Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 9°C Még több cikk.

A leszármazottak egyesületet alapítottak

Ma már kevesen tudják, kik is voltak valójában a szekeres gazdák, pedig sorsuk szorosan összefonódott a város történelmével. Éppen ezért az egykori szekeres gazdák leszármazottai hagyományőrző egyesületet alapítottak, melynek tagjai közt felvidékiek, magyarországiak és erdélyiek is vannak.

A napokban tartotta alakuló ülését az észak-komáromi református parókián a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület, melynek közel 30 tagja az egykori szekeres gazdák leszármazottja. A polgári társulás alapszabályzata szerint azonban a jövőben bárki csatlakozhat hozzájuk, aki egyetért célkitűzéseikkel.

Egykori szekeres gazdák leszármazottai alapították meg a hagyományőrző egyesületet. Fotó: V. Krasnica Melitta
Egykori szekeres gazdák leszármazottai alapították meg a hagyományőrző egyesületet. Fotó: V. Krasnica Melitta


– Ma a fiatalabb generáció tagjai közül kevesen tudják, hogy kik voltak a szekeres gazdák, így elsősorban a hagyományokat kívánjuk feléleszteni, ismeretterjesztő előadásokkal, nagy nemzeti ünnepeinken való részvétellel és a jellegzetes szekeresgazda-viselettel – mondta el az egyesület megválasztott elnöke, Farkas Gáspár. A komáromi szekeres gazdák a honfoglaló magyarok leszármazottainak vallották magukat, akik a török háborúban helytállásukért föld nélküli nemességet kaptak. Kenyerüket azonban továbbra is állattenyésztéssel, földműveléssel, fuvarozással és hajóvontatással keresték meg.

A hagyományos fekete ezüstgombos szekeresgazda-viselet látható a városháza díszterme előtt.
A hagyományos fekete ezüstgombos szekeresgazda-viselet látható a városháza díszterme előtt.

Az alakuló ülésen Farkas Gáspár ünnepi beszédében kihangsúlyozta: a szekeres gazdák írástudó, művelt emberek voltak, magyarul, németül és latinul is beszéltek. Minden családban megtalálható volt a Károli Gáspár-féle Biblia, a Szikszai imádságoskönyv és a komáromi kalendárium. A szekeres gazdák hagyományaikhoz, vallásukhoz erősen kötődtek. Ezt jól mutatja, hogy az 1700-as évek végén, a református templom építésekor valamennyi szekeres gazda letépte a díszegyenruháján lévő ezüstgombokat és -láncokat, hogy azokat ajánlják fel a költségek fedezésére. Ez személyenként akár 2,5–3 kilogramm ezüstöt jelentett. A szekeres gazdák a társadalom megbecsült, köztiszteletben álló tagjai voltak. Sorsukat a második világháborút követő kitelepítés pecsételte meg, hiszen 200 családból alig 15 maradt Komáromban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jól szerepeltek tavaly a komáromi lovasok

Szombat délelőtt is munka zajlott a Prime Lovas Klub koppánymonostori pályáján. Ugyan még csak januárt írunk, de a lovasok már most megkezdték a felkészülést. Tovább olvasom