek között ezért is tartózkodott a közelmúltban két hetet Ecuadorban, melynek során részt vett egy négynapos Tayos-barlangbeli expedíción.

Kevéssé ismert, hogy az ecuadori Tayos-barlangot egy magyar kutató, Móricz János munkássága nyomán ismerhette meg a világ. Ez ragadta meg Varga Zoltánt is, aki a későbbiekben önálló magyar expedíciót tervez Ecuadorba.

A tatai geológus elmondta, 1969-ben a nemzetközi média szenzációként számolt be arról, hogy Móricz János egy ősi civilizáció eddig ismeretlen és feltáratlan föld alatti birodalmára bukkant Ecuadorban. Az ott élő őslakó shuar indiánok vezették el a magyar kutatót ősi szent helyükre egy titkos barlangbejáraton. A hatalmas Andok alatt, az amazonasi esőerdő kapujában, ezer kilométereken át húzódó, sok helyütt emberkéz által átalakított barlangrendszer egyik csarnokában Móricznak ismeretlen eredetű tárgyakat, kincseket mutattak a shuarok.

A Táltosok barlangjának megtekintése előtt. Az alsó sor közepén Varga Zoltán.
A Táltosok barlangjának megtekintése előtt. Az alsó sor közepén Varga Zoltán.


– Ecuadori látogatásom célja az volt, hogy tapasztalatokat gyűjtsek egy későbbi magyar expedíció lehetőségeiről – ismertette Varga Zoltán. – Az utazás, a személyes interjúk, valamint a tényleges barlangban eltöltött idő rengeteg új információval szolgált az előkészítéshez, valamint Móricz János életútjának jobb megértése szempontjából. A teljes csapat – hozzám hasonlóan – lelkes amatőrökből állt. Egy összefoglaló dokumentumfilm alapanyaga is elkészült a Quitói Földrajzi Társaság közreműködésével, amely sok interjút tartalmaz. Célom Móricz János életművének megismertetése, a valós alapokig való letisztítása, a kutatások folytatásának előmozdítása. Már 2012-ben rendeztünk Körmenden egy Őstörténeti Konferenciát, melyen felszólalt Móricz egykori ügyvédje és barátja, dr. Gerardo Pena Matheus is. Az ő 600 oldalas dokumentumgyűjteményét „A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története" címmel magyar nyelven is kiadtuk azóta. A magyar kezdeményezés hírére rendelte el Rafael Correa, Ecuador államelnöke az új expedíciósorozatot, amelyre megfigyelőként kaptam meghívást. Mivel a külügyminisztérium ingerküszöbét nem érték el a tájékoztató leveleim, így magánerőből kellett végrehajtanom ezt a feladatot. Újra nyílik külképviseleti szervünk Ecuadorban, kívánatos lenne, ha a hazai szervek legalább gesztusszinten tájékozódnának, mivel a témára rárakódott alaptalan mendemondák sajnos nem jó színben tüntetik fel a történetet. Rafael Correát lebilincseli Móricz János története, így kínos lehet majd az a kérdése, hogy az ügy milyen „támogatást" kap hazánkban – mesélte a tatai geológus.

Varga Zoltán szerint a Tayos-barlanggal kapcsolatos tudósítások, feltételezések 80 százaléka a legendák világába tartozik és nagyjából 20 százalékuk alkothatja a valóságot. Amennyiben a fennmaradó 20 százalékot alaposan feltárják, úgy véli, hogy az ebből leszűrhető eredmények is döbbenetesen új információkkal gazdagíthatják az őstörténeti kutatásokat.

A Tayos-barlang számtalan titkának egyike a híres fémkönyvtár, amely gyakran szerepelt Móricz tudósításaiban. Ez arany- vagy aranyozott lemezekre vésve őrzi az emberiség eredettörténetét, számos embertípust ábrázoló szobor, valamint a sok ezer évvel ezelőtti technológiai viszonyokat messze meghaladó eszközök, mint például az egyik járatban megtalált fúrógép. A barlangrendszer spanyol nevét egy, a föld alatti járatokban élő madárról, a tayóról kapta. A Táltos elnevezés Móricz Jánostól származik. A barlangrendszer „őrei", a shuar indián törzs mítosza szerint magasabb rendű lények lakják a titokzatos barlangrendszert, ez is erősíti a hely misztikumát.

Móricz János teóriája, hogy az ecuadori Tayos-labirintus csak egy kis része annak a sok ezer kilométeres barlangrendszernek, amelyet az Andok vidékén egy ősi, ismeretlen, föld alatti civilizáció épített. Ennek sok helyen megtalálták már a bejáratát, a perui Quito városában annyian vesztek el e labirintusokban, hogy biztonsági okokból inkább befalazták a bejáratait. A teljes feltáró munka hatalmas nemzetközi együttműködést igényelne, de mivel a téma nem illik bele a fősodratú tudományos tézisekbe, így félresöpörtek eddig minden kezdeményezést. Varga Zoltán ennek ellenére azt vallja, hogy a megismerésben nem lehetnek tabutémák.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fegyverrel fenyegette a kirándulókat egy vadász

A dunaalmási vadász a kirándulókat agyonlövéssel fenyegette, mert azt hitte, hogy orvvadászok. A… Tovább olvasom