Kisalföld logö

2018. 09. 23. vasárnap - Tekla 11°C | 21°C Még több cikk.

Nyakáig ér

...árvíz idején maga semmit sem tett ugyan, de rendületlenül bízott benne, hogy valaki majd úgyis megmenti.
 

Az emberlét bugyrairól, síkjairól bizonnyal József Attila, a magyarság kollektív tudatalattijáról meg Ady Endre tudott mifelénk a legtöbbet. Utóbbi beszélt komp-országról, az idő burjánzó rengetegében eltévedt lovas vak ügetéséről, a földtől a fényes égig végigrángatottságról, léha kavarásról meg a hőkölő harcok népéről.
Olyanféle időtlen jellemzés ez, mint azé az emberé, aki a fenyegető árvíz idején maga semmit sem tett ugyan, de rendületlenül bízott benne, hogy valaki – leginkább a jó Isten – majd úgyis megmenti. A hitével nem is volt semmi baj. 

Ám az ár egyre emelkedett. Jött is a szomszédja, kérte, tartson vele egy biztonságos magaslatra. Nem ment. Már háza alapjait nyaldosta a víz, amikor egy ember közeledett felé, lóháton. Felajánlotta, üljön föl mögé. Nem tette. Utóbb már a mestergerendán kuporgott, amikor egy idegen jött arra, csónakon. Biztatta emberünket, szálljon be mellé bátran. Nem tette, mert ő úgyis meg fog menekülni. Rendületlenül hitt a túlélésében.

Ám akkor már nyakáig ért a szennyes ár. Kis idő múlva aztán belé is fúlt. Végül odakerült a jó Isten elé. Dühösen szitkozódva kérte számon az Urat, miért nem mentette meg, noha megígérte. Ő pedig végig kitartott e hitében.
Az Úr szigorú arccal, lassan felelt: – Odaküldtem a szomszédodat, de te nem mentél vele. Aztán a lovas emberrel sem, meg a csónakossal sem. Mondd, mit kellett volna még tennem érted? 
 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tibik a bajban

Jó közösségben odafigyelnek egymásra az emberek. Tovább olvasom