Kisalföld logö

2017. 05. 27. szombat - Hella 13°C | 24°C Még több cikk.

Komárom-Esztergomban évente 16 ezer donor segít a rászorulókon

Hogyan lesz a donorok által leadott vérből a betegek kezelésére alkalmas készítmény, milyen vizsgálatokat végeznek a vérrel, mielőtt a kórházak
megkapják? Ennek jártunk utána az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) tatabányai központjában. Kiderült: Komárom-Esztergom megyében évente 10–12 ezer egységnyi vérre van szükség, ehhez mintegy 14 ezer egységnyit vesznek le. Az Rh pozitív vért keresik leginkább a kórházak, mert ez a leggyakoribb vércsoport.
Aki életében legalább egyszer már adott vért, azt tudja, hogy ennek a folyamatnak milyen lépései vannak. Ki kell töltenie egy kérdőívet, megnézik a vér hemoglobinszintjét, majd egy gyors orvosi vizsgálaton is részt vesz, ha pedig mindent rendben találnak, akkor jöhet a vérvétel. A vért zsákokba veszik le, majd egy speciális ládában a megfelelő hőmérsékleten tárolják, amíg el nem szállítják. De mi történik a vérrel ezt követően?

– Budapestre, a közép-dunántúli régió központjába kerül, ahol alkotórészeire, vörösvértestre, plazmára és vérlemezke-készítményre bontják, három vírus- és egy bakteriális vizsgálatot végeznek rajta. Ellenőrzik B és C típusú hepatitisre, AIDS-et okozó HIV-vírusra és a szifiliszt okozó nemi betegségre. A feldolgozás legkésőbb 16–24 óra alatt megtörténik. Majd felcímkézik, azaz igazolják, hogy jó minőségű, emberi gyógyításra alkalmas vér készült belőle – tudtuk meg az OVSZ tatabányai területi vérellátó vezető főorvosától, dr. Bercsényi Cecíliától. Az így feldolgozott vért aztán a diszpécserszolgálaton keresztül visszajuttatják a véradó állomásoknak és a központoknak. A szállítás és a tárolás is más-más hőmérsékleten történik, illetve más-más a szavatossági idejük.

A vörösvérsejtet, a plazmát és a vérlemezke-készítményt más-más hőmérsékleten kell tárolni.
A vörösvérsejtet, a plazmát és a vérlemezke-készítményt más-más hőmérsékleten kell tárolni.


A vörösvérsejtet 2 és 6 fok között tárolják és 35 napig lehet felhasználni, a plazmát –25 fok alatt 2 évig tárolják, míg a vérlemezke-készítményt szobahőmérsékleten, 20–22 fok között 5 napig. Az OVSZ tatabányai területi vérellátójától aztán a vér kérés esetén a tatabányai, a tatai vagy a kisbéri kórházba kerül.

– A vörösvérsejtet a vérszegény betegek gyógyítására, a nagy vérzéssel járó műtétek esetén használják. A plazmát nagy vérveszteség esetén kapják meg a betegek, illetve különféle készítmények készülnek belőle. Így albumin oldat, amit a vese- és májbetegek kezelésére vagy égési sérülteknél használnak fel, vagy immunoglobulin, amit az immun- hiányos betegek és kismamák kapnak meg. A vérlemezkéből vérszegény betegeknek készítenek alvadási faktorkoncentrátumokat – magyarázta a főorvos asszony, aki hozzátette, A Rh pozitív vérre van a legnagyobb szükség, mert ez a leggyakoribb vércsoport.

Az OVSZ tatabányai központjában, amellett, hogy tárolják és kiadják a vért, vizsgálatokat is végeznek. A beteg- és kismamalaborban vércsoportvizsgálat és ellenanyagszűrés zajlik, míg a vérválasztós laborban úgynevezett keresztpróbát végeznek.

– A kórházak egy adott beteg számára leggyakrabban választott vért kérnek tőlünk. Ez azt jelenti, hogy küldenek nekünk mintát a beteg véréből. Az azonos vércsoportú vérek és a beteg vére között egy keresztpróbát végzünk, vagyis megnézzük, hogy nincs-e ellenanyag a beteg vérében – mondta dr. Bercsényi Cecília. A főorvostól megtudtuk azt is, hogy megyei szinten évente 10–12 ezer egységnyi vérre van szükségük.

Ők általában 16 ezer donort vizsgálnak és körülbelül 14 ezer egységnyi vért vesznek le. Az igény biztosítására nagyjából 14 ezer egységnyi vért vesznek le.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A hétvégén már folytatódik a labdarúgó-bajnokság, kiélezett küzdelmek várhatók

A hét végén indul a megyei labdarúgó-bajnokság. Most is 67 csapat vesz részt a küzdelmekben a három megyei osztályban. Tovább olvasom