Nemzeteket összekötő Szűzanya: kiállítás, dokumentumfilm és a könyvbemutató Győrben - fotók

„Te szent képed előtt kérünk, hallgasd meg könyörgő szavunk…. Száz esztendők már elmúltak, hogy te csodaképedről véres könnyek folytak.” Elveszett, és felkutatott ének soraival vette kezdetét az ír magyar kulturális rendezvény Balogh Eszter énekhangján.

1897-nem John Healey clonferti püspök kibont egy borítékot, benne Zalka János meghívó levele a 200 éves kegykép évfordulójára szól. Így szereztek tudomást Írországban a könnyező Mária kegyképről – mondta Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ munkatársa. – 2023-ban azért jöttünk össze, mert valljuk, hogy a kegykép a legszorosabb szakrális és kulturális kapcsolatot jelenti a város és Írország között.

Dr. Pápai Lajos nyugalmazott püspök köszöntőjében visszaemlékezett, hogy amikor pár évvel ezelőtt Zágrábban járt a püspöki kar delegációja, látták Jelasics szobrát a székesegyház oldalában, benn pedig Szent Lászlóét. Egy püspöktársa ekkor azt mondta: "Látod a politika lehet, hogy elválaszt sok embert, de a szentek összekötnek. A könnyező szűzanya ünnepe kapcsán az Írországból származó kép bennünket összeköti a két nemzetet. 26 évvel ezelőtt vettük fel a kapcsolat szálát. Remélem, hogy most a járvány végeztével ezek a kapcsolatok új erőre kapnak."

H. E. Ronan Gargan, Írország budapesti nagykövete köszöntőjében örömét fejezte ki amiért újra itt lehet és ünnepelheti a magyar-ír kapcsolatokat, egy olyan Szent Patrik napot követően, ami nem csak a szent napja miatt különleges, de azért is mert 100 éve vették fel Írországot a nemzetek ligájába, 50 éve az Európai Unióba, és 25 éve a nagypénteki egyezménynek, mely a katolikusok üldözésének végét jelentette.

Az eseményen és a levetített dokumentumfilmben megemlékeztek arról a Walter Lynchről, aki az üldöztetések elől menekülve érkezett Győrbe és hozta magával kedves kegyképét a Madonnát.

Michel Duignan püspök mutatta be püspökelődjét, és az ír egyházmegyét a film bemutatása előtt.

Az ír történelem viharos évszázadában élt Lynch, akit Püsky János püspök úr befogadott, számára szállást és megélhetést biztosítva. Ezután Győrt választotta otthonául, 1663-ban bekövetkezett haláláig. Halála után a kegykép, amit hozott a székesegyházba került, és itt is maradt, egész 1697 Szent Patrik napjáig, amikor az ír ellenes törvények feletti gyászát kifejezve véres könnyeket hullatott három órán keresztül. A könnyezés csodája megosztotta az embereket, van akikből csodálatot, van akikből kételkedést váltott ki, ezért le is vették a képet, hogy megnézzék, fehér gyolcskendővel letörölték, de tovább könnyezett. Búcsúkor még ma is megcsókolhatják a bekeretezett gyolcsot a hívek.

Perger Gyula könyvét Székely Zoltán a Rómer Flóris múzeum igazgatója mutatta be. A kötet azokat a kisgrafikákat gyűjtötte össze az elmúlt 300 évből, melyeket a könnyező Madonna ihletett.

– A kisgrafikai ábrázolások, kis méretű szentképek, másolatuk imakönyvekbe kerültek, közkézen forogtak, és földrajzilag is széles körben terjedtek. A kezünkben tartott kötet ezekkel az ábrázolásokkal foglalkozik, a néprajzkutató 127 darabot gyűjtött össze 1701-től 2011-ig, és kutatta egymáshoz képesti viszonyukat, történetüket. Az alkotók között egyaránt találunk híres művészeket és névtelen kis művészeket.

Az ír nagykövetség és a Győri Egyházmegye közös kiállítását megnyitotta Martos Levente Balázs segédpüspök, aki a kulturális és szakrális kapcsolatot egy ismert legendához hasonlította. – Szent Kevinről hatodik századi ír szerzetesről mondják hogy olyan szűk cellájában imádkozott, hogy a kezeit az ablakon kellett kitartania ha kitárt karral akart imádkozni. Ám egy madár fészket rakott rajta és ő nem akarta elriasztani a madárkát. Ezért úgy maradt, amíg kikeltek a tojások. A már-már megsebzett, ég felé fordított tenyerek felidéznek valamit a keresztre szegezett Jézusból is. Mai kiállítás megnyitónkon arra szeretnék emlékeztetni, hogyan válunk mind felelőssé a ránk bízott értékekért. Ha néha úgy is érezzük, hogy kinyújtott karral soká kell várakoznunk másokért kitárt karral, azért mi vagyunk azok a madárkák, akiket megvéd a közös hit.