Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Hogy telt a karácsony?

Ha soha nem piszkálódunk, ha soha nem kiáltjuk világgá, mi bánt minket, akkor hogyan is remélhetnénk, hogy eljön egyszer végre az az ünnep Magyarországon, amikor mindenki őszintén tud mosolyogni.

Havat nem hozott. Borongós időt annál inkább. De ez nem a karácsony hibája. Sokkal inkább azoké, akik képtelenek a közmegegyezésre, a normalitásra, a békességre. Köszönhetően nekik a karácsonyi ünnepek is arról szóltak, amiről az átlag magyar hétköznapok. Harcról a nemzetközi pénzpiacok ellen, harcról a hazánkat megtámadó spekulánsok ellen, harcról a parlamenti leláncolók ellen, harcról a kormány ellen, harcról a közmédiumok ellen, harcról a közmédiumokért. Harcról és harcról. Mindarról, amiből egyébként is elegünk van.

Még a karácsonyi szentmisén is arról kellett hallanom, hogy nem kell megijedni a pénzpiaci leminősítésektől. Mi van? Nem a szent misztériumról kéne ilyenkor beszélni? Nem arról, hogy mit jelent az, ha valaki magára veszi a világ bűneit? Nem arról, hogy van megbocsátás, szeretet és kézfogás a jó érdekében? Még szerencse, hogy a pápa szokásos üzenetében elhangzott a kiegyezésről szóló mondat is. Még szerencse, hogy a tökéletes káoszból néha kihallani a józan mondatokat. Istenem, de kár, hogy ezt a hangot is csak Rómából véltem meghallani, és hogy országunk egyetlen felelős vezetője sem volt olyan bátor, hogy a szeretet ünnepén a szeretetről beszéljen.

Egyedül a család adhat ilyenkor vigaszt. Egyedül a karácsonyi dalok már-már giccses tömege, ami elfedheti a valóságnak ezt a – meggyőződésem szerint – senki által nem kívánt, nem akart, de sajnálatos módon mégis létező részét. A kérdés csupán az, meddig menekülhetünk el a családba, meddig dughatjuk a fejünket a homokba, meddig tehetünk úgy, mintha minden rendben lenne, mintha minden választott vezetőnk képes lenne a hivatala betöltésére, mintha minden általunk választott képviselő minket és nem magát vagy a pártját képviselné.

Egy ismerősöm felhívott karácsony előtt és azt javasolta, itt, e hasábokon ne is foglalkozzak mással, mint az emberi történetekkel. Ne piszkáljam a politikát, ne hőzöngjek, mert abból mindenkinek elege van. Lehet, igaza van, de ha soha nem piszkálódunk, ha soha nem kiáltjuk világgá, mi bánt minket, akkor hogyan is remélhetnénk, hogy eljön egyszer végre az az ünnep Magyarországon, amikor mindenki őszintén tud mosolyogni. És mindenki komolyan gondolja, hogy szeretni nemcsak lehetőség, de felebaráti jog is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Marty McFly és Doctor Emmett esete magánnyugdíjjal és alkotmánybírákkal

Ahhoz, hogy jóvátegyék hibájukat az alkotmánybírák, sokat nem is kellene visszautazniuk az időben: 2010 decembere tökéletes lenne. Tovább olvasom