Kisalföld logö

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda 0°C | 7°C Még több cikk.

Jó és rossz gazdák

A tetemesnek látszó summa értelmezéséhez érdemes tudni, hogy az nem sokkal több annál az adóssághegynél, amit két megyei jogú város, Pécs és Szeged együttesen görget maga előtt.

Sűrű fejvakarások közepette számolgatják költségvetésüket az önkormányzatok ezekben a hetekben, s most szembesülnek azzal, hogy a gépjárműadó hatvan százalékának elvétele, meg az, hogy a személyi jövedelemadóból egyetlen forintot sem oszt vissza az állam, milyen hatalmas bevételkiesést jelent számukra. Többet, mint a többség korábban remélte, így szinte tapintható a csalódottság. Emellett sokakban továbbra is a féltékenység munkál ott, ahol a korábbi években nem vettek fel hitelt, így a kormány tőlük nem tudott mit átvállalni tavaly év végén. A hozzáállást jól jelzi, hogy volt olyan polgármester, aki ősszel egyenesen lapunkon keresztül kért bocsánatot a helyiektől, amiért nem adósította el a falut, holott a könnyű pénzből „utak, térkövezett járdák épülhettek volna".

Ezekben a körökben a jó gazda, rossz gazda ellentétpár már-már toposszá vált. E mítoszban az előbbiek közé tartoznak azok a települések, amelyek nem vettek fel kölcsönt, helyette minden forintot jól megnéztek, s ha kellett, népszerűtlen intézkedéseket hoztak, intézményeket zártak be, embereket küldtek el, fejlesztésekről mondtak le. Az utóbbiak ellenben szórták a pénzt, s most mégis elnyerték jutalmukat – így a verdikt. Csakhogy amennyire logikusnak tűnik, annyira hamis ez a felosztás.

Jól mutatja ezt maga az összeg, amiről szó van. A kabinet novemberben azzal számolt, hogy közel százmilliárd forintot kell átvállalnia az ötezer lakosnál kisebb községektől, városoktól, decemberben előrejelzését levitte nyolcvanmilliárdra, végül pedig kiderült, hogy valamivel több mint ezerhétszáz helység mindössze hetvennégymilliárd forint hitelt halmozott fel. A tetemesnek látszó summa értelmezéséhez érdemes tudni, hogy az nem sokkal nagyobb annál az adóssághegynél, amit két megyei jogú város, Pécs és Szeged együttesen görget maga előtt. Már ez is mutatja, hogy a történet korántsem a kisebb településekről szól, ahol kölcsönből aligha dőzsöltek az elmúlt években, ráadásul a pénzt – a megyében legalábbis – nem a kellemetlen döntések elodázására, működési hiányuk befoltozására vették fel, sokkal inkább fejlesztésre, európai uniós pályázatok önrészére. Sok képviselő-testület abból indult ki, egy-egy beruházás van annyira fontos, hogy megéri vállalni évi néhány százezer vagy pár millió forintos törlesztőrészlet kiszorítását a büdzséből, akár egy-két évtizeden keresztül.

Nem tilos persze mindezt bűnnek látni – csupán húsz-egynéhány év kapitalizmussal a hátunk mögött kicsit furcsa.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyűlölködünk

Ha egy felmérés során az az eredmény születne, hogy az embereket nem érdeklik a sárdobáló… Tovább olvasom