Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 0°C

Vízbe fojtva

Megint a vízügyesekbe rúgnak bele, mondván, „azt csak ők hajtják Szigetköz miatt".
Hetek óta figyelem azt a pecást, aki minden reggel csónakjában ülve várja a kapást az Aranypart vonalában a Mosoni-Dunán: tegnap szakadó esőben is horgászszerencsét remélt. Ha viszont munkába menet ugyanott balra fordítom a fejem, száraz, mélyen benyúló partokat látok a csónakháznál, s a turisták által kihasználatlan vízi járgányokat. Félő, hogy három év múlva sem látok majd magasabb vízszintet, a Dunáról betérő kishajókat, jachtokat, túracsónakokat a városban. Hiába a helyi politika, a szakma és legfőképp az itt élők akarata erre, az évek során egymásnak ellentmondó minisztériumi utasítások után most már a vízügyi igazgató is besokallt, s visszaadta a gönyűi kikötőfejlesztés feladatát.

A képlet egyszerű: ha Gönyűn torkolati műtárgyat építenek (szándékosan fogalmazok így, mert a gát szót idehaza csak baráti beszélgetésen, akkor is csak suttogva szabad kimondani), Győrben megemelkedik a vízszint.

Ha hajózsilipet is tesznek a szerkezetbe, akkor a vízi járművek be is tudnak jönni a városba. Most ugyanis kifolyik a víz a Mosoni-Dunából az Öreg-Dunába, s az alacsony vízállás miatt lassan a pecás csónakja is megfeneklik a városban. Ám hiába nyilvánította évekkel ezelőtt a gönyűi beruházást kiemeltté a kormány, mára úgy tűnik, levette róla a kezét. Korábban úgy döntött a tárca, hogy Csepel, Baja és Gönyű közforgalmi kikötőjének fejlesztését kell preferálni, ma már – egyesek rivális lobbiérdeket sejtenek a háttérben – Gönyűt túlméretezettnek vélik, s azt mondják, nem kell torkolati mű sem. Aztán megint a vízügyesekbe rúgnak bele, mondván, „azt csak ők hajtják Szigetköz miatt". Pedig a Nagymaros óta „lebetonlobbistázott" vizes szakemberek csupán a kijelölt feladatot hajtják, hajtanák végre. A legszebb majd az lesz, amikor a jövő tavasszal induló Mosoni-Duna-beruházás során megemelik a győri partokat, ám Gönyű nélkül ugyanezt nem tudják megtenni a vízzel a Szúnyog-sziget alatti részen. Fenékküszöbbel is megemelhetnék a vízszintet, ám mi értelme, ha azon nem tudnak bejönni a kishajók s továbbra sincs igazi élet a folyón.

A politika a fővárosból azonban ismét nemet mondott: a koncepciótlanságot, átgondolatlanságot, zöld lobbiérdeket jól jelzi, hogy egyelőre – határvízi bizottságokra hivatkozva – a kihasználatlan dunakiliti erőműbe (dacolva bírósági döntéssel) sem engedtek törpeturbinát tenni. Mostantól ugyanis az Illés Zoltán államtitkár vezette főbizottság engedélye is kell a környezetvédelmi hatóság rábólintásához. A törpeturbina bevételéből évi nyolcvan-százmillió kerülhetne a zárolások miatt nadrágszíját fulladásig szorító vízügynek: nagyjából annyi, amennyit az éves fenntartási munkákra kapnak a Soprontól Esztergomig tartó illetékességi területükön.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cigány és magyar

Ne legyünk álszentek, hogy nem is értjük, miért nem derült ki eddig, mennyi roma élhet közöttünk. Tovább olvasom