Kisalföld logö

2018. 07. 20. péntek - Illés 17°C | 28°C Még több cikk.

Buborékok

Egy nemzedék, amely egyedül érzi magát, mint ahogy a szüleik, azok szülei és persze utódaik is egyedül érzik magukat.
Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelynek tagjai a diktatúrában gyerekeskedtek, és ezért rendőrt látva ösztönösen összerezzennek; zsigereikben benne maradt, hogy a magyar himnusz után az Internacionálé következik. Ahhoz a nemzedékhez, amely nem tudja elképzelni, hogy egy német válogatott a csoportmeccsek után búcsúzzon a világbajnokságtól; amelynek tagjai a lakásukhoz legközelebbi utcasarkon, a telefonfülkében kucorogva várták szerelmük hívását; a munkahelyükön cigarettafüstben pácolódtak és kinevették őket, ha ezen felháborodtak.

Egy nemzedék, amely ismerte a munkakönyvet, a műszálas piros úttörőnyakkendőt, később a betárcsázós internetet. Közösség, melyben a férfiak a húszas éveikben házasodtak – aztán mára talán elváltak –, létezett az életközepi válság, mert volt eleje az életnek, és nem húzódott ki a végtelenségig a mamahotel. Nemzedék, amelynek férfijai természetesnek vették, hogy kedvesen rápaskolhatnak a feleségük fenekére, és zavarba jönnek, ha ma az utcán rájuk szólnak, mert ők rászólnak a gyerekeikre.

Egy nemzedék, amely egyedül érzi magát, mint ahogy a szüleik, azok szülei és persze utódaik is egyedül érzik magukat, egyszerűen azért, mert mindennapjaikat külön buborékba zárva élik. Az élet hétmérföldes tempóban lép el a generációk mellett, és csak egyet tehetünk: nem várjuk el, hogy megértsük a másikat. Viszont nyelünk egy nagyot, és elfogadjuk: ez van, az egyetlen, ami állandó, az a változás, az elmúlás a nemzedékünkkel, nyűgünkkel, bajunkkal, félreértéseinkkel, pillanatnyi örömeinkkel és az örökkévalóságot építő tetteinkkel együtt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szobor és tér

Bonyolult idők jártak. Tovább olvasom