Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 21°C Még több cikk.

Kutyavér

Amikor emberre támad egy kutya, szinte mindig ugyanazon rend szerint hangzanak el a vélemények: a megkérdezettek megállapítják, hogy a jól nevelt kutya az márpedig szelíd és semmit sem lehet tenni a szabálytalanságok ellen. Hogy lehetetlen számon tartani, valójában hány kutya él egy településen, hogy az adott állatot megfigyelés alatt tartják a veszettség kockázata miatt, az eljárás pedig folyamatban van.

Na, ebből egyet legalább rövidre zárhatunk: a kutya nem veszett, mert emberemlékezet óta nincsenek errefelé veszett kutyák. Ám ettől még senkinek nem kívánja a támadás emlékét az, aki szétharapott karral, a műtét után a kórházban fekszik. S arra meg ne is gondoljunk, mi lett volna, ha gyerek jár ugyanott Felpécen, vagy ha nem sietnek a szomszédok a fiatal hölgy segítségére.

Kutyatámadás után mindig elmondják azt is, hogy ez túl összetett téma, amiben jobb, ha meg sem próbálunk eléggé mélyre ásni, mert sok jogszabály és illetékességi kör bogozza össze a szálakat. Mégis, azért idéznék ezzel kapcsolatban egy hozzáértőt, akinek más a véleménye. E szerint: a tulajdonos feladata, hogy kapun belül tartsa a kutyát, a hatósági állatorvosé, hogy betartassa az előírásokat, a jegyzőé pedig, hogy ellássa a gyepmesteri feladatokat. Ha mindenki végzi a dolgát, nincs baj, ha pedig nem, akkor előbb-utóbb lesz. Ugyanez a szakértő mondta azt is: azokon a településeken, ahol nincsenek jól számon – és főleg kordában – tartva a kutyák, mindez időzített bomba, s azért azt a kérdést is tegyük csak fel: ha Győr több ezer kutyáját számon lehet tartani és össze lehet vetni az oltási nyilvántartással, akkor miért nem működik ez egy ezres lélekszámú faluban? Mindenre van itt jogszabály és mindenre van hivatalos válasz.

Azt sem értem, hogy miért nem nyilvánítják veszélyessé a támadó kedvükről bizonyságot adó ebeket, hiszen erre ugyanúgy lehetőség van, ahogyan korábban Magyarország „egy szem" pitbullját nyilvánították azzá, amikor a pitbull még születése jogán veszélyesnek minősült. Ez a világ leglogikusabb dolga volna egy ilyen baleset után, hiszen biztosak lehetünk benne, ebből az elvadult staffordshire terrierből kezes bárány már nem lesz, s csak abban bízhatunk, hogy a tulajdonos jobban őrzi a kaput, mint eddig.

Igen ám, csakhogy ez a hatóság és a tulajdonos részéről is procedúra, mert a gazda feltehetően nem tudná vállalni a veszélyessé nyilvánítás feltételeit, akkor viszont mégis mi legyen a kutyával? A jegyzőnek kellene róla gondoskodni, de a jegyzőnek – tudjuk – nincs erre ideje, a vége tehát az, hogy egy, azaz egy veszélyes eb sincs a megyében, legfeljebb olyan, ami alkalmasint kiharap egy darabot a kézbesítő karjából. A morált, a felelőtlen gazdákat mindig lehet szidni, mert felelőtlen gazdák vannak, lesznek és a morál sértődik meg utoljára. De nem hinném, hogy más országoknak, ahol jobb a morál, az lenne a titka, hogy ott jobb emberek élnek, hogy németül a „terrier" szó „bárányt" jelent, s amióta az ebek beadják maguknak az oltást, már hatósági állatorvosra sincs szükség.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Történelmi gólok

Tovább olvasom