Kisalföld logö

2016. 09. 26. hétfő - Jusztina 13°C | 20°C

Bolygatás

Az iskolai erőszak igenis tanulságokkal szolgál, érdemes „bolygatni".


Világéletemben kerültem a végleteket, ha tehettem, a józan középutat választottam: éppen ezért már középiskolásként jól szórakoztam a jó ízlés határain belüli véghezvitt poénokon, s viszolyogtam, amikor osztálytársaim elvetették a sulykot, s a kicsi-duci megalázásba fordult át a diákcsíny. Máig jól szórakozom, ha eszembe jut, miként markolta (majd dobta) el a szakoktató a feltöltött kondenzátort, vagy szedte le a fa tetejéről biciklijét Révfaluból naponta az iskoláig tekerő barátunk. Forró csapágyat dobni a nyakába, vagy megenni a szendvicsét viszont már átlépett a jó ízlés határain nálam húsz évvel ezelőtt is. Pedig azóta a helyzet csak durvább lett: jó példa erre a székesfehérvári eset, amikor a napokban a szakképző iskola emeletéről leugrott egy tanuló. Társai szerint ütötték, csicskáztatták, arcon köpték.

Nem véletlen, hogy bűnmegelőzési tanácsadók járják a legproblémásabbnak tartott iskolákat. A lopásoknál is nagyobb gondnak érzem az erőfitogtató alázásokat, s azt, hogy miként védjük meg ettől gyerekeinket. Hároméves, most éppen kislovagnak készülő kisfiamnak azt tanácsoltam: ha esetleg valaki piszkálná (szerencsére még nem történt ilyen), szóljon rá, hogy hagyja abba – ha nem sikerül jobb belátásra bírni, akkor hagyja ott, s menjen a terem másik végébe játszani. Ha lehet, kerülje a konfliktust.

Nem kérdés, az iskolai erőszakról beszélni kell: más kérdés, hogy nem mindenki szeretne. A megyében is előfordulnak ugyanis durva esetek: mondjuk abban a középiskolában, ahol a tornaöltözőben történt néhány hónapja egy affér. Az érintett elmondása híján hallomásokra alapozhatunk: úgy tudjuk, a fiú nem akart részt venni a fenékcsapkodós törülközőharcban. Emiatt lefogták, s „leckét kapott". Az illetékesek azonban nem szívesen nyilatkoznak, mondván, „egy már régen lezárt ügy »bolygatása« nem szolgálja a sértett érdekeit, és az olvasóközönség számára sem szolgál tanulságokkal". Többek közt a székesfehérvári eset mondtatja velem: igenis tanulságokkal szolgál, érdemes bolygatni, beszélni kell róla. Főként arról, hogyan lehet megelőzni, elkerülni az ilyen atrocitásokat. A győri esetben egyébként fegyelmi eljárás indult, melynek eredménye: egy érintett, már nem tanköteles tanuló kiiratkozott. Ennyi. Állítólag a bántalmazott fiú szülei is csak annyit szerettek volna, hogy az elkövetők érezzék át tettük súlyát, s mérjék fel, meddig tart a diákcsíny. Valószínűleg ott a határ, ahol már az „áldozat" sem tud röhögni a poénon.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mi nem újulunk

A fukusimai tragédia óta a világ sokkal bizalmatlanabb lett az atomenergiával szemben. Tovább olvasom