Kisalföld logö

2018. 01. 22. hétfő - Vince, Artúr -7°C | 2°C Még több cikk.

A következő 150 évben 4,5 fokkal nőhet az átlagos hőmérséklet

Szegedi Sándor Debreceni az Egyetem Meteorológiai tanszékének a vezetője szerint Magyarország időjárása mediterránra változhat.
A trópusokon két éghajlat van. Az egyik az esős, a másik a száraz, és ezek követik egymást. Nálunk, a mérsékelt égövben négy évszak van - tél, tavasz, nyár, ősz -, mégis az idén sokszor úgy éreztük, az egyik esős évszakot követi a másik esős évszak. Esős volt a tavasz, a nyár, nagy esővel kezdődött a meteorológiai ősz is, hiszen szeptemberben helyenként az átlagos havi csapadékmennyiség ötszöröse is leesett Magyarországon.

A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt akkora az éves csapadék egyes területeken, mint amennyi idén az első három negyedévben. A Dunántúlon és az Északi-középhegységben a háromnegyed év alatt lehullott csapadék mennyisége többfelé meghaladja az 1000 mm-t, sőt a Bakonyban az 1300 mm-t is eléri, amivel a mérőhelynek komoly esélye van arra, hogy az év végére országos csúcsot dönthet. Ugyanis ha a hátralévő három hónapban tartja magát az eddigi tendencia - és a jelek alapján tartja -, akár az 1510 milliméteres abszolút magyar rekord is megdőlhet, amelyet 1937-ben az Alpok alján (Kőszeg-Stájer házak) mértek.

De mit mond az idei időjárásról a meteorológus? Hogy válaszért Szegedi Sándort, a Debreceni Egyetem Meteorológiai tanszékének a vezetőjét kerestük fel, annak két oka is van. Hazánkban elsők között e városban kezdték el a rendszeres meteorológiai megfigyeléseket és méréseket. A városszéli Pallagpusztán 1854 óta végeznek ilyeneket, több mint 15 évvel megelőzve ezzel az országos hálózat kialakulását. A másik ok pedig az, hogy Debrecen tájegységén, az eddig száraz éghajlatúnak tartott Alföldön is igencsak csapadékosnak látszik ez az év. A novembertől novemberig tartó hidrológiai év befejezése előtt másfél hónappal a Hortobágy-széli Balmazújvároson már 1010 milliméternél jár a lehullott csapadék mennyisége, Nyíradonyban 994, Tiszalökön pedig 991 milliméter esett szeptember 15-ig. A sokévi átlag e térségben 550 milliméter…

A tanszékvezető docens először is árnyalja egy kicsit az emlékeinkből előhívott képet a csapadékosnak nevezett évekről. Szerinte az, hogy mennyire tekinthető az idei rendkívül csapadékos esztendőnek, attól is függ, hogy milyen lesz az utolsó három hónap jellege. Mert az igaz, hogy a tavasz és a nyár valóban rendkívüli csapadékértékeket hozott, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a naptári év első három hónapja nem volt különösebben csapadékos. Sőt a március kifejezetten száraznak volt mondható.

- Januárban az átlagos 37 milliméterhez képest 34, februárban a 31 milliméteres átlaggal szemben 42, viszont a márciusi 37-es átlagnak csak a harmada, 12 milliméter esett le az egyetem mérőállomásán rögzített adatok szerint - idézi a statisztikát a meteorológus.

S azt is megtudjuk, hogy ez sem rekord, 1890 márciusában egy csepp eső sem esett itt.

Áprilisban és májusban aztán bőven pótlódott az elmaradt márciusi csapadék. Áprilisban a sokéves átlag másfél, májusban pedig két és félszerese hullott le. Ennyi májusi eső már nem ér aranyat, sőt. Voltak helyek, ahol a vetés azért semmisült meg, mert belefulladt a májusi csapadék okozta belvízbe, és voltak, ahol a márciusi csapadékhiány miatt ki sem keltek. A mezőgazdaságra nézve ez volt a lehető legrosszabb indulás.

Júniusban medárdos időjárást éltünk át, azzal a különbséggel, hogy az annak meghatározásában szereplő 40 nap után is esős maradt az idő.

