Immunhiány
Vida István
2009.08.29. 08:05
Az új magyar rendszerváltás eltékozolta azt a reményt, hogy az új Magyarország képes lehet ˝egyén és társadalom jogos igényeinek kielégítésére˝.
Hírlevél feliratkozás
Nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve, s talán még paranoiás sem lennék, bár jelen dolgaink közepette ˝igény lenne rá˝. Ám ami magyar–szlovák ügyben most folyik, az már engem is hajlamosít, hogy meglássam az ördög patáit a történtek mögött. Sólyom elnök a német Handelsblatt szerint is ˝groteszk és nevetséges˝ révkomáromi kitiltása után a szlovák nagykövetséget Molotov-koktélos ˝támadás˝ érte, melyben sem az üveg nem tört össze, sem be nem lobbant a benzin. Aztán csütörtökön a fővárosi Bem téren a szlovák nagykövet autóját akarta ˝leszorítani˝ az útról két férfi. Anélkül, hogy a részleteket itt taglalnánk, elmondható: nem életszerűek ezek az esetek. Ám arra igen jók, hogy a kétoldali vérgőzös agyakat forralják. Visszatérve az összeesküvés-elméletekhez: e tünetek jellege hasonlatos azokhoz a robbantásos merényletekhez, melyek 1998-ban és EU-s tagságunkat megelőzően történtek, s sokan látni vélnek mögöttük orosz–szlovák titkos szálakat. (Ld. az ˝Omega-akciót˝.)
Nos, ez van, a külföld esetleges machinációi ellen tenni nem sokat tudunk. Az igazi baj az, hogy a honi társadalom és a politika rendre rosszul reagál e szituációkra. A héten egy névtelenséget kérő magas rangú magyar diplomata úgy fogalmazott: ˝Magyarország immunrendszere nem működik˝. Nos, ez úgy értendő, hogy nincsenek meg azok a diplomáciai kapcsolatok, melyeken keresztül az ország érdekében a befolyásos külföldi véleményformálókat és politikacsinálókat el tudnánk érni, ha szükségünk lenne némi külpolitikai hátszélre. Én ezt kibővítem most azzal a tapasztalattal, hogy a magyar társadalom belső immunrendszere, azaz önvédelmi reflexe sem működik. Miként az allergiás szervezete nem ismer föl vagy éppenséggel túlreagál jelenségeket, így tünetté, majd társadalmi betegséggé fekélyesíti a jelentéktelent, a súlyos veszélyt viszont bagatellizálja vagy még csak föl sem ismeri. Ezért van az, hogy a magyarság jó ideje közéleti, bel- és külpolitikai aránytévesztésben él. Rendre fölül politikai szélhámosoknak, hangulatkeltőknek, provokátoroknak.
A talán legnevesebb magyar történész, Szekfű Gyula ˝Valahol utat vesztettünk˝ című 1943-as tanulmányában olvassuk: ˝Ha azt keressük, hol vesztettük el az utat, akkor azt a pontot kell megkeresnünk, ahol a demokratikus intézmények működése lelketlen rutinná, mechanikává lett, s ahol ezek az intézmények nem voltak immár képesek az egyén és társadalom jogos igényeinek kielégítésére.˝
Azt gondolom, az új magyar rendszerváltás legnagyobb bűne, hogy eltékozolta azt a reményt, hogy az új Magyarország képes lehet ˝egyén és társadalom jogos igényeinek kielégítésére˝. Ebben a felelősség a jelen politikai elitet terheli; hatalomgyakorlásuk arányában: a húsz évből eddig tizenegyet a szociálliberálisok töltöttek kormányon, négyet a konzervatívok, s egy másik négyet a néppártiak.
Rendszerváltás???
Ugyan, ugyan...
Paktum! Méghozzá mocskos, súlyos bűnökkel terhelt paktum.
A sors fura fintora, hogy épp az egyik fő szemetet (nyilván Sólyomra gondolok, a másik fő szemét, a megalkuvó, hazaáruló Antall József mellett - akit az isteni igazságszolgáltatás méltón megbüntetett!) érte az oly sokakat (természetesen) felháborító (na, nem az EU-ra gondolok, ott egészen más érdekek dominálnak!) arculcsapás.
