Kisalföld logö

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 19°C | 34°C Még több cikk.

A Welsz-tükör

Szerintem a Pataki Attilát elszállító ufóknak kellett lépniük, mert az emberünk túl sokat tudott.

Ha Simon Gábor nem lenne (de van), akkor kevés embernek lenne oka most mosolyogni Magyarországon. Persze: a kormánypártok sokat köszönhetnek Simonnak, kaján vigyorral el is képzelhetik, ahogy a cellájában épp számolja a következő zuhanyozásig hátralévő időt. Ők meg azt, hogy a megismételt kétharmadhoz mennyit tett hozzá az „exemeszpépolitikus". Nagykettő, ahogy mondani szokás.

Welsz Tamás miatt azonban lassan nem nagyon marad olyan hivatal, „aki" ne szívná a fogát a naponta kiszivárgó információk okán.

A törzsi méreg volt a legelképesztőbb fejlemény Welsz halálával kapcsolatban – egészen addig, míg ki nem derült, hogy lehet, meg sem halt. A rendőrségi illetékeseknek aznap nagyon mélyen kellett aludniuk ahhoz, hogy csak a délelőtt második felére mondják el dióhéjban a lényeget: ez tarka marhaság. És szeretnék belelátni annak az illetékesnek is a fejébe, aki még mindig jegeli a boncolási eredmények nyilvánosságra hozatalát. Ha a törzsi méreg és az amerikai kivégzésekkor használt szer nem volt elég indok számára, akkor tudom tetézni: szerintem a Pataki Attilát elszállító ufóknak kellett lépniük, mert az emberünk túl sokat tudott. Ehhez képest még az is hihetőbb, hogy Welsz hirtelen szívhalálban halt meg, mint ahogy félóránként egyvalakivel ez történik Magyarországon.

De nem lesz jobb a hangulatunk akkor sem, ha napról napra emésztjük meg Welsz (vélelmezett) adócsalási ügyeit. A hét luxusautó nyilván nem szúrhatott szemet egyetlen érintett hatóságnak sem – a 25 láb hosszú, amerikai jacht eltakarta a kocsikat. Azt nem gondolhatjuk, hogy a mentős póló tévesztette meg a revizorokat, s esetleg Welsz egyenlőbb volt az egyenlőknél. Nyilván nem, hisz akkor soha nem derülhetett volna ki az, ami tegnap – természetesen a sajtóból –, hogy hétszázvalahány millió forint adótartozása miatt kellett volna felelnie: 2012 óta.

A családnevem megelőzi a keresztnevemet, az én kezemben sincs karikás ostor; több millióan tudjuk, mit jelent az Anyám tyúkja, s bár vízilabdában mi vagyunk a legjobbak, de lassan kezdhetünk azon gondolkodni, hogy Magyarországot valóban „így szeretjük"-e.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Párhuzamok

A kiűzetés könnyei felszáradtak: ami Győrnél elveszett, az Komáromnál partot ért. Tovább olvasom