Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Interjú Németh Lajossal: `az elmúlt 150 éve soha ennyi csapadék nem esett hazánkban´

Az özönvízszerű zivatarokról, az orkán erejű szélviharokról, a nyári hőségről, röviden az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási elemekről faggatta Németh Lajos meteorológust a kisalfold.hu Győr-Ménfőcsanakon.

A népszerű meteorológus a Bezerédj-kastélyban tartott előadást az egyre veszélyesebb időjárásról. Ezt követően készült interjúnk.

- 2010-ben minden túlzás nélkül meghatározta az életünket az időjárás: kezdődött tavasszal az esőzések miatti áradásokkal, egyes vélemények szerint az októberi iszapömlésnek is köze lehet az időjáráshoz, s a tél is meglehetősen korán, sok hóval köszöntött be. A véletlenek számlájára írhatjuk mindezt, vagy ezentúl erre kell felkészülnünk a Kárpát-medencében?

- Nincs egyértelmű válasz erre a kérdésre. Ha fellapozzuk az elmúlt évszázad időjárásának krónikáját a Kárpát-medencében, akkor világosan kiderül, hogy különböző szélsőséges időjárási elemekkel a múltban is sokszor találkoztunk.

Noha mérsékelt éghajlati övezetben élünk, ne felejtsük, hogy mínusz 35 és plusz 42 Celsius-fokot is mértek korábban Magyarországon, ami jól bizonyítja a szélsőségeket.

2010 ugyanakkor biztosan bekerül a meteorológiai történelemkönyvekbe: az elmúlt 150 évben soha ennyi csapadék nem esett hazánkban. Hogy mikor következik be hasonlóan csapadékos, zivatarokkal teli esztendő a Kárpát-medencében, egyelőre nem tudni.


Németh Lajos előadás közben.
Németh Lajos előadás közben.


"Korábban soha nem fordult elő, hogy a légörvényeknek – amerikai mintára – nevet adjunk"

- A rengeteg csapadékot, a szélsőséges időjárási elemeket minden kétséget kizáróan a sokszor emlegetett globális felmelegedés számlájára írhatjuk?

- Nagyon egyszerű lenne minden pusztító árvizet, orkán erejű szélt a globális felmelegedésre fogni, de ezt egyértelműen még nem sikerült bebizonyítani.

Az tény, hogy a szélsőséges időjárási elemek növekvő száma mind több intő példával szolgál. A hetvenes években például négy-öt évente jegyeztek fel egy-egy tornádó erejű szélvihart, míg az utóbbi időben évente tucatnyinál is többet figyeltek meg Magyarországon.

- Győrben 1895 óta csak kétszer, 1939-ben és idén májusban fordult elő, hogy a csapadék mennyisége meghaladta volna egy hónapban a 200 mm-t. Minek tudható be az a rengeteg csapadék, amely napjainkban éri a Kisalföldet és egyben az országot?

- A közvetlen kiváltó oka a rengeteg csapadéknak, hogy több mediterrán ciklon érkezett a Kárpát-medence fölé. Ezen kívül több önálló ciklon is keletkezett hazánk fölött, megjegyzem, korábban soha nem fordult elő, hogy ezeknek a légörvényeknek – amerikai mintára – nevet adjunk.

Ezt a trendet számos európai országban követik, s mindez egyértelműen jelzi, hogy a viharok erőssége egyre jelentősebb az Öreg-kontinensen is.

Még pontosabb veszélyjelző rendszeren dolgoznak az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai

- Az utóbbi két esztendőben május végén, június elején óriási zivatarokkal, esőzésekkel kellett szembenéznünk, melyeket pusztító árvizek követtek. A nyár eleji monszunok általános jelenséggé válnak hazánkban?

- Jelenállás szerint nem csupán nyár elején, de egész nyáron kiadós esőzésekre kell számítanunk. Az egyre melegebb levegőben könnyen hull trópusokra jellemző, özönvízszerű csapadék.

Ennek oka, hogy a meleg mediterrán levegő találkozása a nyugatról érkező hideg levegővel szupercellákat hoz létre, s ezt kedvez a viharoknak, zivataroknak. Hozzá kell tennem: a jégesők gyakorisága szintén valószínűleg megnő a jövőben.

- A meteorológia tudománya mennyire képes előre jelezni a természeti katasztrófákat, van-e olyan szakterület, mely külön erre specializálódik?

- Pontosan azért, mert az emberi életek egyre inkább veszélybe kerülnek a szélsőséges időjárási jelenségek miatt, az Országos Meteorológiai Szolgálat 2006 februárjában útjára indította a veszélyjelző rendszerét.

