Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Svindli

Ez az asszony választhatja a törvényes utat, s akkor soha nem veheti át a diplomáját. Vagy asszisztál egy bohózathoz, amelyet „vizsgának" hívnak.
Őszintén remélem, hogy a most hároméves kislányunk legfeljebb kaján vigyorral nyugtázza majd, ha úgy húsz év múlva valaki beajánl neki egy középfokú nyelvvizsgát a két szép szeméért és – az inflációval számolva – 500 ezer forintért. Az ő generációja már ékes angolsággal és/vagy németséggel küldi el melegebb éghajlatra a seftelés bajnokát.
De ugyanilyen őszintén gondolom azt is, hogy csak magunknak, pontosabban az oktatási rendszerünknek köszönhetjük, hogy 2010-től 2014-ig nyelvvizsgagyárak sora működhetett (működik is?) Magyarországon.
Hát persze: hogy is ne működne, ha a magyar felsőoktatás a diplomát gyakorlatilag előre csomagolja annak, aki bekopogtat valamely egyetem ajtaján, s kifizeti a tandíjnak látszó valamit. A nyelvvizsga az egyetlen, amelyhez már nem asszisztál az állam. Pontosabban asszisztál, alapfokon. De ezt a hajunkra kenhetjük.
Az egész történet legőszintébb mondatát egy idegen nyelvi oktatási vezető mondta ki, aki valahogy így fogalmazott: abszolút megértő azzal a háromgyermekes, Börcsön élő anyával, aki hivatását évtizedek óta gyakorolja, de a tudásszomj vagy a közalkalmazotti bértábla miatt – esetleg mindkettőért – bevállalja a diploma megszerzését is. Mindezek mellett ugyanakkor esélye sincs a középszintű vizsga megszerzésére, mert a nyelvet nincs hol, nincs kivel és nincs miért gyakorolja; a nyelviskolára pedig egyébként sem telik.
Ez az asszony (és nyilván a többség is) választhatja a törvényes utat, s akkor soha nem veheti át a diplomáját. Vagy asszisztál egy bohózathoz, amelyet „vizsgának" hívnak, s amelyben rajta kívül mindenki tudja a szerepét.
De abban se legyen kétségünk, hogy egy ilyen nap után az ügy(ek)ben vádlottként vagy még csak gyanúsítottként szereplő nyelvtanároknak sem volt egyszerű a tükörbe nézniük. Hogy mivel győzködték magukat, nem tudom. S még ha egy-két okot én is tudnék a fülükbe súgni, azért csak nyeltek egyet, amikor a vizsgázók „Good bye!"-jal búcsúztak. Találkozunk a felsőfokún...?
Ha más országban élnénk, akkor nem intéznénk el egy vállrándítással ezt az ügyet, s nem tekintenénk egyszerű svindlinek mindazt, ami Magyarország egyik elit egyetemének a vizsgatermében történt. De most még elintézzük ennyivel, mert mindabba, ami körülvesz minket, belefér. Hogy jó-e ez így? Nem. Hogy elhinném-e a perek lezárulta után, hogy ez olyan lecke, amit megismételni soha nem fognak? Áh.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Karón varjú

Sokkal egyszerűbb a tarka szamárságot elképzelni, mint azt, hogy két bíró egymástól huszonöt… Tovább olvasom