Több várost többször is elöntött az ár-, illetve belvíz. Július és augusztus is csapadékosabb volt az átlagosnál, majd jött az ismét rekordokat döntögető szeptember. Kevés település akadt, ahol az átlag kétszeresét ne érte volna el a szeptemberi eső. A sokévi átlag azt mutatja, hogy a csapadék 35-55 mm között alakul, míg most a Bakonyban 285 mm-t, Gyöngyösön pedig 240 mm-t mértek.

- Mindezek ismeretében azt máris elmondhatjuk, hogy valószínűleg a leginkább csapadékos évek között szerepel majd a 2010-es esztendő - summázza a kutató.

- Megfigyelhető valamilyen trend az időjárási adatok rendszeres feljegyzésének 150 éve alatt?

- Ezalatt az idő alatt az évi csapadék összege 66 millimétert csökkent. Ez a mennyiség nagyobb, mint egy átlagos év átlagos egyhavi csapadékmennyisége. Az ország nyugati részében 50, a keletiben 100 milliméter az apadás. Ugyanakkor az átlagos évi középhőmérséklet 1 fokkal magasabb lett. A globális hőmérséklet-emelkedés következményeként - amelynek okát a kutatók az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésében látják - a közepes földrajzi szélességeken, így hazánkban is a csapadék mennyiségének további csökkenésével kell számolni.

- Ezzel már el is jutottunk korunk vitatott jelenségéhez, a klímaváltozáshoz…

- Pontosabban azt vitatják, hogy mi okozza ezt, és hogy ebben a természetes folyamatok vagy az emberi tevékenység hatása nagyobb-e. Mert a Föld éghajlatának történetében akkor is voltak felmelegedési periódusok, amikor az emberi tevékenység nem növelte a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiségét. Az utóbbi egymilliárd évből kilencszázmillió úgy múlt el, hogy nem volt jégsapka bolygónk északi és déli pólusán. Tehát azt is mondhatjuk, hogy a Földnek az a normális időjárása, hogy elolvadnak a jégsapkák. Ez persze tragikusan hangzik olyan országok számára, amelyek ezáltal a megemelkedő világtenger szintje alá kerülhetnek.

- Nyilván ez nem egyik évről a másikra következik be. De mit mutatnak az előrejelzések az elkövetkező száz-százötven évre?

- Az északi féltekét modellező kutatók szerint ha a mostani tendencia folytatódik - és minden jel arra vall, hogy folytatódik -, a következő 150 évben 4,5 fokkal nőhet itt az átlagos hőmérséklet.

Ha ezt rátesszük a jelenlegi magyarországi 10-11 fokos átlagra, akkor az adat 14,5-15,5 fokra emelkedik. (Tudnunk kell, hogy jelenleg Madridban is "csak" 14 fokos évi középhőmérsékletet mérnek, pedig ott gyakori a 45 fokos nyári meleg.)

Hogy mit jelenthet ez Magyarországra nézve, Szegedi Sándor elmondása szerint többek között azt, hogy időjárásunk mediterránra változhat: a lehullott csapadék mennyisége csökken, ráadásul a zöme télen, esőként hullik le. A tavaszok, nyarak melegebbekké, aszályosakká válhatnak.

Földközi-tengeri éghajlatunk lehet tehát anélkül, hogy az idegenforgalom - tenger híján - olyan gazdasági tényezőként hatna, mint Görög-, Olasz- vagy Spanyolországban, illetve a többi mediterrán övezetben.

Elképzelhető, hogy narancsot termelhetnénk, ellenben a gabonatermés veszélybe kerülne az aszály miatt. De ha nem is lesz ilyen drasztikus a hőmérséklet növekedése, biztos, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyakrabban és hevesebben jelentkeznek majd, ami nem használ a mezőgazdaságnak.

Az ilyen jövőre alaposan fel kell készülni, például a szárazságtűrő haszonnövények kifejlesztésével és a Magyarországra érkező vizek megőrzésével. Ez utóbbi már csak azért is nehéz lesz, mert hazánk alvízi ország, ugyanakkor a környező államok várhatóan nem szívesen engednek majd ki vizet a területükről.

