Kisalföld logö

2017. 08. 16. szerda - Ábrahám 17°C | 30°C Még több cikk.

Helyzet van

Az ember élni akar, jobban akar élni.

Síró csecsemők kapaszkodnak az anyjukba, lázas gyereket kell sürgősen orvoshoz vinni, éhező nők, földön ülő emberek, több mint kétszázan egy váróteremben. Nem, nem világháborús jelenet, még csak nem is történelmi film. Győr, 2015. február 2., vasúti pályaudvar. Valóság.
Miközben Budapesten Angela Merkel körül forgott a világ, szép remények foszlottak szét a győri vasútállomáson. Merkel Németországból jött, onnan, ahová a koszovói menekültek utaztak volna – de nem érkeznek meg...

A különböző országokban a politika mást és mást lát egy gazdasági menekült újrakezdési kísérletében. Ahogy az állampolgárok is. Van, ahol szidják őket, máshol csak félrefordítják a fejüket, és létezik, ahol tárt karokkal várják őket. Megítélés? Emberség? Érettség? Színvonal? Tolerancia? Jóléti állam? Demokrácia...? Mi kell ehhez? Vita tárgya. De miről lehet vitatkozni egy anyával, aki gyerekét ölelve ül a hideg kövön arra várva, hogy ismeretlen hivatalnokok döntsenek a sorsukról? Csak kisfiának/kislányának akart biztonságosabb, szebb jövőt. Elszántan csomagolt, osztott, szorzott, összekuporgatta a jegy árát, mérlegelte a lehetőségeit, döntött, talán fájó szívvel, aztán elbúcsúzott mindentől és mindenkitől. Most elbúcsúzhat az álmaitól is.

A győrihez hasonló helyzet valószínűleg még nem történt Magyarországon, de minden bizonnyal fog. Mert az ember élni akar, jobban akar élni, a gyerekeinek pedig minden szülő jövőt szeretne biztosítani. Ha a népvándorlók előtt becsuknak egy ajtót, jönnek az ablakon (vagy a vasúton). Nem lenne egyszerűbb és emberségesebb mégis nyitva hagyni a kapukat? Ha már egységes Európáról beszélünk.
 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Képlopás

A miniszterelnök pocakja miatt izzik a levegő. Tovább olvasom