Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Hőség

Az elmúlt tíz évben 24-szer többen haltak meg hőség következtében a világon, mint 1991 és 2000 között.

Azt mondja ismerősöm, aki néhány hektáron gazdálkodik, hogy most már kénytelen megteremteni az állandó öntözés lehetőségét, az elmúlt tíz évben ugyanis csupán egyetlen évre emlékszik, amikor elegendő volt annyi víz, amennyit az ég adott. Szerinte a helyzet egyre rosszabb, és nem reméli, hogy bármikor is javulás állna be. Ahogy ő, úgy egyre többen érzik saját bőrükön, mivel is jár a klímaváltozás – ha történt nagy gondolkodásbeli átalakulás a világban az elmúlt években, az az, hogy értelmes társaságban pironkodás nélkül már nem lehet amellett érvelni, hogy a felmelegedés humbug és nem az emberi tevékenység okozza.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján a héten jelent meg egy elemzés a Meteorológiai Világszervezetnek a 2001 és 2010 közötti évtizedről szóló jelentéséről. Minden idők legforróbb tíz évében 24-szer többen haltak meg hőség következtében, mint 1991 és 2000 között. 2008 kivételével a dekád mindegyik esztendeje a tíz eddigi legmelegebb között volt. A sarkvidéki jég olvadása miatt évente három milliméterrel nőtt a tengerszint, ami kétszerese a korábban jellemző mértéknek.

Az írás szól arról is, hogy az elmúlt évtized 1901 óta a második legcsapadékosabb volt, miközben nőtt az aszályok gyakorisága is. A látszólag ellentmondásosnak tűnő megállapítás az éghajlatváltozás lényegére világít rá: egyre többször kell szembesülnünk szélsőséges, egymással homlokegyenest ellenkező időjárási jelenségekkel. Magyarországon például csak idén már túl vagyunk minden idők egyik legcsapadékosabb telén, a valaha feljegyzett legtöbb hófúváson, a szeles-havas húsvéton, a két hétre rá bekövetkezett tavaszi nyáron, az évszázad árvizén, és nyakunkon a második hőségriadó. Még egy kicsit kell várni és minden bizonnyal megdől a legszárazabb július, valamint a legnaposabb hónap rekordja is.

A történetben kevés a jó hír, de azért akad. A legfontosabb, hogy hiába nőtt jelentősen a veszélynek kitett területek népessége, a viharok áldozatainak száma mégis hatodával, az árvizek áldozatainak száma pedig csaknem felével csökkent a jobb riasztási rendszereknek és az alaposabb felkészülésnek köszönhetően. Azaz nem törvényszerű, hogy az éghajlatváltozással a károk is nőjenek – van, akinek az öntözésről kell gondolkodni, másnak elég, ha csak megfogadja a hőség idejére szóló tanácsokat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nyári variációk

Meggyőződésem, az életünk minőségét az határozza meg, hogy milyen érzéseket élünk meg és milyen… Tovább olvasom