Olvasóink írták

  • 20. Mankapunka 2010. október 10. 11:20
    „fortuna

    Én a meleget jobban bírom,tőlem jöhet a melegedés. Ebből a spórolt villanyaból meg többet eszünk.”
  • 19. Jandex 2010. október 09. 16:57
    „Pár éve még a Balaton kiszáradását ecsetelgették most meg nem bírják leengedni a felesleges H2O-t!:)))”
  • 18. fortuna54 2010. október 09. 11:54
    „Punka.Téged nem érdekel,hogy hány évesek a mumiák? Vegyél uj,rövidebb fecske fürdögatyát,mert 4,5 fok felmelegedés nem semmi.Te még fiatal vagy,mi az a 150 év. Ezen törd a fejed,ne a vilanyszámlán.”
  • 17. csery 2010. október 08. 17:15
    „Ennek örülök, úgyis mindig fázok :)”
  • 16. Túrabakancs 2010. október 08. 15:01
    „Amíg az angliai anticiklonáris hatások nem gyengülnek abban a térségben, addig itt
    közép- Európában nem fognak a mediterrán ciklonok más pályán örvényleni, ez pedig
    magával hozza a hidegebb, csapadékosabb időjárási tényezőket. Vagyis folytatódna
    az eddigi esős, télen pedig havas periódus. Hogy mi lesz x-idő múlva? Ezt még Isten.
    Allah, Buddha, sőt Aigner Szilád sem tudja megmondani. Csak egy a biztos: a purgyé szaporulat!
    Na ez az igazi katasztrófa nem a sárlavina...”
  • 15. arrabonem 2010. október 08. 13:27
    „00.00 és 07.30, vagy 17.00-19.00 között próbálkozz. Alvás, reggeli és vacsoraidő.
    Amúgy csak fölöslegesen .... fel az agyadat a nagy mamut alulméretezett kapacitásán...”
  • 14. Mankapunka 2010. október 08. 13:19
    „Ez mind oké,csak tudod,nem tud kapcsolódni az ő szerverükhöz.

    tudom,hogyan kell regisztrálni,hidd el. Itt az ő fejletlenségükkel van gond.”
  • 13. Pedró 2010. október 08. 12:35
    „Munkapunka:
    Nekem két napja sikerült lezongoráznom a 10% igénybevételét.
    A regisztráció után kapsz egy mélt a megadott címre. Amíg a mélben nem erősíted meg a regisztrációdat, nem tudsz bejelentkezni!”
  • 12. Mankapunka 2010. október 08. 12:31
    „Ja,és tudod,mi a vicces,hogy Operával nem lehet dolgozni,csak a többi 2-vel,na ezt,hogy csinálták meg.
    Google Chrome legalább viszi rendesen.”
  • 11. Mankapunka 2010. október 08. 12:30
    „Lassan 45 perc alatt próbálok valamit már kihozni. Azt hiszem a regisztráció elment nagy nehezen,de bejelentkezni még nem tudtam.

    Valami csoda a honlapjuk,de a volt osztálytársaim sem vélekednek jobban a munkakörülményekről,ami ott van.-”
  • 10. arrabonem 2010. október 08. 11:50
    „9. Mankapunka
    Az egész családét én intézem. Eddig három regisztráció sikerült, egy van hátra, amihez most nincs humorom. Átlagos időtartam fél óra, néha több részletben. A rendszer SZAR, a használhatatlanság határán imbolyog, néha a saját maga által adott jelszót sem fogadja el. A tegnap esti összeomlás után egy bocs, de rendszerkarbantartás van mondattal vidámítottak.
    A regisztrációhoz ajánlom:
    - A válogatott magyar káromkodások gyűjteményes ünnepi kiadását.
    - Hajnali, de mindenképpen reggel fél nyolc előtti próbálkozást.
    Sok sikert.”
  • 9. Mankapunka 2010. október 08. 11:34
    „Apa kezdődik mostmár előről minden!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

    Ott a kulcsszó,hogy LEHET!!!