Az internet segítségével az információkat ma már szerencsére pillanatok alatt elérik az emberek, s ez kulcskérdés a károk megelőzésében.

Jelenleg 48 órára előre 95 százalékos pontossággal tudjuk meghatározni a várható időjárási veszélyeket, illetve különböző riasztási fokozatokkal (citromsárga, narancssárga, piros) igyekszünk felhívni az emberek figyelmét a veszélyforrásokra.

A munkatársak jelenleg a meglévő rendszer finomításán, fejlesztésén dolgoznak, s reményeink 2011 nyarára már olyan szolgáltatást tudunk nyújtani, mely 178 kistérségre lebontott adatokat közvetít megbízhatóan és gyorsan a lakosság felé.

Nyáron napközben akár 36-39 Celsius-fokra is felmelegedhet az idő

- A Győr-Menfőcsanakon tartott előadásában a hőségről és a szárazságról is beszélt. Bár ezekben a szélsőséges elemekben idén nem volt hosszabb ideig részünk, a jövőben mennyire kell ezekkel számolnunk?

- Nem szabad elfelejteni, hogy globálisan soha annyira nem melegedett fel a bolygónk korábban, mint 2010-ben. Ennek megfelelően könnyen előfordulhat, hogy a nyári hónapokban napközben akár 36-39 Celsius-fokra melegszik fel a hőmérséklet, s éjszaka sem esik 20 Celsius-fok alá.

A csendes esős időszakokból biztosan kevesebbszer lesz részünk, s ezt elsősorban a növényzet sínyli majd meg. Ráadásul a csapadékos napok erősebbekké, intenzívebbekké válnak; utóbbiakat idén is többször megtapasztalhattuk.

- Mennyire változhat meg az éghajlat a Kárpát-medencében az elkövetkező években; húsz év múlva milyen időjárást prognosztizálnak a meteorológusok térségünkben?

- A kutatók két klímamodellel dolgoznak az Országos Meteorológiai Szolgálatban: az egyik napjainktól 2050-ig, a másik 2050-től 2100 próbálja előrevetíteni a jövő időjárását.

Nehéz ezekkel kapcsolatban konkrétumokat említeni, de azt szinte 100 százalékosan kijelenthetem, hogy a jövőben magasabb lesz az átlaghőmérséklet, s a csapadékszint is emelkedni fog.

Németh Lajos kedvenc hónapja a május

- Most télen milyen időjárásra számíthatunk: enyhére vagy fagyosra?

- A tudomány jelenlegi ismeretei szerint tíz napra, legfeljebb két hétre előre tudjuk viszonylag biztosan megmondani az időjárás alakulását. Ha hinni lehet a Luca-naptárnak – mely sok esetben inkább jó játéknak tekinthető, mintsem komoly előrejelzésnek –, akkor zord, szeles télre számíthatunk, s igencsak nehezen köszönt majd be a tavasz.

- Ha tippelnie kell, mit mond: idén szenteste lesz fehér karácsonyunk?

- Az országban a hegyvidéki területeken lesznek havas tájak, de összességében nem fogadnék nagy összegben a fehér karácsonyra.

A december 18-ra jelzett hóesés nyomai ugyanis szentestére jó eséllyel eltűnnek; akárcsak tavaly, ezúttal is enyhe, viszonylag meleg időben ünnepeljük karácsonyt.

- Végezetül egy személyes kérdés. Mindenkinek van kedvenc időjárása, ön mit szeret a legjobban?

- Ezt a kérdést külön kell választani szakmailag és emberileg. Előbbiben nyilvánvalóan dominálnak az extrém esetek, melyek kihívást jelentenek minden meteorológus számára.

Ha a kedvenc hónapomra kíváncsi, akkor május a nyerő nálam: szeretem érezni, amikor már-már illatos a levegő, s a hőmérséklet 25 fokra felmelegszik.



Németh Lajos – névjegy

Németh Lajos Vámosmikolán született 1950. július 17-én. Középiskolai tanulmányait az Arany János Gimnáziumban végezte Budapesten. Tanulmányait az ELTE TTK matematika–meteorológia szakán folytatta 1969-1975 között.

1975-2007 között az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézet rövidtávú előrejelző osztályának munkatársa, jelenleg osztályvezetője.

Kutatási területe a várható időjárás előrejelzése 1–2 napra, mind a nagyközönség, mind a különböző speciális gazdasági felhasználók számára.

