Kisalföld logö

2017. 02. 25. szombat - Géza -1°C | 8°C Még több cikk.

Időzített fagyasztás

Talán csak gyermekkorunkban éltünk át olyan március 15-i nemzeti ünnepet, ami tényleg annak volt nevezhető: 1848 romantikus emlékezete egyet jelentett a fiatalság felhőtlen gondtalanságával.

Ha a kokárdás, szavalós, ünnepi beszédes külsőségek állandónak is bizonyulnak, idővel valamiképpen átváltoztak a nemzeti ünneppel kapcsolatos történések, tartalmak. Emlékezhetünk például „gorenjés" nemzeti ünnepre: akkor a fél ország március 15-én a magyarokat egykoron elnyomó néhai Habsburg Birodalomba látogatott. Haynau ide, Haynau oda, akkor, nemzeti ünnepünkkor ezrek és ezrek behemót hűtőládákkal tértek vissza Ausztriából.

Aztán emlékezhetünk verőfényes napsütésben fekete esernyős, ellenzéki skandálós nemzeti ünnepre is: az ernyőkkel a tojásoktól védték a megdobált akkori budapesti főpolgármestert. Az évek múlásával rá kellett jönnünk: nemzetünk nem különb a többi nációnál. Nálunk is akadnak olyanok, akik annyira megható őszinteséggel és szívből jövően utálják a másik nézetet képviselő politikust, mintha nem is felebaráti szeretetet hirdető, keresztény országban élnénk.

A mostani nemzeti ünnepünk is parádésan kezdődött: az EU pénzügyminiszterei – pont március 15-e előtt – döntöttek a Magyarországnak szánt kohéziós alapok egy részének befagyasztásáról. Visszatekintve évszázadokra vagy akár csak az elmúlt évtizedek tapasztalataira, lélekdidergősen állapíthatjuk meg az igazságot: akár megkapjuk azokat a milliárdokat, akár nem, be kell látnunk Kelet-Európa eme kis szegletében, hogy aki „Ost", az mindig csak veszt, s aki „West" a tőke birtokában, az mindig csak oszt...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Füstbe ment terv

Tovább olvasom