Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

Szinkron vagy felirat?

A magyar ember lusta olvasni. Legalábbis így vélekednek a magyar csatornák, melyek ódzkodnak attól, hogy feliratozzanak, mert ezzel elveszítenék a nézők nagy százalékát.

A magyar tévénézők társadalmát jó ideje megosztja már a címben feltett kérdés. Igazságot tenni biztosan nem lehet, mindkét tábor a maga (vélt) igazát hangoztatja.

Mi, magyarok gyakorlatilag „belenőttünk" abba, hogy a filmek magyar nyelven szólalnak meg. Miért is ne, ápoljuk csak az anyanyelvünket – s ezen az érven aligha lehet fogást találni. Sokáig a színvonalra sem lehetett panasz, Al Bundy, Eddie Murphy, Jack Nicholson magyar hangjai, a Romhányi-féle Frédi–Béni-fordítások igazi klasszikussá váltak. Mindezt azután lehet csak igazán értékelni, ha mondjuk a Beverly Hills-i zsarut átszinkronizálva nézzük újra.

A szinkronstúdiókat időközben elérte a tömeggyártás: végeláthatatlan számú csatorna, megszámlálhatatlan mennyiségű sorozat, melyekre ugyanannyi színész jut. Kevesebb idő alatt sokkal többet kellett „termelni", ami óhatatlanul a minőség rovására ment. A hírek szerint pedig ezzel párhuzamosan a gázsi alig, vagy egyáltalán nem nőtt. Hogy baj van, mi sem jelzi jobban, mint hogy az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínész, Szabó Sípos Barnabás tavaly bedobta a törülközőt, felhagyott a szinkronizálással. A színész elmondta: tekercsenként, azaz körülbelül félpercenként 300 forintért kell dolgozniuk, és amikor ő fizetésemelést kért, válaszul még kevesebb munkát kapott.

Az is gondot okoz, hogy a magyar ember lusta olvasni. Legalábbis így vélekednek a magyar csatornák, melyek ódzkodnak attól, hogy feliratozzanak, mert ezzel elveszítenék a nézők nagy százalékát. Egy felmérés szerint a magyarok többsége a moziban is az alapján választ filmet, melyik van szinkronizálva és melyik nincs.

A feliratpártiak viszont úgy vélik, azon országokban, ahol a szinkronizálást hírből sem, vagy csak alig ismerik, sokkal jobban beszéli az idegen nyelveket a társadalom. Hogy aztán ez csak és kizárólag ezen múlik-e vagy azért a nyelvoktatás színvonala is rásegít-e erre, nehéz eldönteni. Az viszont tény, valamit kezdeni kell ezzel a kérdéskörrel is, hiszen az egyik internetes állásportál felmérése szerint a magyar álláskeresők közel harmada egyetlen idegen nyelvet sem beszél, s aligha jobb a helyzet a már állásban lévők körében.

A probléma megoldása alighanem (ny)elvi kérdés...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ajándékozási válság

Nem lehet még nagy bajban Európa boldogabb fele, ha haszontalan ajándékokra is milliárdokat tudnak… Tovább olvasom