Kisalföld logö

2017. 12. 15. péntek - Valér 4°C | 8°C Még több cikk.

Írás vagy írás

Ön ismeri Henri Matisse híres festményét, a Kékfestő lányát? Sajnálhatja, ha nem. Matisse ezt abban az évben festette, amikor a párizsi Julian Akadémiára járt, s a szabadabb szemléletű Gustave Moreau szimbolista festő tanítványául szegődött.

A kép ott volt az 1896-os Szalonban is, s bár épp nem ezt vásárolta meg a francia állam tőle, de ennek mi csak örülhetünk. Mármint ön és én, merthogy ezt a festményt a következő bécsi aukción meg tudom vásárolni, majd jó áron tovább is adnám egy belga műgyűjtőnek. Ha lenne elég tőkém... A „jó ár" önnek húsz-, akár harmincszázalékos hozamot jelent, s még azt is elmondhatja a következő partiján, hogy egy Matisse-festmény tulajdonosa volt.

Tegyék a szívükre a kezüket: kinek jutott eszébe egy pillanatra, hogy ilyen kép nincs is? Fogadok, hogy a húsz-harminc százalékos hozamon akadt meg a szemük. Ne restelkedjenek, én ugyanígy tettem volna, s ugyanígy járt az a néhány száz átvert ügyfél is, aki előbb P. Tamás (a „picassós" csaló), majd Sz. Zsolt (a kedden elítélt „axás csaló") hálójába került. Önök döntsék el, hogy őket áldozatoknak vagy kapzsi balekoknak tartják-e. Ez a játék ingyen van.

Az igazság meg valahol középen, de aki bepillantást nyert az említett két csaló büntetőügyének aktáiba, vagy külsős szemlélőként részt vett az eljárásaikban, az hajlik az utóbbira. Nem az a kínos, hogy művészettörténeti álműveltséggel ilyen könnyen át lehet verni az embereket Magyarországon, hanem hogy az átvertek többsége (azt nem állítom, hogy mindegyike) ha nem is ismerte Matisse életművét, de a hazai kamatokat igen. Ennek fényében pedig nehéz lett volna pironkodás nélkül – és eskü alatt – válaszolni arra a bírói vagy védői kérdésre, hogy nem karcolta-e meg őket egy pillanatra, hogy ez esetleg nem legális. S egyébként is: honnan volt az a néhány tízmillió forint, amit be tudtak fektetni, s amelynek írásos nyomát nem látjuk, csak bemondásra ismerünk?

A csalók rács mögött vannak, az átvertek egy része az előbb említett okok miatt soha nem áll a nyilvánosság elé, legfeljebb kiveri őket a hideg veríték, ha az expresszionistákról hallanak. A pénz sehol, a történet éppúgy ért, illetve Sz. Zsolt esetében majd csak a másodfok után ér véget, ahogy a többi hasonszőrű ügyben is.

Most az áfacsalások idejét éljük, de ne higgyük, hogy a piramisjátékoké végleg lejárt. Csak azt szögezzük le, hogy ebben az ügyben bizony az éremnek mindkét oldalán az „írás" állt. Valami olyasmi szöveggel, hogy nem nyert.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Dunánál

Amikor az egyik helyi médiumnál dolgozó, egyébként segítőkész pályatársam megjegyezte a minap, hogy… Tovább olvasom