Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 12°C | 24°C Még több cikk.

Az 1585-ben épített Szent Péter-palánk elavult és 1661-ben lerombolták

A Szent Péter-palánk a mai Csillagvártól nyugatra terült el, erre Legát István a korabeli térképek tanulmányozása során figyelt fel. Az amatőr helytörténész akkor elmondta, a csillagvári és a Szent Péter-palánki hídfő két különböző északi hídfőhöz futott, tehát a Csillagvár nem épülhetett a középkori palánkra.

Az 1585-ben épített Szent Péter-palánk az idők folyamán elavulttá vált, így 1661-ben lerombolták. – A kor követelményeinek jobban megfelelő, úgynevezett várdákból, vagyis kis erődökből álló védelmi rendszer került a helyére, amit szintén a Szent Péter-palánk gyűjtőnévvel illettek. Így már érthető, hogy miért mondták azt, hogy a Csillagvár ráépült a már csak megnevezésében létező palánkra – magyarázta Legát István. Az amatőr helytörténésztől megtudtuk azt is, hogy a három-három várdából álló védelmi rendszer, a török kor után – ugyan teljesen elhanyagolt állapotban – 1810-ig fennmaradt. A napóleoni háborúk során ezeket a zárt sáncokat ismét átépítették.

Legát István több munkát is megvizsgált és a korabeli térképeket is tanulmányozta.
Legát István több munkát is megvizsgált és a korabeli térképeket is tanulmányozta.


– Több munkát tanulmányoztam, Ludovit Gráfel Nec arte nec marte című könyvében olvasható a következő idézet: „A török uralom végeztével ezt az erődöt is elhanyagolták, ennek ellenére 1810-ben még állt három-három várda." Vladimír Kohút és Vladimír Durbák Szlovákia műszaki emlékei című könyvében arról ír, hogy „A folyók mögött 1585-ben palánkerődöt emeltek. A XVII. században ezeket Szent Mihálynak (később Szent Fülöpnek) és Szent Péternek nevezték. Mivel a kor követelményeinek nem feleltek meg, ezért 1661-ben lerombolták és helyükre erősebb védelmi rendszert építettek." Végül Számadó Emese 200 éves a komáromi erődrendszer című munkájában a Komárom Napóleon korában című fejezetben olvasható, hogy „a Duna jobb partján elterülő Új-Szőny védelmi rendszere, a központi erődítményekkel szemben fekvő, ugyancsak nemrégiben átépített három-három zárt sánccal biztosított Csillagsáncra támaszkodott". Ezekből azt a megalapozott következtetést vonhatjuk le, miszerint a vizsgált területen lévő hősi temető, átépítve bár, de egy török kori várda. Akárcsak a hasonlóképpen többször átépített és a kor követelményeinek megfelelően folyamatosan modernizált Öregvár. Mindezt alátámaszthatja az általam a hősi temető kőfalánál végzett falvizsgálat is, mely során a falban középkori jelölésű téglát találtam – tudtuk meg az amatőr helytörténésztől, aki hozzátette: a város számára további lehetőséget kínálhat egy, a végvári élet bemutatására alkalmas korabeli kiserőd beazonosítása. Az erőd folyamatos kutatása további eredményeket hozhat mind a lerombolt palánkról, mind az 1661-es és 1810-es átépítéséről.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2012-ben és 2013-ban is többen távoztak az élők sorából, mint ahányan érkeztek

Komárom-Esztergom megye községeiben 2013-ban 1387-en, városaiban 2635-en hunytak el. Tovább olvasom