Édesanyjának köszönheti a karrierjét a Győri Audi ETO KC fiatal játékosa

"Nagyon aktív gyerek voltam, kipróbáltam több sportot, de végül maradtam a kézilabdánál. Nagyon sokat fociztam az osztálytársaimmal a suliban és azon kívül is. Nagyon nagy sportkedvelő voltam, mindig csinálnom kellett valamit – mondta a klub honlapján Dobány Kitti. – Nem tudom, honnan jött ez nekem. Szüleim nem sportoltak sosem, maximum csak nézni szeretik. Bátyám atletizált, de ő is abbahagyta.

Kitti Dorogon kezdett kézilabdázni, mivel Sárisápon élt a családjával.

"Ez egy kis falu Esztergomtól tizenöt percre. Mikor elkezdtem kézilabdázni, beállósként léptem pályára. Aztán éppen nem volt kapus abban a korosztályban, ahol játszottam, így három év után bekerültem a kapuba, és azóta ki se jövök onnan, nagyon szeretek bent állni. Imádom, amikor azzal tudok segíteni a csapatomnak, hogy kivédek egy lövést egy szoros meccsen, az mindennél jobb érzés" – folytatta a tehetséges hálóőr, akit 2020-ban Pigniczki Krisztina keresett meg azzal, hogy szeretné, ha idejönne Győrbe.

"Bevallom, elsőre nem ide jöttem, hanem Szombathelyre. Dorogon szétment a csapat és két barátnőmmel együtt kerestek meg bennünket Szombathelyről. Féltem, mi lenne, ha eljönnék egyedül Győrbe. Albérletben laktunk a csapattársaimmal. Nekem ez az egy év nagyon jó volt arra, hogy kicsit önállósodjak és felnőjek.

Mikor megkeresett, már nem érdekelt, hogy egyedül jövök Győrbe, mert úgy voltam vele, lesznek itt új barátaim és szerencsére így is lett" – mesélte a játékos, akinek nagy kedvence Niklas Landin, a dán válogatott kapusa, de Mikler Rolandot is nagyon szereti.

"A nők közül pedig Grimsbø a kedvencem, valamint Amandine Leynaud-t is nagyon kedvelem. Bár be kell vallanom, inkább a férfimeccseket szeretem nézni" – árulta el Dobány Kitti, aki nem tervezte, hogy profi lesz.

"Alsóban még csak játéknak fogtam fel az egészet. Néztem a tévében az ETO-t, és gondoltam, hogy de jó lenne egyszer ilyen meccsen játszani, de csak tizennégy-tizenöt éves koromban döntöttem el, hogy én tényleg ezen az úton szeretnék minél tovább jutni és ezzel szeretnék foglalkozni. Egyelőre úgy érzem, jól haladok, de azt is tudom, nagyrészt csak rajtam múlik, mit teszek ezért és mennyit dolgozok érte. Ha így folytatom, akkor sikerülni fog. A szüleim mindig támogattak, nagyon hálás vagyok anyukámnak, mikor mondtam neki ötödikben, hogy én focizni szeretnék, ő nagy szemekkel rám nézett és azt kérdezte: „Normális vagy? Maradjál csak a kézilabdánál!” Szóval ezt nagyon köszönöm neki" – mondta a fiatal kapus, aki mikor edzőjétől, Kun Attilától megtudta, hogy a felnőttekhez kell mennie, nagyon megörült.

"Nyáron az alapozást is velük kezdtem el, és örültem, hogy újra velük edzhetek, velük lehetek. Tudtam, hogy Sandra Toft kisebb sérüléssel bajlódott, azért hívtak. Edzés után szóltak, hogy szeretne velem beszélni Ulrik Kirkely, aki mondta, szeretné, ha elutaznék a csapattal Kisvárdára. Először fel se tudtam fogni, nem hittem el, hogy ez tényleg velem történik. Természetesen nagyon örültem, mert nagy vágyam volt, hogy egyszer velük léphessek pályára. A magyar csapattársak, Farkas Julcsi, Győri-Lukács Vica, Szöllősi-Schatzl Nada nagyon sokat segítettek abban, hogy kicsit megnyíljak és ne legyek nagyon félénk, de természetesen a külföldi játékosok is nagyon kedvesek, befogadóak és segítőkészek voltak. Eléggé nehezemre esik még angolul beszélni. Megérteni megértem a dolgokat, de válaszolni nehezebben tudok. Ez néha gondot okoz, de a pályán mindig megértjük egymást. Teszek is érte, hogy ebben jobbá váljak. Ami a Kisvárda elleni meccset illeti, alapból nem vagyok izgulós típus, de mikor elkezdtünk melegíteni, meg amikor beszólítottak a pályára a csapatok bemutatásakor, akkor nagyon dobogott a szívem. Ennyire régen izgultam, állandóan járt a lábam, nem bírtam nyugodtan ülni.

Felejthetetlen élmény volt, ráadásul mikor a pályára léptem, minden izgalom és feszültség lement rólam" – emlékezett vissza a debütálására a fiatal játékos, aki szeretne mindenképpen olyan csapathoz kerülni, ahol megbecsülik, bíznak benne és állandó játéklehetőséget kap.

"Ez egyelőre itt megadatik, jól érzem magam. Győrben kiélhetem a sport iránti szeretetemet, megalapozhatom a jövőmet, és ha úgy alakul, akkor tovább fogok tudni lépni. Még a válogatottat szeretném megcélozni, hogy egyszer kerettag lehessek.