Kisalföld logö

2018. 06. 25. hétfő - Vilmos 14°C | 22°C Még több cikk.

Túl a falon

Az emberek a titkos kívánságokat ringatták.
A történet azon az újévi napon íródott, mikor egyik napból a másikba nyújtózott az ország, csendes álmosságba burkolózva várva, hogy az utolsó pezsgő buborékok is elillanjanak a fejből. Ezen a napon még nem az össznépi hétfői munkakezdés járt az emberek fejében, hanem az újévi fogadalmak és tervek, amik a titkos kívánságokat ringatták.

A város szégyene vasúti aluljáróban csak az én csizmám sarkának a kopogását verte vissza a rozoga lépcső, a sietős tumultus hiányzott. Ketten voltunk a föld alatti átjáróban az utcazenésszel. A fiú egy számomra ismeretlen dalt tépett a húrokon és énekelt, ahogy a torkán kifért. Gondoltam, némi aprót megér a lelkesedése, de sapka nem volt előtte, a gitártok a falnak támasztva, se kistányér, se pohár. Hát ő nem a pénzért állta a hideget.

Háromlépésnyi időm volt, hogy kitaláljak valamit, de semmi nem jutott eszembe, csak a legszélesebb mosolyom. De neki ez sem kellett. Rám sem hederített, megkockáztatom, észre sem vett.

Kerestem a tekintetét, mert akkor már tényleg érdekelt, ki ez a fiú, de a képzelete messze vitte. Nézett maga elé, a tőle néhány méternyi szemközti falra és énekelt. Nem a falnak szólt a dal, hanem amit azon túl, a fal mögött látott. Az arcán ott futott a mozi: színpadon áll, előtte a tömeg és hallgatják. Az ő zenéjét. A valóságot feloldotta az álom.

Mikor az újévi fogadalmaimról kérdeznek, azóta ez a fiú jut eszembe és csak annyit válaszolok, hogy szeretnék én is megélni pillanatokat, amik a fal túloldali csodájáról szólnak. Amiket a szívével lát az ember, amiket elég hinni és érezni. Másnak sem kívánhatnék ennél szebbet.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A vicc

Maksa magáról úgy tartja, mindig is a „maksimumra" törekedett. Íme. Tovább olvasom