Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Generációs vita

Pedig egyetlen dolog biztosan nem változik: a lehetőségekhez képest mindenki jól akarja érezni magát.


– Amikor veled vagyok, fiatalabbnak érzem magam – mondta az asszony a szeretőjének és mosolyától tényleg elsimultak arcán a ráncok. Tizenhat lehettem, amikor a filmklubban nagytotálban láttam két idős ember csókját. Ledöbbentem. Hát az öregek is...? Ezután gyanakvóan néztem minden környezetemben élő öregebbre.

Mindez azért jutott most eszembe, mert generációs vitába bonyolódtam kamaszokkal. Azt mondják, nem érthetem őket, meg se próbáljam megerőltetni magam, mert generációs szakadék van köztünk. Oké, mondom erre én, tényleg elmúlt néhány év már kamaszkorom legszebb nyara óta, de hátha mégis emlékszem... Mert én is voltam gyerek, voltam serdülő lázadó, nem felejtettem el, milyen az, amikor semmi sem jó és minden fáj, és milyen a „biztos mindenki engem néz" érzés. Emlékszem, hogy a banda volt a legfontosabb és hogy az tűnt a legnagyobb egyéniségnek, aki éppolyan volt, mint a többi. Ez még az Y-generációnál is ugyanúgy működik.

Amit viszont ők nem tudnak, hogy milyen felnőttnek lenni. Mit jelent felelősséggel tartozni, előre gondolkodni, tervezni és megfelelő hátteret biztosítani. Mi az, hogy okosan szeretni; hogy az érzelem előre vigyen... Éppen ezért én mondhatnám, hogy ti, kedves kamaszok, ti engem úgysem érthettek meg. Én voltam már tizenhat, de ti még nem voltatok negyvenesek.

Viszont ha így nézem, mégiscsak igazuk van: a generációs szakadék létezik. Elbeszélhetünk egymás mellett.

S valószínűleg ugyanezt történik a negyvenesek és a hetvenkedők között is. Máshová kerülnek a hangsúlyok, mást jelent az idő.

A generációs szakadék mélyüléséről beszélnek a szakemberek. Pedig egyetlen dolog biztosan nem változik: a lehetőségekhez képest mindenki jól akarja érezni magát. A kamasznak a pattanásaival, a megnyúlt végtagjaival s még inkább bizonytalan lelkivilágával együtt kell elfogadnia önmagát, az időseknek a sajgó derék, lelassult mozdulatok ellenére kéne örömforrásokat találniuk. Ha lehámozzuk egymásról és önmagunkról a sok felesleges külső tényezőt, talán megértjük a lényeget és elfogadjuk egymást. Ehhez persze leginkább az kell, hogy érdekeljen a másik. S ha a kíváncsiság megvan, az lépcsőt jelent a szakadékban.

Vajon a lélek öregszik-e? A témára negyven év múlva visszatérünk...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emberek fehérben

A megélt szabadság felemel, nemesít, bátorít és nagylelkűvé tesz. Tovább olvasom