Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

Kekecek

Talán túlzás, hogy az örökségvédelem több mint 130 esztendő óta először most, a kétharmad regnálása idején maradjon önálló szervezet nélkül.
Nem vagyok én ellensége annak, hogy az állam entestéről levagdossa a felesleges részeket, s az állampolgár szétnézve a szeptemberi szélben örömmel tapasztalja, megint csökkent hazánk bürokráciaegyenlege.

Mégis: alább a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetéséről lesz szó, amiről a múlt héten döntött a kormány, nem bíbelődve különösebben az előzetes egyeztetéssel és az utólagos tájékoztatással; megjegyzem, ez egészen unortodox cselekedetnek tűnik egy jobboldali kabinettől, miközben a konzervativizmus amúgy részben a múlt és a hagyományok tiszteletének pillérjére épül. Jó, biztos helyről, régről tudjuk, hogy hazánk politikai élete sem izmusok, sem oldalak mentén nem értelmezhető, de az talán túlzás, hogy az örökségvédelem több mint 130 esztendő óta először most, a kétharmad regnálása idején maradjon önálló szervezet nélkül.

Derült égből villámcsapásról mégsem beszélhetünk, hiszen a hivatal agonizálása bő másfél éve tart. Kezdődött azzal, hogy vidéki irodáit 2011 januárjában a megyei kormányhivatalok alá sorolták, majd folytatódott, amikor idén júliustól az Országgyűlés elvonta tőle a hatósági jogköröket.

Kétségtelen persze, hogy a KÖH reputációja csökkent az elmúlt években, elsősorban mert néhány eset kapcsán ráragadt, hogy kekeckedik, maga pedig nem sokat tett cáfolandó ezeket a véleményeket. Tény az is, hogy a műemlékvédelem nem olyan tudomány, mint a fizika, ahol az áramerősség a vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel mindig egyenesen arányos. Feszültség itt is van, csak épp amiatt, mert egzakt válasz nem adható arra, hogy a lébényi templom miért csak úgy állítható helyre, ahogy, hogy egy fal meddig építhető vissza és hogy mi illik történelmi környezetbe, a hivatal óvatos konzervativizmussal jellemezhető alapállása pedig nem mindig volt szerencsés.

Nem ad okot bizakodásra, hogy Cselovszki Zoltán KÖH-elnök keddi sajtótájékoztatóján ugyan hatékony és gyors átszervezést ígért, de nem tudott választ adni olyan alapvető kérdésekre sem, mint hogy mikor szűnik meg a szervezet és lesz-e a jövőben intézményes örökségvédelem, azt azonban kijelentette, hogy „a társadalommal szemben nem lehet egy szakmát képviselni". Félő, az utóbbi mondat beismerés, hogy a megszüntetés leginkább annak a lobbinak köszönhető, amely a hivatal szakembereiben (és a régészekben) a beruházások kerékkötőit látja – s amennyiben ez a helyzet, nagy biztonsággal megjósolhatók a következmények. Az örökségvédelmi feladatokat persze a jövőben is ellátja majd valamilyen szerv, például egy minisztériumi főosztály, az azonban nem kérdés, hogy az önállóság hiánya a szakmai kontroll és autonómia fogyatkozását is jelenti majd. Így aztán egyre kevesebb olyan történet lesz az országban, mint az egykori győri Frigyes-laktanyáé, amelyet a KÖH (pontosabban elődje, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal) 2000 körül azért vett védelem alá, hogy megakadályozza az épületegyüttes elherdálását, a későbbi években pedig kekeckedésével fontos szerepet játszott abban, hogy a kaszárnya mára a város egyik legszebb részévé váljon.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Probléma

Keresem a német nyugdíjasokat, akik méltatlankodnak amiatt, hogy a Magyarországról tömegével érkező… Tovább olvasom