Először a Magyar Rádióban és az MTV-ben tájékoztatott a várható időjárásról, 1997 óta a TV 2 stábját erősíti.

Nős, két gyermeke és három unokája van. Hobbija a futás.

Forrás: Wikipédia.


Olvasóink írták

  • 12. Infamous 2010. december 26. 12:17
    „az egész meteorológia egy kamu tudomány, kb. 2-3 napra előre nem tudják megmondani pontosan milyen idő lesz...”
  • 11. AIstvan 2010. december 20. 08:57
    „Túrabakancs (4)

    A meteorológia nekem is hobbim, már általános iskolás korom óta írom a hőmérsékleti értékeket Himodon, gimis korom óta csapadékmérőm is van. Óceáni éghajlaton minden évben előfordulhat egy-két alkalommal kiterjedt havazás, ám inkább a tél második felében, amikor az óceán "hőraktárja" már jobban kimerül. A tavalyi és idei évben decemberben jelentkező havazás viszont szokatlan.”
  • 10. Túrabakancs 2010. december 18. 16:59
    „Rbar! /9/
    Nem kimondottan arra értettem Mankapunka válaszában hogy ilyenkor dolgozni
    menni milyen rossz, hanem hogy pakolni kellemetlen. Egyébként sok emberre
    ráférne az ilyen jellegű mozgás, nem lenne ennyi beteges punnyadt kétlábú
    ebben az országban. Én például szeretek havat lapátolni, igaz nem azt a havat
    amit már jegesre letapostak.”
  • 9. Rbar 2010. december 18. 12:26
    „6 Miért irigyled??? Mert hangoztatja azt ami másnak természetes?
    Az emberek 85%-a ilyen hóban is ugyanúgy él/közlekedik/bevásárol stb mint amikor süt a nap.
    Aki azt hangoztatja, hogy mennyire király, mert tudta venni ezeket az akadályokat(?), na az az igazi amatőr pancser!
    Kamionozni nehéz??? Mitől??? Komolyan kérdem mitől nehéz??? Mitől nehezebb, mint bármi más!? Nagy <moderálva> nehéz! (tudom, mert 15 évig csináltam), de ahogy mindennek HANGSÚLYOZOM mindennek, úgy a többi másik ezer foglalkozásnak is van buktatója, megoldandó feladata, stb.
    És ne gyertek nekem a dumával, hogy ha nem kamionoznának, akkor megállna az élet, mert bármely szakma beadná az unalmast, ugyanúgy megállna az élet. Csak az egyiknél előbb, a másiknál később. Példának okán, ha a kutasok vagy a mol/ömw nem adna üzemanyagot, hőbölöghetne a manka, hogy ő még minusz 40 fokban is megy dolgozni, max csak berreghetne a traktoron :-D Ja és akkor nem lenne annyi mellékes a lopott gázolajból...”
  • 8. mitulatbatti 2010. december 18. 09:23
    „Ezt ajánlom mindenkinek, aki ráér nézze meg.
    http://ghost-stigmatadesign.blogspot.com/2009/07/otthonunk-fold-home-hun-avi.html”
  • 7. Agent 2010. december 18. 09:00
    „Az egészhez csak annyit, hogy hazánk területén volt nem egyszer jégkorszak, illetve trópusi időjárás is nem kevés ideig - úgy, hogy akkor az ember még nem számított az időjárás formáló tényezők közé.”
  • 6. Túrabakancs 2010. december 17. 15:17
    „Mankapunka! /5/
    Hát nem irigyellek!
    Mindenesetre egy jó hír azért úgy néz ki befigyel nemsokára,
    mégpedig a jelentős enyhülés másfél hét múlva. Bízzunk benne.
    Úgy néz ki nem egy-két napig fog kellemesebb idő lenni, bár a
    csapadék ami akkor is várható már aggasztóbb jelenség lesz.
    Főleg a belvizeseknek.”
  • 5. Mankapunka 2010. december 17. 13:05
    „Túra

    Én csak egyet tudok,hogy most annyira érezni ezt a "Szibéria" hideget,hogy a kocsik is rohadtul fáznak,meg már mindenem kiszáradt a jeges szél miatt a pakolásban.

    Ja,és a sok okoskodó meg nem jelentkezett a céghez,hogy megmutassa,hogyan is kell teherautót vezetni,meg dolgozni is. Sok üres szavú ember szövegét figyeld majd,mikor irogatnak holnao a hófúvásos cikkhez,,hogy nem látott hótolót,meg béna kamionosok.