    Más: Valaki tudott már regisztrálni az eon.hu-n a 10 %-os villanyszámla kedvezményre???”
  • 8. arrabonem 2010. október 08. 11:03
    „Mégis lesz magyar narancs? Jön vele vissza az átkos is?”
  • 7. Agent 2010. október 08. 10:43
    „4, tegyük hozzá azt is, hogy míg 20 éve és régebben, ha sok eső esett, szél pusztított, arról még országon belül sem szereztél tudomást, nem, hogy arról, mi történt a világban. Ma meg ha bármi történik amiről valaki azt gondolja rendkívüli (általában az ebből profitáló kereskedelmi média), akkor máris telekukorékolja vele a hazai, vagy világsajtót, holott semmi olyasmi nem történt, ami ne történt volna meg akár 100 évvel ezelőtt is.”
  • 6. Agent 2010. október 08. 10:38
    „"Érdekes én úgy vettem észre, hogy már régota nincs tavasz, ősz. Háááát a nyárrol meg ne is beszljünk, és állítólag jön a globális felmelegedés, hóóól?"
    LOL!

    Kérdés, hogy az országban élsz-e, vagy egy másik éghajlaton, ugyanis - van tavasz-nyár-ősz-tél, ugyanúgy ahogyan eddig, minden évszak a maga jellegzetességeivel és alkalomadtán szélsőségeivel.

    "Ez kb olyan mikor mondják egy leletre, hogy 30 millió éves, kész vagyok tőle, ha legalább 30ezer évest mondanának, de nem 30 millió évest mondanak, etől szoktam hátast dobni."

    Szerintem olvass, tanulj, tájékozódj, aztán majd utána írj, nem fog ártani.”
  • 5. Tama 2010. október 08. 10:17
    „Érdekes én úgy vettem észre, hogy már régota nincs tavasz, ősz. Háááát a nyárrol meg ne is beszljünk, és állítólag jön a globális felmelegedés, hóóól?
    Nyár nem is volt, hőség riadó az igen de minek, mikor nem is volt nyár. 150 év mulva 4.5 fok, könyörgöm és ha nem akkor számonkérik majd tőle?
    Ez kb olyan mikor mondják egy leletre, hogy 30 millió éves, kész vagyok tőle, ha legalább 30ezer évest mondanának, de nem 30 millió évest mondanak, etől szoktam hátast dobni.”
  • 4. hegyestű 2010. október 08. 10:14
    „Az hogy az ide év extrém csapadékosságot hozott. Tapasztaltuk. Pl., hogy a Bakonyban gyak eddig lehullott a szokásos évi csapadék kétszerese,az talán a mostani vörösiszap-gátszakadásban is szerepe lehet.
    Persze ha az elkövetkező évtizedekben 4-4,5 fokot emelkedik az átlaghőmérséklet, az nem annyi, hogy a mostanihoz értékhez hozzáteszük, és akkor mediterrán. Amúgy az így kapott höm.-i összeg sem Madrid, inkább Algír.
    Szóval a dinamikus változásból következő hatást kell figyelni, azaz a most létező időjárási és éghajlati rendszer összeomlását, és ezzel együtt az ökoszisztéma összeomlását, egészen pl. a járványokig.
    A kedves megnyugtató érvek szoktak lenni, hogy volt forró ill. hideg éghajlat már Föld történetében, szóval ezek természetes folyamatoknak vehetők. Igen csak ott évtízezredek, és évmilliók alatta zajlottak le ilyen változások, nem száz év alatt. Szóval a folyamatok beláthatatlanok!”
  • 3. Agent 2010. október 08. 10:02
    „"A tavaszok, nyarak melegebbekké, aszályosakká válhatnak. "

    Ja, válhatnak, vagy nem:)”
  • 2. calico 2010. október 08. 09:53
    „Na, akkor itt és most két dolgot tessenek elmagyarázni:
    1: Mi az, hogy a trópusokon két éghajlat van, és hogy ezek egymást követik? Időben? Térben? Esetleg tengerszint feletti magasság függvényében?
    2: Mit jelent az, hogy "a környező államok várhatóan nem szívesen engednek majd ki vizet a területükről"?”
  • 1. Hozzászóló 2010. október 08. 09:52
    „"Szegedi Sándor Debreceni az Egyetem Meteorológiai tanszékének a vezetője szerint"
    Ismét egy csodás mondat...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Kisalföldön erős szél fúj vasárnap

Erősen felhős területek még elsősorban a Nyugat-Dunántúlon lehetnek, csapadék nem valószínű. Tovább olvasom