Kisalföld logö

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -6°C | -1°C

Levél a tóban

A klímaváltozás több mint 60 ezer milliárd dollárjába – ez közelíti a globális GDP értékét – kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben.


Rekkenő hőség, szárazság, pusztító viharok, áradások, olvadó gleccserek, emelkedő tengerszint, élelmiszerár-robbanás, éhínség, vízhiány, betegségek, járványok, soha sem látott méretű természeti katasztrófák. A híradások is azt jelzik, az élhető világ, amit öröknek hittünk, drámai módon változik körülöttünk. Ezzel párhuzamban a kutatók egyre hangosabbak, de úgy tűnik, még mindig nem eléggé. Pedig a klímamodellek alapján az utóbbi évtizedek felmelegedését már nem lehet természeti körülményekkel magyarázni, erről nagy bizonyossággal elsősorban az üvegházgáz-kibocsátás révén az ember tehet.

Azt olvastam legutóbb, hogy gyorsabban olvad, mint eddig hitték, a talaj menti jég az Antarktisz partjainál, ami felgyorsíthatja a klímaváltozást. Ráadásul a jégolvadás oka nem a növekvő hőmérséklet, hanem a talajba hatoló, megnövekedett napsugárzás, ami szintén a megváltozott időjárási viszonyok eredménye. Könnyű belátni, hogy amíg a gleccserek és nagy jégmezők vakító fehérsége visszaveri a napfényt, az előbukkanó talaj sötétebb felszíne elnyeli a napsugarakat. És miközben a vastag üledékrétegek elszigetelik az alattuk lévő jeget, a vékonyabbak ezzel ellentétes hatást váltanak ki: alattuk a jég szabályosan felforr.

A kutatók úgy vélik, az északi- és déli-sarki talajok az évszázad végéig hasonló mennyiségű szén-dioxidot bocsáthatnak majd ki, mint a világszintű fakitermelés. A nagy metánkoncentrációval járó folyamat a korábban számolt két és félszeresére gyorsíthatja a klímaváltozást. Ugyanis a metán üvegházhatású gáz, így lényegesen nagyobb mértékben melegíti fel a légkört, mint a szén-dioxid. Ez felpörgeti a tengeri jég olvadását, s a folyamat több mint 60 ezer milliárd dollárjába – ez közelíti a globális GDP értékét – kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben – legalábbis a Nature tudományos folyóiratban közöltek szerint.

Minderről az a francia találós kérdés jut eszembe, amellyel az iskolás gyermekeknek magyarázzák el az exponenciális növekedés sajátosságait. A példa szerint egy liliomtóban egyetlen liliomlevél van. A liliomlevelek száma naponta megduplázódik: tehát a másodikon két levél, a harmadikon négy, a negyediken nyolc levél van a tóban, és így tovább. A kérdés pedig az, ha a tó a harmincadik napra lesz tele, mikor van félig?
A válasz értelemszerűen a 29. napon.

Iskolapadba kellene ülni a világnak is végre. Nehogy túl késő legyen.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Van hitelünk

Amikor a válságban valaki elveszítette a munkahelyét, ezzel együtt elveszítette minden esélyét, hogy… Tovább olvasom