Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

A Rába folyó iszapjából a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyító kőeszközök. A középső bronzkor „mészbetétes kultúra népe" itt hagyta a szépen munkált kagylóhéj porával díszített cserépedényeit. Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszertárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá.

A magyarok betelepülése után neves császárok királyok, hadvezérek voltak a vidék látogatói. 1044-ben III. Henrik német-római császár jött Szent István király utódának Orseolo Péternek segítségére Aba Sámuel magyar király ellen a trónviszályt eldöntő ménfői csatába. IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket. A domb alatt egy kelta királyné nyugszik.

A Ménfői csata
 
A ménfői csata képeI. (Nagy) Lajos és Zsigmond uralkodása idején sokáig nádori részországgyűlések, majd köznemesi közgyűlések színhelye. 1598-ban a ménfői dombok között bújt el és indult Győr visszavételére Pálffy Miklós és Schwarczenberg Adolf tábornagyok serege. A török kort idézi – ma már csak nevében fennmaradt – Világosvár, a győri vár elővára, ahonnan tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét. 1683-ban Kara Musztafa az utolsó török hadjáratban Bécs ellen vonulva pusztította el a vidéket. 1704-ben a koroncói csatában Forgách Simon, Rákóczi tábornagya és Heister, a német császár generálisa vívott csatát. Ekkor Ménfő ismét elpusztult. Lakói a védettebb, dombos terület peremén telepedtek le.

A népmonda szerint II. Rákóczi Ferenc, itt tartózkodásának emlékét kőoszlop hirdeti. Errefelé jöttek Napóleon hadai a Kismegyeri csatatérre, a csanaki domboldalon – a templom fölött – irányította Jenő olasz alkirály a csatát. A szőlőhegyben lévő Ecker villának pincéjében rejtették el Napóleon elől a herczogenburgi apátság kincseit. Az 1848/49-es szabadságharc utolsó dunántúli ütközete a vasútállomás körül volt, a győri csata részeként. Az itt elesett Szabó János huszárszázados emlékművét gondosan ápolja az utókor.