Az én generációm már nem fogja megérni, hogy a titkosítást levegyék a rendszerváltásnak titulált nemzetvesztés dokumentumairól. A gyermekeink talán igen.
Így aztán - szerintem - a legutolsó, évtizedeket, s lehet századokat károsan befolyásoló úttévesztés 1989-90-ben történt. Erről persze ma (még) nem illik szólni.
Ha akkor vér folyt volna, ha lemészárolhattuk volna a komcsikat és kiszolgálóikat, az új magyar állam szép gesztusként utólag elnézést kérhetett volna a hozzátartozóktól, s rég elfeledhettük volna a bolsevizmus fogalmát.
Nem így történt.
Nem véletlen, hogy akkor… Tovább olvasom »
Rendszerváltás???
Ugyan, ugyan...
Paktum! Méghozzá mocskos, súlyos bűnökkel terhelt paktum.
A sors fura fintora, hogy épp az egyik fő szemetet (nyilván Sólyomra gondolok, a másik fő szemét, a megalkuvó, hazaáruló Antall József mellett - akit az isteni igazságszolgáltatás méltón megbüntetett!) érte az oly sokakat (természetesen) felháborító (na, nem az EU-ra gondolok, ott egészen más érdekek dominálnak!) arculcsapás.
Az én generációm már nem fogja megérni, hogy a titkosítást levegyék a rendszerváltásnak titulált nemzetvesztés dokumentumairól. A gyermekeink talán igen.
Így aztán - szerintem - a legutolsó, évtizedeket, s lehet századokat károsan befolyásoló úttévesztés 1989-90-ben történt. Erről persze ma (még) nem illik szólni.
Ha akkor vér folyt volna, ha lemészárolhattuk volna a komcsikat és kiszolgálóikat, az új magyar állam szép gesztusként utólag elnézést kérhetett volna a hozzátartozóktól, s rég elfeledhettük volna a bolsevizmus fogalmát.
Nem így történt.
Nem véletlen, hogy akkor nagy büszkén azt mondták, fehér asztal mellett, szabályozottan kell mennie a folyamatoknak. Nem a békés átmenet, hanem a békés hatalomátmentés volt a cél, s ha a magyar nép ténylegesen részt vehetett volna a rendszerváltásban, erre nem lett volna esélye a hatalmi elitnek. Így hát: megoldották a fejünk felett. S most nekünk kell megszenvednünk az ő bűneikért.
Nincs más kiút, itt forradalom kell. A mai patthelyzetet parlamentáris úton megoldani lehetetlen. A parlamenti pártok mindegyike ezerszer lejáratta magát, korruptak, hiteltelenek - jelentős részük kimeríti a köztörvényes bűnöző fogalomkörét.
Megértek arra, hogy lámpavason szárítgassa testüket a novemberi szél...
(moderátor: tetszik, nem tetszik, visszateszem!)
Rendszerváltásnak csak egy bűne van: Szinte ugyanazok az emberek tették tönkre az országot anyagilag és erkölcsileg mint 89 előtt!
Azaz a velejéig korrupt, tolvaj posztkommunista sáskahad! Még,hogy ezek baloldaliak meg szociáldemokraták?
Hazaárulók!
A rendszerváltásnak nincs bűne. Bűne azoknak az embereknek van, akik azóta folyamatosan félre vezetnek bennünket és csak az önös érdekeik vezérlik. Ők a "politikusok". Semmit sem csinálni, nagy léket lenyúlni, mindent megmagyarázni. Amikor végre megmutathatnák, hogy mire valók ( Szlovák konfliktus ), kiderül, hogy ehhez sem értenek! Kellenek ezek egyáltalán nekünk? Ha nem lennének, az ország hamarabb kijuthatna a bajból, mert legalább kerékkötők nem lennének.
Töltés, kérem várjon!
21°C - 
3 hozzászólás 
Moderálásra küldöm 3.
varpeter
2009.08.30. 11:03
