Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Vagy-vagy

"Ha fej, parlamenti képviselőség; ha írás, akkor a polgármesteri szék. Egyik sem olyan rossz kilátás."
Én pénzérmét választanék: ha fej, parlamenti képviselőség; ha írás, akkor a polgármesteri szék. Egyik sem olyan rossz kilátás a jövőre, igaz, annál rosszabb, mint ami most van, vagyis képviselőség is, meg polgármesterség is.

Az összeférhetetlenség újbóli kimondása már rég időszerű volt, s gyanítom: az érintettek is sejtették, hogy az 1994 utáni kegyelmi időszak előbb-utóbb véget ér, vagyis újból eljön az az éra (2014-től), amelyben nem lehet egyszerre polgármester is, meg képviselő is az ember. Más kérdés, hogy Orbán Viktor csaknem egy évig hagyta a képviselőket abban az illúzióban ringani, hogy "talán elfelejtette ezt az őrültséget a Viktor". Nem felejtette el, ezt néhány napja már tudjuk.

Megkockáztatom, a jelenleg érintett kilencven polgármester-képviselőn kívül kevés magyart lehetne találni kies hazánkban, aki ne értene egyet az önkormányzati törvény cikkelyének módosításával. Nem kell nagyon megerőltetnünk az emlékezetünket sem, hogy megállapítsuk: rendre a mindenkori ellenzék szemét csípte/csípi az a rendszer, amelyben hétfőtől szerdáig a parlamenti öltönyt húzza magára a polgármester; csütörtökön és pénteken aztán az otthonosan berendezett, városvezetői irodájában írja alá a szükséges papírokat. S mivel olyan helyetteseket választott magának, akik távollétében biztosan nem támadják hátba, bátran mondhatja: az álláshalmozás rossz olvasata a jelenlegi helyzetnek, hiszen az csak a település érdekét szolgálja; tűzközelből lobbizhat. Mivel a most regnáló és a korábbi kormány is kikérte már ezt a másik ellenében, szögezzük le: ezek szerint mindegyiknek volt baja vele – ha a másik portáján kellett söpörni.

A választók szemében valóban ennyire szimplának tűnik ez a kérdés (dobjunk fel egy érmét és kész); ráadásul ott a lemoshatatlan sztereotípia, hogy zsíros állás mindkettő, nem mindegy hát? A válasz azonban ezúttal az, hogy nem. Legalábbis akkor, ha az illető komolyan gondolja a politikai karrierjét, ne adja ég, a feladatot is, amely a titulusokkal jár. A személyes egzisztencia mellett ugyanis az is a parlamenti képviselőség mellett szól(hat), hogy a miniszterelnök korábban beharangozott víziói az államhoz képest egyértelműen gyengíteni fogják a helyhatóságokat. Egy olyan település vezetéséért pedig, ahol már minden jelentős feladatot át kellett adni az államnak, s legfeljebb a protokolleseményeken lehet pallérozni az elmét egy-egy jól sikerült nyitóbeszéddel; nos, azért nem fogja törni magát az igényesebbje.

De persze számolni is tudni kell, mert a kétszáz fős parlamentbe nem fog mindenki beférni, még akkor sem, ha a nagyágyúk közül mondjuk Kósa, Rogán, Pokorni, vagy Borkai – már őt is ide vehetjük – mégis a városházán marad (szocialista politikust példaként most nem lehet melléjük felhozni). Időben kell tehát dönteni arról, melyik irodába viszik át a jó kávéfőzőt: az egyik várat ugyanis jól körül kell bástyázni, ha a képviselő 2014 után is a politikai pályát kívánja folytatni. Nyilván ez a cél: vagy a parlamentben, vagy a városházán – ahogy az érme esik.

Olvasóink írták

  • 2. Patriot 2011. április 02. 06:38
    „.. azért egyet lehet találni, Botka Szegeden! Annyira azért nem jelentéktelen sem a város, sem a politikus.
    :D”
  • 1. Dwatson 2011. március 25. 20:03
    „Sajnos sokuk nem érdemelné meg egyiket sem,mert csak Bólogató Jánosok,szavazógépek,meg távolmaradók,mert ha nem így lenne akkor nem tudtak volna módosítani egy 3 éve megszüntetett törvényt sem!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kérdezz-felelek az új alkotmányról, de minek?

A "Kérdések az új alkotmányról" c. tesztlap tele van olyan szakpolitikai kérdésekkel, melyekről nem a népnek, hanem a Parlamentbe választott politikusoknak lenne kutyakötelessége dönteni. Tovább olvasom