2015.09.01. 09:55
Felvidék zászlaja – Az összetartozás szimbólum lehet
Molnár Atilla, Aranyossy Szabolcs és Kopecsni Gábor, a Magyar Megmaradásért Társulás tagjai megalkották a Felvidék zászlaját. A lobogót először idén a kitelepítettek emléknapja alkalmából Dunaszerdahelyen húzták fel, a nyári napfordulókor pedig megáldották Gömörpéterfalán, Baranta-völgyben. Less Károly észak-komáromi képviselő szerint a zászló ötlete jó, azonban megalkotásánál nagyobb egyeztetésre lett volna szükség.
A zászló fontos jelkép, kifejezi az együvé tartozást, a hazaszeretetet. Ez vezérelte az alkotókat is, akik elkészítették a Felvidék zászlaját. Alapul a Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc által használt zászlókat vették, elsősorban azért, mert a kuruc korban a Felvidék meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben. Így ezt a két zászlót olvasztották eggyé, meghagyva azok eredeti színvilágát, de figyelembe vették a felvidéki civilek és a hagyományőrzők ajánlását is.
– A lobogó elkészítését azért vállalta fel a Magyar Megmaradásért Társulás, mert ahogy annak vezetője, [namelink name="Aranyossy Szabolcs"] fogalmazott, a felvidékiek jelkép nélküli, hagyományaikat és kultúrájukat nem igazán ápoló emberek, lassan a nyelvüket is elfeledik, pedig a gyökereit senki sem tagadhatja meg. Az a cél vezérelte őket, hogy a Felvidék lobogója az összetartozás szimbólumává váljon.
Less Károly képviselő a települést jelző tábla előtt. Az észak-komáromiaknak fontos a magyar nyelv használata, az más kérdés, hogy a felvidéki zászlót majd a magukénak érzik-e.
A zászló megalkotását szükségesnek és jó ötletnek tartja [namelink name="Less Károly"] észak-komáromi önkormányzati képviselő is. – A lobogó elkészítésének terve már bennünk is többször megfogalmazódott, így örülök, hogy Kopecsni Gáborék megalkották. Amit én hiányolok, az a munkát megelőző széles körű társadalmi vitafórum összehívása, hiszen a független civil szférát ildomos lett volna megkérdezni. Én úgy látom, hogy a zászló alapját a székely zászló mondavilága inspirálta, de feldarabolódott benne a magyar zászló és hiányolom róla a Szent Koronát. Véleményem szerint elterjed majd a használata, főleg az ünnepségeken, így március 15-én vagy augusztus 20-án. Az már más kérdés, hogy a felvidékiek a magukénak tudják-e érezni. Hiszen ki számít felvidékinek? Van, aki nem ismeri el a Felvidék létét, más a felföldi szót használja – mondta el a Kisalföldnek Less Károly, aki szerint a lobogó megalkotása előtt ezt a fogalmat is tisztázni kellett volna.
