Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Haynau alatt

A kisebbik rossznak én azt tartanám, ha a győri közgyűlés nem Haynau képmásával egy teremben ülésezne.

"Amikor a várfal hosszában ásott gödörben felhúzott térdekkel fekvő s egymásnak fejjel néző két csontvázat megpillantottuk, egyszerre szinte minden borzalmával megelevenedett előttünk a hatvannégy évvel előbb ott lejátszódott véres tragédia" – ezt Bartucz Lajos antropológus írta 1913-ban, miután az aradi erőd tövében megtalálta két agyonlőtt vértanú, Schweidel József és Lázár Vilmos földi maradványait.

Azt a vesztőhelyet, ahol kilenc mártírt kötél által végeztek ki, 1932–33-ban Kara Győző főgimnáziumi történelemtanár tárta fel a Maros közelében. A császári katonák nem vesződtek a bitók elszállításával, így nagy gödörbe döntötték azokat, s mellettük előkerültek öt kivégzett csontjai is. Katona Tamás történésztől tudható, hogy a többiek holttestét családjaik vagy életüket kockáztatva ellopatták, vagy a hóhért lefizetve szerezték meg, hogy megadhassák nekik a végtisztességet.

Egy évszázada még nem kevesen voltak olyanok, akik gyerekként-fiatalként megélték a szabadságharcot.

Ma 1849 csupán néhány lap a történelemkönyvekben, de a mélységesen igazságtalan megtorlás emléke sokakban most is él. Ennek lenyomata, hogy Győrben előbb két éve, majd idén tavasszal az Arrabona Városvédő Egyesület, a múlt héten pedig a Jobbik kezdeményezte, hogy vegyék le a városháza dísztermének faláról az 1849. június 28-i, magyar szempontból vesztes csanaki csatát ábrázoló képet, mert azon Haynau is látható.

A festményen – amely az 1850-es években készült a korabeli városvezetés megrendelésére – nem fő-, de hangsúlyos alak az egykori teljhatalmú táborszernagy, a bresciai hiéna, aki elégedett arckifejezéssel ül lován az ütközet forgatagában.

Borkai Zsolt polgármester a csütörtöki közgyűlésen azzal érvelt a festmény létjogosultsága mellett, hogy az megmutatja, mi történhet egy diktatúrában a nemzettel. Vajon ugyanígy válaszolt volna-e, ha egy művészileg értékes alkotás a szovjet tankok 1956-os győri bevonulását ábrázolná a díszterem falán? Nyilván nem.

Az igazi kérdés a levenni vagy nem levenni ügyében tehát inkább az, ki mennyire tekinti élőnek a múltat. Az oszmán hódoltság már a távolba vész, ezért is lehet Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szultán szobra együtt Szigetváron, a Magyar–Török Barátság Parkjában. ’56 viszont túl közeli, köztünk vannak az áldozatok hozzátartozói, az elítéltek, azok, akiknek életét megtörte a Kádár-rezsim, s még haza-hazajárnak a Nyugatra menekültek.

Arad éppen a határon van: egy 2005-ös közvélemény-kutatás szerint a sörivók 55 százaléka sohasem koccint sörrel, mert a – bizonyosan alap nélküli – legenda szerint a császáriak így ünnepelték a tizenhármak kivégzését.

Két rossz döntés közül kell választani. A kisebbik rossznak én azt tartanám, ha a győri közgyűlés nem Haynau képmásával egy teremben ülésezne. Mások meg nem. Nekik is igazuk van.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Képcsőbe húzva

Míg a kereskedelmi villában azzal hozzák lázba a fiatalokat, hogy ki kin tolja le a bugyiját, itt… Tovább olvasom