Kisalföld logö

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 17°C | 30°C Még több cikk.

Halált, büntetést

Inkább abban hiszek, hogy a magyar nép nem érdemli meg még egyszer a halálbüntetést.
Kilenc embert gyilkoltak meg idén a megyénkben, s közben a kaposvári rémtettől hangos a sajtó. Megint halálbüntetést kér a nép, vesz, ragad. Elhangzanak ugyanazok az érvek, pró és kontra, amik huszonkét-három éve – s mivel a halálbüntetést nem lehet visszaállítani, lényegében hasztalanul, mégis valós igazságérzettől fűtve.

Mert aki gondolkodás nélkül rávágja, hogy a kaposvári gyermek gyilkosai nem érdemlik meg a halált, az ugyanúgy nem gondolkodik a válaszon, mint az, aki az ellenkezőjét vágja rá szemvillanás alatt. Inkább abban hiszek, hogy a magyar nép nem érdemli meg még egyszer a halálbüntetést, ami Európában már csak Fehéroroszország sajátja.

S miközben az érvek elhangzanak az életfogytig bezárt elkövetők etetéséről, ruházásáról, a másik oldalon a politikai vérbírókhoz fűződő tragikus emlékeinkről, arról, hogy gyakorlatilag nincs visszatartó ereje a halálbüntetésnek, s hogy összességében egy halálos ítélet Amerikában többe kerül az államnak, mint egy életfogytiglan, még egy fontos dolgot sem árt tisztázni.

Azt, hogy azért korábban sem végeztek ki mindenkit, már ha Magyarországról és nem Szingapúrról beszélünk, és szűken a hetvenes-nyolcvanas évekről, nem pedig arról az időről, amikor a halálraítéltek között szerepelt Tihanyi Árpád vagy Mansfeld Péter. Mégis, a kérdés a legtöbbször olyan eseteknél hatja át a közvéleményt, amelyekben egyébként egyáltalán nem biztos, hogy az elkövető a szemet szemért elv alapján bűnhődött volna harminc-negyven évvel ezelőtt. Kivételt jelenthet ezalól épp a most Kaposváron történt, elképesztően kegyetlen gyilkosság vagy Bándy Kata esete, amikor többen ismét zászlajukra tűzték a követelést.

Összességében azonban azt lehet mondani, hogy azoknak ítéltek kötelet korábban, akiknek tette többszörösen és súlyosan minősíthető volt, s a bírói gyakorlat szerint főként a több emberen elkövetett emberölés miatt szabták ki a halált, évente átlagosan három esetben. Az indulati jellegű cselekményeknél a főbüntetés szóba sem jött, s így mindent összevetve az idén megyénkben történt emberölések egyikénél sem hiszem, hogy a főbüntetést alkalmazták volna (a soproni kettős gyilkossággal tinédzsereket gyanúsítanak).

De nem törekszem népszerűségre, kimondom, hogy egész biztosan nem jött volna szóba a halálbüntetés a Cozma-ügyben vagy az olaszliszkai lincselés esetében, ami jó példája annak, hogy a túlfűtött közvélemény egésze nem mentes a faji előítélettől, hiszen „Olaszliszkával" ellentétben nem követelte a halálbüntetés visszaállítását a romák elleni gyilkosságok ügyében. Pedig abban szinte biztos, hogy annak idején kiszabták volna.
S valószínűleg ugyanez igaz a soproni kaszinós gyilkosra, a szentkirályszabadjai rémre, valamint Kaiser Edére, akit a móri ügyben már csak halála után rehabilitálhattak volna, ha 1982-t írunk.
„Halál a halálbüntetésre" – írták nyolcvan évvel ezelőtt József Attiláék, perbe is fogták őket nemzetgyalázás miatt. Akkor statáriális döntések születtek, de még így sem sejthették, hogy mire használja a hatalom a főbüntetést húsz-huszonöt évvel később. Kijutott a magyaroknak a rettegésből, de azóta több szerencsésebb generáció is felnőtt, s ha nem is minden úgy alakul a világban, ahogy szeretnénk, nincs oka önsajnálatra annak a társadalomnak, amelyik a halált követeli vissza és semmi sem frusztrálja annyira, mint hogy azt nem kapja meg. 

Olvasóink írták

  • 2. dsj 2012. november 07. 08:45
    „Nem vagyok a halálbüntetés feltétlen híve, s az elutasítás felülmúlhatatlan érve a "justismord" elkerülése. Ezért minden olyan esetben, amikor bizonytalanság van az egy vagy több emberen elkövetett gyilkosság elkövetőjének kilétében, amikor a bizonyítékok gyenge lábakon állnak, csak közvetett módon állnak rendelkezésre, indokolt is az óvatosság.
    Amikor viszont különös kegyetlenség, aljas indok áll a háttérben és a tettes beismerése valamint teljes bizonyítottság alapján lehet döntést hozni, legalábbis meg kellene fontolni, hogy a társadalom védelme nem erősebb szempont, mint egyéb jogfilozófiai eszmefuttatások.”
  • 1. papa41 2012. november 06. 17:11
    „Egyet értek a cikk írójával sokkal nagyobb és elrettentőbb büntetések is vannak mint a halálos ítélet.De sajnos nem mindig alkalmazzák.Valóban az is igaz ,hogy egy elítélt sokkal többe kerül az államnak mint egy beteg ellátása a kórházban. De ez már egy más téma.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hitelesnek lenni jó

Egyre nyilvánvalóbb, hogy számos település képtelen lenne a törlesztésre. Tovább olvasom