Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 12°C Még több cikk.

Tavaszi szél

Amennyiben Egyiptom, Líbia, Tunézia új rezsimjei nem tudnak vonzó perspektívát nyújtani a lakosságnak, még több menekült fogja ostromolni az Európai Unió partjait.
A világon hol ül börtönben a legtöbb újságíró? Tévés vetélkedőn lehetne ez a főnyeremény elnyeréséhez szükséges kérdés, a játékosok ugyanis biztosan Kínára vagy Iránra gondolnának, holott a helyes válasz Törökország, ahol számos zsurnalisztára életfogytiglani büntetést szabtak ki a bíróságok. Az egykor – és sokak szemében még ma is – az iszlám tengerben mintaországnak tekintett állam Tayyip Erdogan irányítása alatt ugyan gazdaságilag mind erősebb, amúgy azonban vészesen távolodik attól, amit errefelé demokráciának gondolunk. A kormánypárthoz, az AKP-hez hű emberekkel tucatjával töltik fel a hadsereget és az alkotmánybíróságot, koncepciógyanús perek indulnak és csaknem négyezer weboldalt blokkolnak a hatóságok. Az más kérdés, hogy a Nyugat jobbára szó nélkül tűri ezt, mert a 2001. szeptember 11. utáni világban fontos, hogy van egy muszlim ország, amely stabil és ráadásul a NATO meghatározó tagja.

Mindezt csak azért írom le, hogy lássuk: az iszlám világ szerencsésebb felén sem könnyű valódi demokráciát működtetni, nemhogy ott, ahol ennek gyakorlatilag semmilyen alapja nincs. A januárban kezdődött és a Kadhafi-rezsim bukásával a vége felé közelítő arab tavasz által kitermelt új rendszerek amint kiforrják magukat, alig-alig fognak hasonlítani a nyugatiakra. Ez még várhatóan a legfejlettebb civil társadalommal rendelkező Tunéziában is így lesz, kiváltképp Egyiptomban, ahol már a Muszlim Testvériség által alapított Szabadság és Igazság Pártja nyerne egy most vasárnapi voksolást, a legfrissebb felmérés szerint a szavazatok 32 százalékával. Példa is van a közelből: a Gázai övezetben 2006-ban tartottak választást, amelyen a szélsőséges Hamász nagy fölénnyel győzött.

Magyarországról nézve, s tudva, hogy a többség nem érdeklődik a külpolitika iránt, persze kérdezhetnénk: nem mindegy nekünk, hogy mi történik Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten? Sajnos túlságosan is egyértelmű, hogy nem. Amennyiben Egyiptom, Líbia, Tunézia új rezsimjei nem tudnak vonzó perspektívát nyújtani a lakosságnak (amelynek 60 százaléka – hála a demográfiai robbanásnak – harminc év alatti), még több menekült fogja ostromolni az Európai Unió partjait. Legalább ennyire veszélyes lehet, ha a létrejövő iszlám köztársaságok felrúgják a közel-keleti status quót és mondjuk kiássák a csatabárdot Izraellel. Az egyik kulcsszereplő ebből a szempontból a zsidó állammal 1979-ben békét kötött Egyiptom, amelyről egyelőre nem tudni, milyen irányba mozdul el. Mindenesetre nem jó jel, hogy a mérsékelt Törökország – szakítva több évtizedes külpolitikai hagyományával – egyre inkább Izrael ellen fordul.
A következmények felárát nem csak a hazai benzinkutaknál fizethetjük majd meg. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Illúziók

"Nem érdemes álmodozni, illúzió volt a zöldprogram, mint a lottóötös." Tovább olvasom