Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

A féltés hangja

Üzenem az elvágyóknak: nem kell messzire utazniuk
ahhoz, hogy érezzék, fontosak nekünk.
Kisgyerekként anyuval sokszor ültem az ablaknál, és vártam apát. Még ha nem is ment messzire, előadást tartott, a lövészklub ügyeit intézte, vagy éppen Lipót atyával értekeztek a világ dolgairól. Mégis, kis késés után már a féltés, az aggodalom hangja szólt: csak nem történt vele valami baj?

Rég felnőttem, de ha hosszabb útra indulok, hazaérkezés után most is telefonálok a szülői házba. Ugyanígy a féltés hangja szól belőlem, ha feleségem, két gyermekem van távol, és jó érzés, hogy itthon családom is hazavár. Nem is tudom, mennyi aggodalmat szülne, ha a világ másik felén nyolcezres hegycsúcsokat próbálnék meghódítani.

Ezért mélyen együtt érzek Erőss Zsolt és Kiss Péter hozzátartozóival. Magyarország leghíresebb hegymászója, a Hópárduc 2009 végén, a 8156 méteres Manaslu csúcs megmászása után ezt nyilatkozta a Kisalföldnek: „...fel-feltörő és nehezen kezelhető érzelmi viharokkal, honvággyal kellett megküzdenem és fegyelmezetten törekedni a kitűzött cél felé. ...még az elején volt valami rossz érzésem, ami azt súgta, jobb lenne, ha hazajönnék a családomhoz és nem folytatnám tovább. Aztán egy másik akarat győzött... Egy-egy ilyen küzdelmes expedícióról hazatérve tudja az ember igazán értékelni az otthon kényelmét, a hétköznapok biztonságát, de talán az egész életet."

Erőss Zsoltot akkor, ott kint érte a hír, hogy első gyermeke megszületett.
„Az ember a hegymászásban, mondjuk így, az élet és a halál mezsgyéjén közlekedik, a határokig. A fizikai tűrőképesség határáig mindenképpen. ...arra szeretnénk sajátos példát mutatni, hogy sokféleképpen megtalálhatjuk az utat önmagunkhoz, a boldogsághoz. A teljes élet része az is, hogy a létfenntartáshoz kapcsolódó tevékenységeken kívül valami mással, kisebb-nagyobb áldozatokat követelő dolgokkal is foglalkozzon az ember" – mondta az interjúban a világ tetejére érő Hópárduc.

Most mégis az itthon maradók, a szerettüket vagy kiváló honfitársaikat féltők nevében szólok és üzenem az elvágyóknak: nem kell messzire utazniuk ahhoz, hogy érezzék, tudják, fontosak nekünk. Mert csak egy van belőlük. Pótolhatatlanok. Nélkülözhetetlenek.

És mindig az itthon maradóknak a legnehezebb.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A hallgatás joga

Ráadásul azt a hamis látszatot kelti, hogy egy ilyen eset bárhol, bárkivel megtörténhet, aki ellen… Tovább olvasom