Kisalföld logö

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 13°C | 25°C Még több cikk.

Déjá vu

Megkockáztatom, a megint tönk szélére kerülő hentesek már visszasírják a '70-es éveket.
Ismerőseim véleménye ellenére fiatalodom. Na nem túl sokat, csak éppen kilenc évet és ezt a fiatalodást a kapuvári húsgyárnak köszönhetem. Újra 2003-ban érzem magam, amikor – talán nem túlzok – egy egész megye figyelte lélegzet-visszafojtva, hogy Leisztinger Tamás és csapata hogyan szabadítja meg Kapuvárt ékkövétől, a valaha még amerikai beszállító húsgyártól. Az üzem szép emlékű egykori igazgatója, Hegedüs János akkor fordult egyet sírjában. Mostanság fordulhat még egyet. Akkoriban a nemrég leköszönő tulajdonost, Román Gyulát még szinte megváltóként tisztelte a város, hiszen az ezerből legalább négyszáz dolgozó munkahelyét megmentette az újraindított gyárban. Hja kérem, napjainkhoz képest daliás idők voltak. Azt meglehetősen keserűen teszem hozzá, hogy mire elindult a termelés, arra kitántorgott Németországba több száz hentesünk. Aztán jött 2012 és vele jött az újabb tulajdonosváltás.

Hát, az új gyárosról a nevén kívül nem sok mindent lehet tudni, ám szépeket nyilatkozott. Viszont a kapuvári húsgyárban az utóbbi hetekben „zajlik az élet, zúg a szerelem szabadon". Ki nem fizetett közterhekről, bérekről, közüzemi díjakról, adókról, leálló termelésről szólnak a városi legendák. Az is terjeng, hogy a termelés csökkentése sem merő véletlen, hogy nagy erők mozgatják itten a szálakat. Beszélnek kormányközeli befektetőkről és szinte mindenről, amit az emberi elme szorongatott helyzetében ki tud találni. A vezetők pedig hallgatnak, mint a mély. Hát ezért van nekem itt némi déjá vu érzésem. Ott voltam 2003-ban is, akkor is, mikor Leisztinger emberei a gépek lábát vagdosták a talapzatról, amikor az idegen biztonságiak meg akarták verni a riportereket. Volt, aki akkoriban meglett ember létére megsiratta a gyárat. Azt gondolom, Kapuvár már nem hisz a könnyeknek – sem. „Mert megint jőnek, kopogtatnak", a politikusok újra elővették egyenmondataikat: „a kormánynak közbe kell lépnie..." Szinte szóról szóra elhangzott ez a mondat 2003-ban is. Aztán a kormány nagyban tett az egészre.

Mondhatnánk, miért is avatkozna be egy magáncég ügyeibe, hogy '90-ben a kapitalizmusra szavaztunk. Az bizony lehet, de nem erre, ami itt „csak" kicsiben megy Kapuváron. Megkockáztatom, a megint tönk szélére kerülő hentesek már visszasírják a '70-es éveket, amikor hazavitték a fizetést a családnak és munka után beültek egy fröccsre. Ecet lett mára ebből a borból és mindenki csak azon imádkozik, hogy múljon el tőle e keserű pohár. Mert itt megint négyszáz munkahellyel, négyszáz családdal játszadoznak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy sima, egy fordított

Tovább olvasom