Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Példa nélkül

A közösbe vitt közel háromezermilliárd ellenére is illúzió maradt, hogy egyszer az életben többletet mutasson a hazai államháztartás egyenlege.

Nincs új a nap alatt. S nincs az a pénz sem, amire ha a politika ráteszi a kezét, köddé ne válna. Egyetlen huszárvágással feltöltötte az állam a malacperselyt  hárommilliónál is több ember 2800 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári  megtakarításával – nagyságrendileg ez a GDP 10 százaléka – s úgy, ahogyan azt várni lehetett, mert csodák márpedig nincsenek – illetve vannak, csak nagyon ritkán –, a pénz nagy része ment is egyenest a lecsóba.

A lepkekergető tavaszon még jókora többletet vizionált a kormány, most meg már a hiány miatt készülhetünk a rossz napokra. Mint megtudtuk, Magyarország  komoly veszélyhelyzetbe sodródott az elmúlt hónapokban, euróválság van, meg miegyéb, ezért az őszünk nehéz, a szuverenitásért folytatott  küzdelemmel teli időszak lesz. A közösbe vitt közel háromezermilliárd ellenére is illúzió maradt, hogy egyszer az életben többletet mutasson a hazai államháztartás egyenlege. Matolcsy György ide, Széll Kálmán oda, most sem sikerült. Kiderült, elszámolták a költségvetést, a félrematek a többlet helyett 250 milliárd forintos kiigazító csomagot hozott, ami még csak véletlenül sem megszorítás, hanem stabilitási tartalék. Jutott a nyugdíjpénzből a MÁV-nak és a BKV-nak 400 milliárd, PPP-projektek kiváltására 200 milliárd. Aztán a növekedés helyett remegni kezdett Európa térde, s a lassuló magyar gazdaság is vágott újabb minimum 100 milliárdos lyukat a büdzsén. És akkor még az igazságos és arányos tizenhat százalékos jövedelemadózás 500 milliárdos mínuszáról, meg a Mol-pakettről szó sem esett.

Így lehet elkölteni egy év alatt másfél évtized megtakarításait. No jó, nem mindet, hanem mondjuk a jó felét. Nem is akárhogy. Elemzők számításai szerint a nyugdíjvagyon átvétele a költségvetés egyenlegét GDP-ben mérve 10 százalékkal javíthatta volna az államadósság 5 százalékos csökkenése mellett. Ellenben ahogyan a dolgok most állnak, a kormány lassan, de biztosan elmorzsolja a nyugdíjvagyon egyenlegjavító hatását, igaz, az államadósság legalább megmaradt legfőbb ellenségnek.

S hogy az ősz valóban kemény lesz, abban ne kételkedjen senki. Eltűnt ugyanis a láthatárról a belső fogyasztás fellendülésének délibábja is, pedig az eddigi 28.500 forintos jövedelempótló támogatás helyett a közmunkaprogramban kereshető nettó 48 ezer forintnak hála már megnyílt az út félmillió ember számára a középosztály felé. Ugyancsak elemzők szerint e tévedés és a gazdasági növekedés elmaradásának ára az, hogy a GDP 5 százalékának megfelelő kiigazítást kell véghezvinnie a kormánynak  egyetlen év  alatt ahhoz, hogy kijelölt céljait tartani tudja. Ehhez azonban olyan méretű megszorításra van szükség, amire Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon együttesen, de még Bokros Lajos sem vállalkozott.

Mindannyiunk nevében remélem, nincsen igazuk.
Van azért jó hírem is a végére. Nevesen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nincs kibékülve a magyar gazdaság jövő évi növekedésére vonatkozó kormányzati előrejelzéssel. S bár a világon szinte mindenütt lassul a gazdaság, ő csak akkor lesz elégedett, ha Magyarország képes lesz magas növekedésre. Mint fogalmazott: „ezen még dolgoznunk kell, mert ez olyan mutatvány, amelyre ebben a pillanatban nincs példa Európában".

Hát, hajrá, a mutatványokat Rodolfo óta úgyis nagyon szeretem. Csak igazi varázslat helyett nehogy valami Európában ugyancsak példátlan nagy cirkusz legyen belőle.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vízbe fojtva

Megint a vízügyesekbe rúgnak bele, mondván, „azt csak ők hajtják Szigetköz miatt". Tovább olvasom