    Nincs ember,így nekünk kell dolgozni helyettük is,mert mindeki csak okoskodni tud itt,de nem csinálja.”
  • 4. Túrabakancs 2010. december 17. 12:27
    „AIstvan! /3/
    Köszöm válaszodat, gondolom szintén hobbi szinten vagy esetleg
    hivatásosan űzöd a meteorológiai ismereteket, legalábbis ez
    derül ki számomra! :) A Golf-áramlat gyengülő hatásairól és is olvastam,
    valószínű ez lehet a háttérben. Aztán beszélnek még a napszelekről is
    mint befolyásoló tényezőről, viszont ez egy kicsi a fantasztikus vonalat
    erősíti bennem. Mindenesetere az úgynevezett globális felmelegedésnek
    és hatásainak ehhez a mostani felálláshoz semmi köze, sokan a tényleges
    konkrét magyarázatok hiánya végett sujkolják ezt a melegedéses verziót.
    Mindenre rá lehet fogni...”
  • 3. AIstvan 2010. december 17. 11:59
    „A Brit-szigetek feletti anticiklonáris helyzet kialakulásában szerepe lehet a Golf/Észak-Atlanti áramlás gyengülő hatásának. Emiatt jobban lehül az óceán vize, s a hideg vízfelület anticiklon létrejöttét generálja. Ha az óceán vize melegebb lenne, az inkább a ciklonok (csigagyárak) képződésének kedvezne.
    Ha az anticiklon a Brit-szigetek, illetve az óceán fölött van, Skandináviában pedig ciklon, ezeknek közös áramlási rendszerében hűvös légtömegek érkeznek Közép- és Dél-Európa felé. A hideg levegő az Alpokon átkelve találkozik a melegebb levegővel, s a Genovai-öbölnél ciklon képződik. Ezek a ciklonok a Kárpát-medencén haladnak keresztül. Ez a makroszinoptikus helyzet májusban és júniusban máskor is gyakran előfordult, idén azonban augusztusban, szeptemberben is folyamatosan ez a felállás volt. Akkor pedig ilyen helyzetnek nem szabadna előfordulnia. A télen érkező mediterrán ciklonok szép havassá varázsolják a tájat, bár sokszor túlzásokba is eshetnek.
    Szóval a téli angliai anticiklonnak a kulcsa a hidegebb óceánban, s a Golf-áramlat gyengülő hatásában keresendő, bár ez korántsem biztos.”
  • 2. annobon 2010. december 17. 11:58
    „A mai magyar meteorológiai előrejelzés nagyjából kimerül három alapmondatból:
    1. nyáron, ha meleg van: "szaharai eredetű meleg levegő áramlik a térségbe"
    2. télen, ha hideg van: "sarkvidéki eredetű hideg levegő áramlik a térségbe"
    3. télen-nyáron ha esik az eső vagy hó: "mediterrán ciklon érezteti hatását"

    Kábé ennyi. :D”
  • 1. Túrabakancs 2010. december 17. 09:15
    „Érdemes lenne azt is vizsgálni, miért van az, hogy a Brit-szigetek
    térségében /Anglia/ az eddigi megszokott gyakori csapadékos
    időjárás idén nagyrészt elmaradt, helyette felhőoszlató úgynevezett
    anticiklon uralta az ottani időjárást. Ennek azért van nagy szerepe a
    mi időjárásunkra, mert a mediterrán ciklonok pályái emiatt tolódtak beljebb
    a kontinensünk irányába. Ez pedig tudjuk mivel jár csapadék szempontjából.
    Én mint amatőr "meteorológus" azt vallom, hogy amíg ez az időjárási felállás
    nem változik, addig sajnos minden marad úgy ahogy eddig, vagyis folytatódik a hűvös
    és gyakori csapadékos időjárás. Érdemes rápillantani a műhold felvételekre és
    megnézni az Anglia partjainál lévő felhőmentes gömbszerű "búrát". Ez a búra nem engedi
    az angol területek felé áramló felhőket, így a coklonok pályái az euróai kontinens belseje felé áramlanak
    Mivel ezek hideg légtömegek, azok összekeveredve az emiatt északról bezúdoló hideg levegővel, ciklonokat termelnek. Ez egy végeláthatatlan spirál, addig termelődnek a ciklonok míg az áramlás nem változik.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A villámlás röntgensugarat bocsát ki

Első ízben sikerült kimutatni a villámlás során kibocsátott röntgensugarakat amerikai tudósoknak Tovább olvasom