Az elismerést a Budapest-Tabán Rotary Club alapította 2008-ban, azon magyar nyelven megjelent, eredeti irodalmi alkotás számára, amely magas irodalmi értékén túl leginkább kifejezi a Rotary eszmeiségét.
Az elmúlt egy év szépirodalmi alkotásai közül a szakmai zsűri Dávidházi Péter Menj, vándor című irodalmi esszékötetét, Ferencz Győző Szakadás című verseskötetét, Garaczi László Arc és hátraarc című regényét, Juhász Ferenc A gyerekkor csontváza című verseskötetét, Szilasi László Szentek hárfája című regényét, Tandori Dezső Csodakedd, rémszerda című esszékötetét és Vörös István Ördögszáj című drámakötetét jelölte a 2010-es Rotary Irodalmi Díjra.
A nominált könyvek köre szeptember végén három műre szűkül, ezek közül kerül ki a nyertes kötet, melynek írója egy emlékplakettet és három millió forintot vehet át az októberi díjátadón.
Az alkotásokat egy, az irodalommal hivatásszerűen foglalkozó, nem könyvkiadóknál dolgozó szerkesztőkből, kritikusokból álló zsűri értékeli; ennek a névsora titkos, hogy a tagok egymást se befolyásolhassák.
Az elismerés odaítéléséről a felkért zsűritagok javaslata alapján a Sumonyi Zoltán költő, író, a magyar P.E.N. Klub ügyvezető alelnöke vezette kuratórium - melynek tagjai Gömöri György, Londonban élő magyar költő, a Cambridge-i Egyetem professzora és Ilia Mihály irodalomtörténész, a szegedi egyetem professzora - hozza meg a döntést.
Az első Rotary klubot Paul Harris amerikai ügyvéd alapította barátaival 1905-ben. Céljuk az etikus magatartás, a barátság, a jóakarat terjesztése és mások megsegítése volt. Ma világszerte több mint 32 ezer klubban 1,2 millió tag követi ezeket az elveket. Magyarországon az első klub 1925-ben alakult. Eszmeisége gyorsan terjedt; tagjai üzletemberek, közéleti szereplők, kiváló szakemberek voltak, közülük a legismertebb Szent-Györgyi Albert. 1942-es betiltását követően a mozgalom a rendszerváltás után éledt újjá Magyarországon, ahol ma már 50 klubbal külön Rotary kerület működik.
19°C
Hozzászólok! 
