Kisalföld logö

2018. 01. 19. péntek - Sára, Márió 3°C | 7°C Még több cikk.

A szobor

Szóval: ki előtt is tisztelegnek a szoborállítók?
A napokban olvastam ki Benedek Szabolcs kiváló új könyvét, a Focialista forradalmat, amelynek egyik kitalált szereplője nagyon is valóságos életutat jár be, megtörtént eseményekkel. A második világháború végén Zuglóban asszisztál a zsidónak minősített magyarok elleni kegyetlenkedésekhez, igaz, neki vér nem tapad a kezéhez. Utána a kommunista rend lojális támogatója lesz, majd részt vesz az 1954-ben elveszített futball-világbajnoki döntőt követő tüntetésekben. Utóbb, az 1967-es nyilasperben jogerősen nyolcévi börtönbüntetésre ítélik. Abban a bírósági eljárásban, amelyben bebizonyosodott, hogy a zuglói csoport emberek százait gyilkolta halomra 1944–45-ben, nőket erőszakolt meg bestiális módon, gyerekeket dobott ki az ablakon – az ennél erősebb idegzetet kívánó részletekről inkább hallgatok.

A rémtettek nem sokkal azután kezdődtek, hogy 1944 októberében Horthy Miklós nem egyszerűen lemondott, hanem átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének. Horthynak vasárnap óta mellszobra áll a budapesti Szabadság téren, a Hazatérés temploma előtt. A nomen est omen ezúttal nem igaz: az ő totális káoszba fulladt rezsimjének a kovásza nem a szabadság, hanem a tekintélyelvűség volt. Az egykori kormányzót már ez a Szálasit legitimáló tette sem teszi méltóvá arra, hogy ilyen alkotás őrizze emlékét, de volna itt más is.

Horthy tekinthető a fő felelősnek abban, hogy hazánk 1941 júniusában hadat üzent a Szovjetuniónak, amelynek a vége csak a Don-kanyarban ötvenezer halott, valamint több tízezer sebesült és hadifogságba esett magyar katona lett. A jobbnál is jobb náci szövetséges akart lenni, holott Hitler akkor – ’41 nyarán – még nem várta el, hogy Magyarország belépjen a keleti háborúba, s abban a helyzetben fél-egy esztendő haladék is sokat jelentett volna. A következő években, amikor már mindenki számára felsejlett a német vereség, fél szívvel ugyan, de megpróbálta a kiugrást, de rendkívül ügyetlenül, s így sikertelenül cselekedett. Mentségéül – sokan, így a szoboravatók is: érdeméül – azt hozzák fel, hogy leállította a budapesti zsidóság megsemmisítését. Csakhogy az ország addigra már túl volt két zsidótörvény elfogadásán, csaknem húszezer „hontalan" Galíciába toloncolásán s a vidéki zsidóság haláltáborokba hurcolásán. A Horthy-Magyarország legfőbb céljában, a Trianonban elcsatolt területek visszaszerzésében is csúfos kudarcot vallott: a német ajándékként megkapott felvidéki, kárpátaljai részek újra elvesztek a világháború végével, s bár nem tudjuk, hogy az 1947-es párizsi békeszerződésben milyen határokat húztak volna meg, ha a kormányzó más, jobb politikát követ, de az biztos, hogy döntései eleve kizárták a csonka ország bárminemű területgyarapodását.

Szóval: ki előtt is tisztelegnek a szoborállítók?

Olvasóink írták

  • 4. Legs 2013. november 09. 20:01
    „Kedves Hancz Gábor.Azt hiszem mellé lőtt.Ja? Hogy meg van győződve mindenről?Tudja kik a magabiztosak mindenben?

    No comment.”
  • 3. dsj 2013. november 08. 17:50
    „´Szóval: ki előtt is tisztelegnek a szoborállítók?"
    Ők biztosan meg tudnák magyarázni, csak hát isten mentsen a további rettenetes baromságoktól, melyek ez ügyben hallhatók voltak már eddig is. Elég nekünk a parlamenti viták "lélekemelő" színvonala, és a "királyi" rádiók, tévék politológiai, történészi szóakrobatikája.”
  • 2. csap 2013. november 08. 07:12
    „A Hancz Gábor biztos jobban megoldotta volna. Csak Magyarország nem lenne. Éltesd Károlyi Mihályt és nagy utódját Gyurcsány Ferencet!”
  • 1. Abrafax 2013. november 07. 19:26
    „Már megint megy a maszatolás, a nyilasok a kommunistákkal együtt felforgatónak minősültek Horthy alatt, ültek is eleget. Ha Horthy nem írja alá Szálasi kinevezését majd a saját lemondását, akkor is odakerül az aláírása, az osztrák szobafestő megoldotta volna, ezt a kormányzó is tudta. Az akkori szövetségeseink, illetve megszállóink nem hónapokig tartó kötelességszegési eljárást indítottak, ha nem paríroztunk, hanem lőttek.
    A kassai bombázás után nem történt hadüzenet, csak tudomásul vétel.
    A 20-ik század sajnos arról szólt, hogy az aktuális szövetségi rendszer a saját világnézetét is exportálja, legyen az náci, kommunista vagy liberális. Nem mellesleg a zsidótörvényekhez joggal mérhető Benes-dekrétumok érvényben vannak még ma is.
    Amennyit a világháború közepette meg lehetett őrizni az országból, az megmaradt 44-ig. Addigra minden a németeknek ellenálló országot legyalult, kirabolt és végiggyilkolt a náci hadigépezet, miközben tőlünk csak(!) ötvenezren maradtak a Don mellett.
    Horthy ha megfeszül, sem tudta volna felülírni Jaltát, Potsdamot, vagy bármilyen irányban befolyásolni Sztálint. Bulgária nem üzent hadat az oroszoknak, mégis bevonultak és nyakukba ülteték a kommunistákat.
    Tisztelegni a történelmi lehetőségek maximális kihasználása előtt lehet.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Üzlet, érték, belváros

Talán mégis lehetséges, hogy a patinás városközpontnak kereskedelmileg is bája, lelke, értéke… Tovább olvasom