Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő ikonokkal! később elolvasom

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2012. 02. 09. csütörtök - Abigél, Alex

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Korábbi cikkek > Ménfőcsanak története

Ménfőcsanak története

Ménfőcsanak Győr egyik városrésze. Az 1-es főúttól délre, a 83-as út és a Győr-Pápa-Szombathely vasút mellett fekszik, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. 1934-ben Csanakfalu, Csanakhegy és Ménfő, három korábban különálló község egyesítésével jött létre. 1970-ben csatolták Győrhöz. Határvonala a jelenlegi Koroncói út nyomvonala volt.

2008.03.10. 16:24
Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

A Rába folyó iszapjából a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyító kőeszközök. A középső bronzkor „mészbetétes kultúra népe" itt hagyta a szépen munkált kagylóhéj porával díszített cserépedényeit. Különösen gazdag kelta és római emlékekben Egy kelta falut tártak fel, (kutat, élelmiszertárolót, kovácsműhelyt) – és újra eltemettek az új építésű utak alá.

A magyarok betelepülése után neves császárok királyok, hadvezérek voltak a vidék látogatói. 1044-ben III. Henrik német-római császár jött Szent István király utódának Orseolo Péternek segítségére Aba Sámuel magyar király ellen a trónviszályt eldöntő ménfői csatába. IV. Béla király a ma Királyszéknek nevezett dombon tartotta 1244-ben a környék nemeseinek az ítélő széket. A domb alatt egy kelta királyné nyugszik.

A Ménfői csata
 
A ménfői csata képeI. (Nagy) Lajos és Zsigmond uralkodása idején sokáig nádori részországgyűlések, majd köznemesi közgyűlések színhelye. 1598-ban a ménfői dombok között bújt el és indult Győr visszavételére Pálffy Miklós és Schwarczenberg Adolf tábornagyok serege. A török kort idézi – ma már csak nevében fennmaradt – Világosvár, a győri vár elővára, ahonnan tűzjelekkel jelezték az ellenség közeledtét. 1683-ban Kara Musztafa az utolsó török hadjáratban Bécs ellen vonulva pusztította el a vidéket. 1704-ben a koroncói csatában Forgách Simon, Rákóczi tábornagya és Heister, a német császár generálisa vívott csatát. Ekkor Ménfő ismét elpusztult. Lakói a védettebb, dombos terület peremén telepedtek le.

A népmonda szerint II. Rákóczi Ferenc, itt tartózkodásának emlékét kőoszlop hirdeti. Errefelé jöttek Napóleon hadai a Kismegyeri csatatérre, a csanaki domboldalon – a templom fölött – irányította Jenő olasz alkirály a csatát. A szőlőhegyben lévő Ecker villának pincéjében rejtették el Napóleon elől a herczogenburgi apátság kincseit. Az 1848/49-es szabadságharc utolsó dunántúli ütközete a vasútállomás körül volt, a győri csata részeként. Az itt elesett Szabó János huszárszázados emlékművét gondosan ápolja az utókor.

Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

Hozzászólok a cikkhez

Kedves látogatónk! A tisztább tartalom érdekében bevezettük a kommentek előzetes moderálását. Ez rövid késést fog okozni a komment megjelenésében, amiért megértését kérjük. Az éjjel 23 és 6.30 közötti kommentek 7-ig jelennek meg. Cserében trollmentes kommenteket ígérünk!

Olvassa el Felhasználási szabályainkat!

Mi tekintettel vagyunk a személyiségi jogokra, elutasítjuk a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja! Ön a(z) 38.107.179.210 IP címről szól hozzá.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!

Moderálásra küldöm 1. Géber József 2008.08.11. 09:35

Minek volt a határa a jelenlegi Koroncói út nyomvonala? Ménfőcsanak semmiképp, de még a jelenlegi Pápai út sem képezte soha a határát. Az össze ollózott szövegek félreértésekre adnak több esetben okot.



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...