Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

Olimpiai üzenet

A politika, a Nyugat és Oroszország közötti, színfalak mögötti küzdelem áthatja a szocsi játékokat.

Egy nap múlva kezdődik a téli olimpia, amely a harmadik lesz az elmúlt három évtizedben az 1988-as szöuli és a 2008-as pekingi (nyári) játékok után, amikor a házigazda a legnagyobb sportrendezvénnyel akarja demonstrálni, hogy megérkezett a világ élmezőnyébe. Pontosabban: Oroszország most (és majd 2018-ban, a labdarúgó-világbajnokság idején) azt kívánja sugallni, hogy visszatért a főszereplők közé.

Az üzenet ugyan nem teljesen igaz, de kétségtelenül van valóságalapja: az egykori szuperhatalom az elmúlt időszakban egészen hatásosan képes érdekeit érvényesíteni. Míg a kilencvenes években és a kétezres évek elején szinte tétlenül nézte, amint a Nyugat a NATO és az Európai Unió bővítésével mind közelebb tolja érdekszféráját határaihoz, addig most már láthatóan nem veszi csendes beletörődéssel tudomásul az efféle próbálkozásokat. Az új hozzáállás egyik első jele a Nyugat-barát Grúzia ellen megvívott 2008-as háború volt, aminek végén Dél-Oszétiát és Abháziát független államként ismerte el, de számos más fejlemény is értelmezhető ebben az összefüggésben. Ilyen például, hogy Szíria ügyében Moszkvának sikerült úgy manőverezni, hogy egyetlen állam se avatkozzon be fegyveresen a közel-keleti szövetségesénél dúló polgárháborúba. A befolyásszerzés sorában – bár csak mellékszálként – említhető a paksi atomerőmű bővítése, a Déli Áramlat gázvezeték előkészítése, de az is, hogy (még) oroszbarát hatalom áll az időközben az Európai Unióhoz vagy Oroszországhoz közeledés dilemmája miatt a szétesés szélére sodródott Ukrajna élén. Nem köztudott, de Moldova is az ukrán útra lépett annyiban, hogy a gagauz autonóm területen – a kisinyovi központi hatalom által el nem ismert – népszavazást tartottak a hétvégén. A választók 98,5 százaléka az orosz vámunióba való belépés mellett voksolt, míg az ország uniós integrációját csupán szűk háromszázaléknyian támogatták.

Hogy a politika, a Nyugat és Oroszország közötti, színfalak mögötti küzdelem mennyire áthatja a szocsi játékokat, jól mutatja a pénteki megnyitóünnepség díszvendégeinek hiányos névsora. Ugyan a „bojkott" közel sem mérhető az 1980-as moszkvai olimpiához, amelyen 65 ország nem vett részt, de Barack Obama amerikai, Francois Hollande francia elnök, valamint David Cameron brit miniszterelnök távolmaradása azért feltűnő lesz. Jelzésértékű, hogy noha Kína emberi jogi helyzete hagy kívánnivalót maga után, a pekingi Madárfészekben, a 2008-as nyári játékok megnyitóján ott ült George W. Bush amerikai elnök és Nicolas Sarkozy, az akkor az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfője is.

Nemcsak ezért kérdéses persze, hogy Moszkva mit ér el az olimpiával, hanem azért is, mert a monstre rendezvény sokak számára érzékletessé teszi a putyinizmus valóságát az elképesztő korrupcióval, a hatalom arroganciájával. Márpedig a Kremlben biztosan változtatni szeretnének a kialakult képen: a Pew amerikai kutatóintézet napokban közzétett felmérése szerint a vizsgált 38 ország közül csak 13-ban vannak többségben az Oroszországgal szimpatizálók.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kijev, Kijiv

A másfél éve még a foci Európa-bajnokság dicsfényében fürdőző Ukrajna mára a gazdasági és politikai… Tovább olvasom